Szerző: Asztalos Olivér

2020. január 08. 14:15:00

Össztüzet nyitott az Intel utolsó bástyájára az AMD

Bő fél évvel az asztali PC-kbe szánt Zen 2-es processzorai után a notebookokhoz tervezett variánsokat is bemutatta az AMD. A kissé félrevezető nevezéktant követő Ryzen 4000-es sorozat alá négy-, hat-, illetve nyolcmagos processzorokat sorakoztatott fel a tervezőcég. A 7 nanométeres gyártástechnológiának hála a chipek kifejezetten magas alapórajellel rendelkeznek, miközben azok TDP-je megfelel az iparági szabványnak. Az AMD állítja, úgy sikerült több magot pakolni a chipekbe, hogy közben azok hatékonysága is jelentősen javult, melynek hála a Ryzenek már akkus üzemidőben is versenyre kelhetnek a 10. generációs Intelekkel.

A Renoir kódnevű fejlesztés az eddig látottakkal ellentétben nem követi az AMD multi-chipes, vagyis több lapkás koncepcióját. Ennek legfőbb oka, hogy monolitikus felépítéssel tartható a legalacsonyabb szinten a fogyasztás, nem szükséges dedikált buszt (Infinity Fabric) beépíteni és működtetni az egyes lapkák közötti folyamatos kommunikációhoz, amely notebookoknál kritikus fontosságú az akkus üzemidő szempontjából. Az egyetlen lapkás felépítés ugyanakkor rugalmatlanabb, bizonyos esetekben pedig már gazdasági szempontból sem optimális. A Renoir esetében az AMD a lapkamérettel igyekezett enyhíteni a tényezők hatását, a chip ugyanis nagyjából mindössze 150 mm2 területű, mely bár körülbelül duplája egyetlen Zen 2-es chiplet értékének, összességében még így sem tekinthető nagynak.

amd_renoir

A TSMC 7 nanométeres gyártástechnológiájának hála relatíve kis területre tudott sok feldolgozót és vezérlőt bezsúfolni a tervezőcég. A legnagyobb húzást az összesen nyolc darab Zen 2-es mag jelenti, amely feldolgozók, illetve L1 és L2 cache szempontjából egyezik az asztali és szerveres vonalon megismert áramkörrel. Kompromisszumot "csak" az L3-as gyorsítótárnál kötött az AMD, melyet a lapkaméret és a fogyasztás kordában tartása miatt 8 megabájtban maximalizált. Ez az asztali Ryzen 3000-es és az Epyc "Rome" processzorok 32 megabájtjához képest lényegesen szerényebb kapacitás, ami elsősorban memóriaintenzív alkalmazásokban jelenthet valamekkora visszalépést.

Míg CPU-s teljesítményben kifejezetten erősnek tűnik, az integrált grafika oldalán bizonyosan nem fogja megváltani a világot a Renoir. Az AMD ugyanis a kínálata legmodernebb tagját képviselő Navi helyett ismét a korábbi Vegát építette a chipbe, pontosabban annak egy optimalizált variánsát. A vállalat szerint a finomhangolásoknak és a 7 nanométeres gyártástechnológiának hála 56 százalékkal nagyobb tempóra képes a frissített integrált GPU, mely arra pont elég lehet, hogy a grafikában komoly előrelépést produkáló Ice Lake-et maga mögött tartsa a Renoir.

Hét új processzor

A friss lapkára első körben összesen 7 különféle modellt épített az AMD. Az "U" tagra végződőek újfent 15 wattos fogyasztási kerettel rendelkeznek, a "H" jelölésű variánsoknál azonban 35-ről 45 wattra emelte a lécet a tervezőcég, amit ugyanakkor igény szerint 35 wattra csökkenthetnek a partnerek. Az ultravékony (ultrathin) gépekbe szánt 15 wattos vonal csúcsát a Ryzen 7 4800U képviseli, amely nyolc processzormagot és tizenhat végrehajtószálat kínál 1,8 GHz-es alapórajel, valamint 4,2 GHz-es turbó mellett. Ezzel várhatóan a hatmagos Core i7-10710U előtt lesz a 4800U, az Intel processzora ugyanis nem csak kevesebb maggal, de alacsonyabb, csupán 1,1 GHz-es alapórajellel is rendelkezik. Egyedül a turbó húzhatja ki a pácból az i7-10710U-t, amely egyetlen magnál 4,7 GHz-ig szaladhat fel, szemben az AMD 4,2 GHz-es értékével.

