Megnéztük, milyen lesz a budapesti 5G

Ma még nyugati (Ausztria) vagy éppen keleti szomszédainkhoz (Románia) kell utazni ahhoz, hogy élő, kereskedelmi 5G-s mobilszolgáltatást találjunk, de már csak hetek kérdése, hogy ez megváltozzon, hiszen a Vodafone az országban elsőként október közepén várhatóan bekapcsolja az első 5G-s cellákat Budapesten. Hogy rövid távon mit nyújt az új technológia, arról mi magunk is meggyőződhettünk, igaz, ehhez még messzebbre kellett utazni, egészen a németországi Düsseldorfig.

NYÁRON RAJTOLTAK

Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa a német ipar egyik fellegvára, emellett itt található számos telekommunikációs és információtechnológiai nagyvállalat helyi székhelye is. Többek közt Düsseldorfban van a Vodafone Németország központja is, ami egyben azt is jelenti, hogy a szolgáltató számos újdonságot rajna parti városban próbált ki vagy vezetett be először. 

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Ilyen újdonság, vagy fejlesztés az 5G technológia is, melynek hivatalos, kereskedelmi rajtjára idén júliusban került sor éppen Düsseldorfban, miután a Vodafone - három másik versenytársával együtt - frekvenciát szerzett 3,6 GHz-es, úgynevezett úttörő 5G sávban. Ez a frekvenciasáv kifejezetten alkalmas nagy sávszélességű mobilhálózatok üzemeltetésére, fontos kiemelni ugyanakkor, hogy e spektrum hullámterjedési mutatói révén alapvetően csak kültéri lefedettség kiépítéséhez alkalmas, kifejezetten rövid hatósugár (800-1000 m) mellett.

Ennek megfelelően a Vodafone Németország 5G-hálózata - akárcsak a legnagyobb rivális Telekomé - alapvetően szigetszerű felépítésű, a szolgáltatás jelenleg 50 helyszínen érhető el, és ez mindaddig nem változik számottevően, amíg a cég nem szerez újabb spektrumot egy későbbi aukción, ahol már várhatóan a 700 MHz-es sávból is vásárolhatnak a szolgáltatók. Vannak ugyanakkor különböző, részben az 5G szabvány által biztosított trükkök, amivel kis mértékben lehet javítani a vételi karakterisztikán, ilyen például a nyalábformálás vagy a masszív MIMO. Ezeket a Vodafone be is veti, a cég a német piacon az Ericssonnal építi a hálózatot, a svéd gyártó rádiós egységei és alapsávi vezérlői mindkét említett eljárást támogatják.

HASONLÓ KÖRÜLMÉNYEK

A Vodafone Németország az idei frekvenciaaukción elnyert összesen 90 MHz-nyi spektrumból jelenleg 60 MHz-et használ fel a kereskedelmi 5G-hálózathoz, ezt később, kapacitásigény függvényében bővíti az operátor. Ez a mi szempontunkból már csak azért is szerencsés, mert a Vodafone Magyarország pont ugyanekkora spektrumkerettel rendelkezik ugyanebben a frekvenciasávban. A cég még egy 2016-os értékesítési eljárás során szerezte meg a licencet és minden egyéb, a használatba vételhez szükséges engedélyt, az ezt használó budapesti hálózat pedig mostanra gyakorlatilag készen áll a rajtra.

A körülmények azért nem teljesen azonosak Düsseldorfban és Budapesten - az egyik leglényegesebb különbség, hogy a magyar leányvállalat számára nem az Ericsson, hanem a kínai Huawei szállítja a hálózati berendezéseket. Ennek technológiai szempontból rövid távon kevés jelentősége van, hosszabb távon ugyanakkor a kínai-amerikai kereskedelmi háború következményei hozhatnak még kellemetlen momentumokat a szolgáltató és a beszállító csaknem egy évtizede felhőtlennek tűnő viszonyába.

Vagyis rövid távon a Vodafone Magyarország 5G-szolgáltatása szakasztott ugyanolyan lesz, mint a német leányvállalatnál, kapóra jött tehát, hogy az éles üzemben működő 5G-t ki tudtuk próbálni Düsseldorfban. Ehhez vendéglátóink az ország első, kereskedelmi hálózatba kapcsolt 5G-s bázisállomásának közvetlen közelébe, a düsseldorfi Vodafone-székház parkolójába invitáltak minket.

