Szerző: Gálffy Csaba

2016. augusztus 30. 14:59:00

Írország: adóparadicsomból adópokol

Visszamenőlegesen is be kell fizetniük a társasági adót azoknak a cégeknek, amelyek az ír hatóság engedélyével vitték ki az Unióból a profitot - határozott az Európai Bizottság.

Elkaszálta az Európai Bizottság az ír adóhatóság és az ír kormány gyakorlatát, amely kivételezett helyzetet teremtett az országban működő bizonyos vállalatok, elsősorban amerikai tech cégek számára. A konkrét döntés most az Apple kapcsán született, az Európai Bizottság a lefolytatott vizsgálat nyomán arra jutott, hogy a cég által igénybe vett egyedi adóelbírálás meg nem engedett állami segítségnyújtásnak minősül és annak behajtására kötelezte a helyi hatóságot. Bírság ilyen értelemben tehát nincs, csupán az illegális segítség visszafizetését kéri a Bizottság.

Ezzel a Bizottság a 2014-ben indított vizsgálat végére tett pontot. Az ügyben két konkrét adóhatósági döntést vett górcső alá az uniós hatóság, amely lehetővé tette az Apple számára, hogy az ír társasági adó megfizetése nélkül, gyakorlatilag átutalja azt az EU-n kívüli leányvállalatának. A Bizottság közleménye szerint a konkrét döntések lehetővé tették, hogy az Apple Sales International 2003-ban befizetett 1 százalékos effektív adókulcsát 2014-re 0,005 százalékra csökkentse - jóval alacsonyabbra, mint bármelyik ír vállalat.

"Az Apple írországi kivételezett pozíciója illegális az EU állami segítségnyújtásra vonatkozó szabályai szerint, ami jelentős előnyhöz juttatta a céget azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyekre vonatkoznak a tagországok adózási szabályai. A Bizottságnak lehetősége van elrendelni a tiltott segítség visszafizetését a vizsgálat 2013-as elindításától számítva 10 évre visszamenőleg. Írországnak most kötelessége lesz behajtani a be nem fizetett adót az Apple-től a 2003 és 2014 közötti időszakra, mely 13 milliárd euró plusz kamat összegre rúghat". - mondja a Bizottság.

A Bizottság azt is kifogásolja, hogy az EU, mint egységes piac azt is jelenti, hogy az Apple nem csak az írországi tevékenysége után tudott kibújni az adófizetés alól, hanem az Unió egész területén elért profitját ki tudta menteni az EU-n kívülre. Ebbe azonban az EU-nak nincs beleszólása, a tagországok saját adózási szabályai teszik lehetővé (vagy tiltják meg) ezt. A Bizottság azért hozzáteszi, hogy amennyiben a tagországok úgy rendelkeznek, az írekre szakadt pénzesőből kérhetnek maguknak - ez pedig csökkentheti az ír költségvetésbe végül befolyó összeg nagyságát.

A döntés kapcsán már az Apple és az ír kormány is nyilatkozott, hogy azt meg kívánja támadni az Európai Unió bírósága előtt. Emiatt az ügy várhatóan még évekig húzódik majd. Az azonban korántsem egyértelmű, hogy a Bizottság álláspontja győzedelmeskedik majd a bíróság előtt - az EU-s hatóságok ugyanis csak mostanában kezdték alkalmazni az állami segély tilalmát az egyedi adózási megállapodásokra, ami a korábbi értelmezést jelentősen kitágítja, egyelőre pedig bírósági precedens még nem támasztja alá az új megközelítést.

Vége lehet a dublini álomnak

Mint ismeretes, Írország a helyi adóhatóság és kormány aktív közreműködésével tudott az Európai Unión belül gyakorlatilag adóparadicsommá válni. A konkrét probléma meglehetősen bonyolult (ahogy az az adózási problémáknál lenni szokott), mélyebben itt vázoltuk fel az Apple által is használt mechanizmus lényegét.

Az Apple és az ír hatóság példája röviden: az ír adóhatóság engedélyezte, hogy az Apple adóparadicsomban bejegyzett leányvállalata szellemi tulajdont licenceljen az ír leányvállalat számára, a profit e licencdíj formájában hagyta el Európát. A tulajdonképpeni folyamat ennél jóval bonyolultabb, az EU azonban alapvetően ezt az ír döntést kifogásolja, az adóalapra vonatkozó határozatot ugyanis tiltott adókedvezményként sorolta be az uniós hatóság.

A transzferárazás lényege, hogy egy adott cég két leányvállalata elszámol egymás között bizonyos tranzakciókat, ezzel a profit egyik cégnél megnő, a másiknál pedig lecsökken. Értelemszerűen ezt úgy érdemes használni, hogy a magas társasági adókulccsal rendelkező országban működő leányvállalatnál érdemes a profitot minimalizálni, az adóparadicsomokban pedig maximalizálni. Ez az adóelkerülés egyértelmű eszköze, tudja ezt minden ország adóhatósága, ezért a szervek fenntartják maguknak a jogot, hogy a cégcsoporton belüli elszámolások árazását ellenőrizzék, így a leányvállalatok között nem mozgatható tetszőlegesen a profit.