amd_4000u

A 15 wattos csúcsmodell alá besorakozó Ryzen 7 4700U ugyancsak nyolcmagos, ám az AMD letiltotta az SMT-t, így egyetlen mag egyetlen szálon képes végrehajtani. Ezt némileg kompenzálhatja a magasabb, 2 GHz-es alapórajel, amely mellé 4,1 GHz-es turbó jár. A Ryzen 5 4600U és 4500U modellekbe hat processzormag jutott, az első számú differenciáló tényezőt pedig jelen esetben is az SMT megléte vagy hiánya jelenti. A Core i3-ak ellenfelének szánt Ryzen 3 4300U-ba négy darab Zen 2-es mag került, és bár az SMT itt sem aktív, várhatóan még így is sikerül lenyomni a két maggal, de négy szállal működő Inteleket.

amd_4000h

Az elsősorban gamer notebookokba és mobil munkaállomásokba szánt "H" jelölésű széria mindössze két taggal indul útnak. Az AMD szerint a nyolcmagos Ryzen 7 4800H csúcsmodell bizonyos esetekben még az asztali Core i7-9700K számítási teljesítményét is felülmúlja, miközben az Intel terméke 95 wattos TDP-vel rendelkezik. Az Asus ezt elsőként meglovagolva már egy notebookot is készített a 4800H-ra építve. A tajvani cég szerint a Zephyrus G14 a piac leggyorsabb 14 hüvelykes gamer notebookja (lesz), mindössze 1,6 kilogrammos tömeggel.

r4000_effic

A Ryzen 2000-es és 3000-es processzorok gyenge akkus üzemideje miatt a teljesítmény mellett a hatékonyságra, illetve a minél alacsonyabb (üresjárati) fogyasztásra is komoly hangsúlyt fektetett az AMD. Utóbbihoz a tervezőcsapat jelentősen átrendezte a lapkafelépítést, melynek hála több egységet lehet teljesen lekapcsolni. Ezzel drága 10 vagy 100 milliwattokat lehet megtakarítani, amely sokperces növekedést jelenthet az akkus üzemidőben. A mérnökök ezzel egyidőben az egységek felébresztéséhez szükséges időt is jelentősen, 80 százalékkal javították, így az ígéret szerint mindez nem a reszponzivitás rovására ment. Elsősorban ugyancsak az alacsonyabb fogyasztást szolgálja az okostelefonokból ismert LPDDR4X támogatása, amely igény szerint egyúttal magasabb sávszélességet is biztosíthat. Az OEM-ek várhatóan meg is lovagolják a lehetőséget, a piac legvékonyabb és legkönnyebb nyolcmagos notebookjának kikiáltott AMD-s Lenovo Yoga Slim 7-et ugyanis LPDDR4X memóriával lehet majd rendelni.

amd_smartshift

A Ryzen 4000-es széria mellé egy platformszintű energiagazdálkodási funkciót is bemutatott az AMD. A SmartShift a Ryzen processzorral és Radeon diszkrét GPU-val szerelt notebookokban jelenhet meg, közreműködésével pedig a két egység kvázi közös TDP-ből gazdálkodhat. Ennek hála munkafolyamattól függően a processzor és a GPU felhasználhatja a rendelkezésre álló keretet, mellyel ideiglenesen magasabb órajelre skálázhatóak az egységek, maximalizálva a számítási teljesítményt. Az egyelőre véglegesítés alatt álló fejlesztés jelen állapotában 10-12 százalékos gyorsulást hozhat munkafolyamattól függően.

Az AMD ígérete szerint a Ryzen 4000-es szériára épülő első notebookok még ebben a negyedévben, vagyis március végéig piacra kerülhetnek, a termékek nagyobb része azonban várhatóan inkább a második negyedévben, azaz június végéig jelenhet meg. Az processzorok kedvező paraméterei, illetve Intel ellátási problémája miatt várhatóan az összes nagy OEM épít majd a Renoirra.

a címlapról