Ott aztán a Vodafone Németország spanyol 5G-s hálózattervező mérnöke (talán ebből kiderült, hogy a német leányvállalat vérbeli multinacionális entitás) a kezünkbe nyomott egy Huawei Mate 20 X 5G-t, hogy kedvünkre futtassunk le néhány sebességtesztet rajta. Az 5G-s hálózatra csatlakozó készülék - tegyük hozzá, ideális vételi körülmények közt - többszöri méréssel is gond nélkül hozta a 900 Mbps-t elérő kapcsolatot, bár ehhez az is kellett, hogy rajtunk kívül alighanem senki nem csatlakozott az adott 5G-s szektorhoz. Erről azonnal meggyőződhettünk, amint elindítottunk egy másik mérést egy másik Huawei készülékkel, ekkor a két telefon már testvériesen megosztozott a kapacitáson, vagyis a 900 Mbps-ből 450 Mbps lett.

Ez egyébként kitűnően szemlélteti a 5G egyik legfőbb gyakorlati hasznát, legalábbis ha a klasszikus mobilhálózati topológiát vesszük alapul, azaz azt feltételezzük, hogy adott egy kereskedelmi mobilhálózat, amihez elsősorban okostelefonok csatlakoznak. Az 5G egyik legfőbb előnyének titulált rövid késleltetés ebben a kontextusban nem játszik akkora szerepet, ennél lényegesen fontosabb, hogy nagyobb kapacitás osztható ki egységnyi előfizető számára. 

Ennek kezdetben különösen az olyan, nagyvárosi helyszíneken lehet jelentősége, ahol a 4G-hálózat már a határán működik, bizonyos időszakokban pedig ez már a felhasználó által is tapasztalható mértékben megjelenik (vagyis például a weboldalak nem vagy csak lassan töltenek be, az internetkapcsolatot használó applikációk működése akadozik stb). Csakhogy ilyen szituáció egyelőre még Németországban sem nagyon jellemző néhány tömegeseményt (ami arrafelé többnyire valamilyen bundesliga-mérkőzés közvetlen körzetét érinti) leszámítva. Erre talán a legékesebb példa, hogy az 5G-s Huawei készülékeken 4G-re váltva a kapcsolatot a speedtest mutatója így is át-átlépi a fél gigabites határt, de még ennek az értéknek a tizede is tökéletesen elegendő lenne arra, hogy termináloldalon az előfizető teljesen folyamatosnak érezze a szolgáltatást.

NEM KAPKODNAK ÉRTE

Nem véletlen, hogy az egyébként Európa legtehetősebbjei közé sorolt német előfizetők nem rohannak hanyatt-homlok a boltokba 5G-s készülékeket vásárolni. A már említett, tényleges felhasználói szükséglet hiánya, illetve az egyelőre erősen foghíjas lefedettség mellett ennek oka egyébként éppen a szűkös készülékválasztékban gyökeredzik, ráadásul a jelenleg elérhető 5G-s mobilok még a német pénztárcához mérten sem kifejezetten olcsók. Nem különösebben meglepő, hogy a helyi leányvállalatnál az 5G-s felhasználók száma egyelőre rendkívül lassan növekszik, a szolgáltató pedig félig-meddig bevallottan egyfajta publikus tesztként tekint a jelenlegi 5G-s környezetre.

Az 5G által biztosított valódi előnyöket méltatlanság lenne pusztán a klasszikus mobilnet-kapcsolatok szintjén említeni, így az új technológia főleg a vezeték nélküli hálózatok ipari felhasználása terén hozhat majd forradalmat az elképzelések szerint. Nem véletlen, hogy Németország - az EU-s tagországok közt mindeddig egyedülálló módon - a rendelkezésre álló 5G-s spektrumok egy részét elkülönítette kifejezetten ipari felhasználásra, így az olyan, jelentős termelést folytató német vállalatok, mint a BOSCH, a BASF vagy éppen az autógyártó konszernek saját maguk által üzemeltetett, privát hálózatokat építhetnek ki gyáregységeikben.