Szerző: Asztalos Olivér

2019. november 15. 12:23:00

Megkezdte a 14 nanométeres lapkák tömeggyártását Kína

Megkezdte a 14 nanométeres logikai áramkörök tömeggyártását a kínai SMIC.

HIRDETÉS

A bejelentés annak tükrében mérföldkő, hogy a házon belül fejlesztett eljárás Kína határain belül elsőként alkalmazza az iparágban 2012-ben megjelent FinFET tranzisztorokat. Bár ez összességében továbbra is meglehetősen nagy, 4-5 éves lemaradást jelent a távol-keleti ország félvezetőiparának számára, az SMIC elégedett a munkálatokkal, a technológia bevezetését ugyanis a tervezetthez képest több negyedévvel sikerült előrébb hozni. A gyártó már dolgozik a következő generációkon, így belátható időn belül érkezhet a 12 nanométeres node, miközben már készülnek a 10 nanométer alatti csíkszélességek, amelyekhez a konkurensekhez hasonlóan EUV levilágítást alkalmaznának a mérnökök.

A FinFET tranzisztorokra épülő 14 nanométeres eljárás tehát egy kisebb mérföldkövet jelent az SMIC, az eljárás tömegtermelésbe állításával ugyanis jelentősen csökkentette lemaradását a kínai félvezetőipar. Dr. Zhao Haijun és Dr. Liang Mong Song, az SMIC-t közösen irányító két elnök-vezérigazgató szerint a gyártástechnológia kapóra jön az 5G-s fejlesztések hajnalán, a hálózatfejlesztéseket meglovagolva jelentős forgalomnövekedésre számítanak.

smic

Kérdéses, hogy a megugró igényeket mennyire tudja majd kiszolgálni az SMIC. A bérgyártónak jelenleg mindössze két olyan modern gyáregysége van, amely 300 milliméter átmérőjű waferek megmunkálására képes. A pekingi és sanghaji üzem összkapcitása havi 55 000 wafer körül mozog, amit a tavalyi hírek szerint szinte teljes egészében ki is használnak. A vállalat ezért a 14 nanométeres és annál fejlettebb technológiáihoz egy új, havi legfeljebb 70 000 wafer megmunkálására képes üzemet épít mintegy 10 milliárd dollárnak megfelelő összegből. Ez azonban 2021 vége előtt várhatóan nem készül el, addig kénytelen lesz részben a régebbi eljárások kárára termelni 14 nanométeres lapkákat az SMIC.

A 14 nanométeres node tömegtermelésének beindítása tehát nagy lépés a kínai félvezetőipar számára, ám mindez még kevés ahhoz, hogy az első számú bérgyártónak számító tajvani TSMC vagy az ugyancsak konkurens dél-koreai Samsung veszélyben érezhesse piaci pozícióját. Nagy kérdés, hogy az SMIC tartani tudja-e a tempót, azaz képes lesz-e rohamtempóban ledolgozni 4-5 éves lemaradását. Bár a kínai kormány a felzárkózáshoz kvázi végtelen anyagi forrást biztosíthat, az élvonalbeli félvezetőgyártáshoz szükséges, aranyat érő tudást és tapasztalatot nem lehet csak úgy egyszerűen megvásárolni.

A távol-keleti ország vezetésének célja, hogy 2020-ra 40, 2025-re pedig 70 százalékkal növelje a határain belüli félvezetőellátás arányát. A SEMI (Semiconductor Equipment and Materials International) kínai szervezet néhány évvel ezelőtti beszámolója szerint az ország összesen nagyjából évi 250-300 milliárd dollár értékben importál különféle félvezetőket, amely összeg meghaladja Kína kőolaj behozatalának értékét.

a címlapról