Hiába fontosak most, nem túl jók a telkók kilátásai

A Vodafone Csoport márciusban közölte, hogy hálózatain a koronavírius-világjárvány közvetlen hatásaként akár a szokásos terhelés másfélszerese is jelentkezik bizonyos időszakokban, ami kitűnően szemlélteti, hogy az otthonról dolgozó munkavállalók, illetve a távoktatás a járványhelyzet idején mennyire rá vannak utalva a távközlési infrastruktúrára. És hogy ennek ellenére a távközlést is mennyire érzékeny ponton érintette a járványhelyzetet kísérő gazdasági válság, azt jól jelzi, hogy a cégcsoport részvényárfolyama mindeközben 24%-ot esett.

NEM VÁRT VISSZAESÉS

Bár a teljes szektorra ekkora mértékű visszaesés nem jellemző, a távközlési piaci szereplők részvényárfolyama szinte kivétel nélkül beesett a járvány hatására - a szektor MSCI indexe jelenleg 13%-os mínuszban van, a március közepi mélyponton pedig csaknem elérte a -25%-ot. Az elemzőket is meglepő visszaesésre több kézenfekvő magyarázatot sorol fel a Reuters elemzése.  

Így a távközlési cégeknek a megnövekedett terhelés miatt - különösen a mobilszolgáltatások esetében - extra kapacitást kellett biztosítaniuk az ügyfelek részére, melyek a bővítés jellegétől függően beruházásigényesek lehetnek. Ráadásul az ügyfelek hiába használják többet a hálózatot, abból a költségráfordítások dacára egy fillérrel több bevétele sem származik a szolgáltatóknak, részben annak köszönhetően, hogy a cégek a beszélgetések és SMS-ek terén évek óta átálltak legalább hálózaton belül a flatrate modellre, a járvány miatt biztosított ajándék adatforgalmi keretek - ilyent nyújt pl. mindhárom hazai mobilszolgáltató az ügyfeleinek - révén pedig a nagyobb adatcsomagok gyakorlatilag eladhatatlanok rövid távon.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Szintén rövid távú veszteség a roamingból származó árbevétel csökkenése is, mely elsősorban azoknak az azokban az országokban működő operátoroktól vonhat el jelentős bevételt, ahová sok turista utazik. A Juniper Research felmérése szerint a turizmus összeomlása éves szinten mintegy 25 milliárd dollár kiesést jelent a globális távközlési iparág számára, melynek a fele a nyári hónapokban jelentkezik majd.

Ha ez nem lenne elég, az operátorokat a lehető legrosszabbkor, az 5G-s bevezetések kellős közepén, vagy elején érte a járvány, a szintén beruházásigényes fejlesztések megtérülését a jelenlegi, továbbra is bizonytalan kimenetelű járványhelyzet alaposan átírhatja. A Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország például éppen most költött el több mint 120 milliárd forintot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 5G-s frekvenciaárverésén, az új technológiát azonban jelenleg nem csak azért nem tudják mihamarabb hadrendbe állítani, mert nincs kialakult üzleti modell, hanem azért is, mert számolni kell a fizetőképes kereslet jelentős csökkenésével is.

KI FIZETI A SZÁMLÁT?

A globális iparág számára talán ez jelenti a legnagyobb dilemmát a koronavírus kapcsán, azaz egyelőre beláthatatlan, hogy a járványt kísérő válság hatására milyen lemorzsolódással kell számolni, ahogy tömegek veszítik el a munkájukat, illetve cégek sokasága megy csődbe. Vagyis összességében nagyon úgy tűnik, hogy a cégeknek úgy kell most többet beruházniuk, hogy a szolgáltatásaikra a járványhelyzet lecsengésével rövid-, de akár középtávon jó eséllyel kisebb igény mutatkozik majd.

A járvány kapcsán emellett újból előtérbe kerülhet, kiéleződhet egy régi ellentét a távközlési infrastruktúra-szolgáltatók, és az infrastruktúrát hasznosító tartalomszolgáltatók között. Így míg a távközlési cégek üzleti teljesítménye az utóbbi hetekben számottevően visszaesett, addig az olyan szolgáltatók, mint a Netflix szárnyalnak, miután az otthon maradni kényszerülők a korábbinál lényegesen több tartalmat streamelnek online - ezzel még több terhet helyezve a hálózatokra.