"Felhős IT" - nem pont így szoktuk értelmezni.

Az Európai Bizottság szerint az ír adóhatóság az árazás ellenőrzése során túlságosan nagyvonalú volt és manipulációs célú transzferárazásra is rábólintott. A jogi standardot ebben a tekintetben az OECD Model Tax Convention szabályozza, amely előírja, hogy a transzferárazásnak ugyanolyan elveknek kell megfelelni, mintha a két cég nem azonos tulajdonoshoz tartozna - vagyis sem "adományozás", sem túlárazott transzferek nem engedhetőek meg. A nemzetközi standardok azt is meghatározzák, hogy az adóhatóságoknak milyen módszerrel kell meghatározniuk a fair árakat, ebben pedig több lehetőség is van (előállítási költség, piaci ár, stb.).

Pánik mód az Apple-nél

Az iPhone-gyártó is számított a döntésre, nem véletlen, hogy percekkel annak nyilvánosságra hozása után a cég is publikálta saját álláspontját - a kivételes esetekre tartogatott CEO-levél formájában. Ebben a cég elismétli, hogy Írországban már 1980 óta jelen van, a kontinensen pedig saját számításai szerint mintegy 1,5 millió állást teremtett, Írországban, az Egyesült Államokban és globálisan is a legnagyobb adózónak számít.

A konkrét reakció szerint az Apple csak az ír adóhatóság által megadott iránymutatást illetve az ír törvényeket követte, és álláspontja szerint mindkettőnek maximálisan megfelelt. Az Apple szerint a Bizottság "újraírja az Apple európai történelmét, semmibe veszi az írországi adószabályokat és eközben felforgatja a nemzetközi adórendszert. A Bizottság augusztus 30-i álláspontja szerint az ír hatóságok kivételeztek az Apple-lel. Ennek nincs semmilyen alapja a tényekben és törvényekben. Nem kértünk és nem is kaptunk soha semmilyen egyedi elbírálást. Abban a szokatlan pozícióban vagyunk, hogy visszamenőlegesen kell megfizetnünk egy olyan adót, amelyről a kormány állítja, hogy nem tartozunk."

Az Apple érvelése szerint a profit után fizetendő társasági adót ott kell megfizetni, ahol az érték keletkezik - ez pedig a cég szerint Kalifornia és az Egyesült Államok. Ennek természetesen ellentmond, hogy a cég mára több mint 200 milliárd dollárnyi készpénzt tart offshore tartalékokban, amely után természetesen az amerikai társasági adót sem fizette be. Ahogy egyébként a többi globális nagyvállalat, a tech cégektől a gyógyszergyártókig és más iparágak szereplőiig, az Apple is arra játszik, hogy a hazai politikai klíma megváltozik és a pénzhegyeket majd valamilyen adóamnesztia során a 35 százalékos társasági adó megfizetése nélkül hazamozgathatja - ezért az amnesztiáért egyébként a cég évek óta lobbizik a többi érintett céggel együtt.

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

A történet persze az Apple imázsának sem tesz jót, a cég eddig is nehezen bújt ki az adóelkerülés bélyege alól, az Európai Bizottság pedig immár egyértelműen kimondta: a vállalat jogosulatlanul vett igénybe állami segítséget és aktívan keresi a módját annak, hogy az adó befizetése nélkül gyűjthesse offshore országokban a készpénzt. Természetesen ez a befektetők elvárása a cég vezetése felé, ha van ilyen lehetőség, akkor azt ki is kell használni - a fenntartható fejlődést és az etikus magatartást előtérbe helyező kommunikáción azonban csorbát ejt.

Ki nyert most?

A Bizottság szerint tehát Írország illegális állami segítségnyújtásban vétkes - ezzel pedig a többi tagország, így például Magyarország is nagyot nyerhet. Az írek ugyanis pontosan ezzel a mechanizmussal tették magukat az amerikai tech cégek európai hídfőállásává, a kivételes elbírálás nélkül valószínűleg nem Dublin és környéke lenne az összes nagyobb amerikai vállalat főhadiszállása.

Ha Írország tényleg arra kényszerül, hogy a gyakorlatot beszüntesse, azzal hatalmas lehetőséghez jutnak azok az országok, amelyek szintén éhesek a külföldi befektetésre és alacsony a munkaerő költsége. Igen, adott esetben Magyarország is hatalmas hasznot húzhat ebből a döntésből, ha csak egyet ide lehet csábítani a jelenleg írországi bázissal rendelkező cégek közül, már az is hatalmasat lendítene a hazai tech szektoron.

Magyarország egyébként azért is érezhet különös elégtételt, mert ugyanezen elv számonkérése miatt ment végül csődbe a Malév 2012-ben. Az Európai Bizottság ugyanis akkor döntött úgy, hogy a nemzeti légitársaságnak nyújtott állami segítség illegális, és annak visszafizetésére kötelezte a céget. A döntést a társaság nem élte túl, néhány héten belül csődbe is ment.

a címlapról