Visszakaphat 14 milliárd eurónyi adót az Apple Európában

Az Európai Bíróság Törvényszékének mai ítélete semmisnek nyilvánította az Európai Bizottság 2016. nyarán hozott határozatában foglalt azon kötelezettséget, mely alapján az Apple-nek vissza kell fizetnie Írország számára mintegy 13 milliárd eurónyi adótámogatást, illetve annak kamatait. Bár az összeget 2018-ban kifizette az Apple, az uniós tagállam az Apple-lel együtt támadta meg a Bizottság négy évvel ezelőtti határozatát annak érdekében, hogy az országra adóparadicsomként tekintő multik ne költözzenek el záros időn belül más, hasonlóan kedvező adózási feltételeket kínáló tagországokba.

Az Apple kapcsán született döntés esetében az Európai Bizottság a lefolytatott, több évig tartó vizsgálat nyomán arra jutott, hogy a cég által igénybe vett egyedi adóelbírálás meg nem engedett állami segítségnyújtásnak minősül és annak behajtására kötelezte a helyi hatóságot. Bírság ilyen értelemben tehát nem volt, csupán az illegális segítség visszafizetését írta elő a Bizottság.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az ügyben két konkrét adóhatósági döntést vett górcső alá a Margrethe Vestager vezette uniós hatóság, amely lehetővé tette az Apple számára, hogy az ír társasági adó megfizetése nélkül, gyakorlatilag átutalja azt az EU-n kívüli leányvállalatának.

A Bizottság közleménye szerint a konkrét döntések lehetővé tették, hogy az Apple Sales International 2003-ban befizetett 1 százalékos effektív adókulcsát 2014-re 0,005 százalékra csökkentse - jóval alacsonyabbra, mint amennyit bármelyik ír vállalat fizet. A Törvényszék mai ítélete alapján a perben a Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy az ominózus döntések ellentétesek az állami támogatásokról szóló 107. törvénycikk (1) bekezdésével, mely kimondja, hogy 

 A belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

A Bizottság továbbá azt is kifogásolja, hogy az EU, mint egységes piac azt is jelenti, hogy az Apple nem csak az írországi tevékenysége után tudott kibújni az adófizetés alól, hanem az Unió egész területén elért profitját ki tudta menteni az EU-n kívülre. Ebbe azonban az EU-nak nincs beleszólása, a tagországok saját adózási szabályai teszik lehetővé (vagy tiltják meg) ezt. A Bizottság ugyanakkor hozzátette, hogy amennyiben a tagországok úgy rendelkeznek, az írekre szakadt pénzesőből kérhetnek maguknak - ez pedig csökkentheti az ír költségvetésbe végül befolyó összeg nagyságát.

A mai ítélet nem túl jó ómen Vestager számára, akinek hivatala többek közt az Ikea és a Nike holland adózási gyakorlata kapcsán folytat vizsgálatot lényegében ugyanazon az alapon, mint amit az Apple és Írország esetében is kifogásolt. A most született ítélet ellen fellebbezésnek van helye a Kúriánál, vagyis az ügy egyelőre még nem tekinthető teljesen lezártnak. A Bizottság közleményében egyelőre annyit reagált, hogy az ítélet tanulmányozását követően dönt a következő lépésekről, ezzel együtt nem mond le arról, hogy elérje, az Európai Unió területén tevékenykedő multik egyikével se kivételezzenek egyes nemzetállamok.

Az ügy magyar vonatkozása, hogy az EU tavaly év végén a Samsung SDI gödi beruházásának 108 millió forintos állami támogatásának jogszerűsége kapcsán is indított hasonló célú vizsgálatot.