Több ezer mobiltornyot építenek közösen a német szolgáltatók
Összesen mintegy hatezer új adótornyot építhetnek közösen a nagy német mobilszolgáltatók, ezzel mintegy ellensúlyozva az idei 5G-s frekvenciaaukción előírt kiépítési kötelezettségek jelentette költségeket.
Nagyjából hatezer új mobilos adótornyot építhet közösen a három legnagyobb német mobilszolgáltató, a Telefonica Deutschland, a Deutsche Telekom és a Vodafone Deutschland - az erről szóló szándéknyilatkozatot követő végleges megállapodás valamikor jövőre születhet meg. Az egyezségnek köszönhetően kisebb beruházásigénnyel bővíthetők a német mobilhálózatok, mely valamelyest kompenzálhatja a szakhatóság 5G-s frekvenciaaukciójának végeredményével járó kiépítési és üzemeltetési költségeket.
A felek által tervezett megállapodás pontos részletei egyelőre nem ismert, a hasonló, passzív infrastruktúra-megosztásra vonatkozó hálózatmegosztási projektek ugyanakkor egyáltalán nem számítanak ritkaságnak Európában, különösen az 5G-s hálózatok kiépítésének hajnalán. A német mobilpiac prominens szereplői leszögezték, nem kívánják kihagyni a megállapodásból a helyi hírközlési hatóság, a Bundesnetzagentur (BnetzA) frekvenciaaukcióján országos licencet szerzett Drillisch Netz AG.-t, egyelőre azonban még nem eldöntött, hogy a negyedik szolgáltató csatlakozik-e.
A BnetzA nyáron zárult 5G-s aukcióján a négy győztes operátor összesen mintegy 6,5 milliárd eurót fizetett egy maratoni, csaknem ötszáz körös licitálás után az összesen 410 MHz széles spektrumért a 2 és a 3,4-3,6 GHz-es sávban. A helyi mobilszolgáltatók mind az aukciót megelőzően, mind annak lezárását követően élesen kritizálták az értékesítési eljárást - eleinte a szigorú kiépítési kötelezettségeket kifogásolták (illetve támadták sikertelenül a bíróságon), majd utóbb az egekbe szökött licit miatti kiadásokra panaszkodtak.
A senior horizonton túl: a staff meg a többiek Senior tapasztalati szint fölött van még pár egzotikus lépcsőfok, illetve a mögöttük rejtőző elvárások.
A helyi piac legnagyobb szolgáltatója, a Deutsche Telekom múlt heti harmadik negyedéves üzleti eredményeinek ismertetésekor éppen a frekvencialicencek költségére hivatkozva csökkentette a részvényenkénti osztalék mértékét tíz eurocenttel - a távközlési multi a német aukció kapcsán többször is élesen kritikus hangot ütött meg, többek közt azzal vádolva a hatóságot, hogy mesterséges frekvenciahiányt idézett elő annak érdekében, hogy felverje a licitárakat.
Nem kizárt, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) árverését követően Magyarországon is újabb, infrastruktúra-megosztásra vonatkozó megállapodások születnek a piaci szereplők közt, ehhez azonban az érintettek egybehangzó véleménye szerint két feltételnek is teljesülnie kell. Először is a hatóság le kell bonyolítsa magát az aukciót, melynek végén kiderülhet, melyik szereplő mekkora frekvenciakerettel rendelkezhet (nem mellékesen addig még csak formálisan sem tárgyalhatnak a felek egy potenciális megállapodásról), másrészt le kell záruljon a Gazdasági Versenyhivatal 2015 óta zajló maratoni vizsgálata, mely a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország 2014-ben megkötött hálózatmegosztási megállapodásának piacra gyakorolt hatásait értékeli.