Szerző: HWSW

2019. szeptember 10. 14:50:00

Új szelek fújnak: fordulat az EU-s drón szabályozásban

Idén nyáron jelent meg az EU két új drón rendelete, amelyek egységes szabályokat tartalmaznak a drónokkal (hivatalos nevükön: pilóta nélküli légi járművekkel) végzett műveletekre és azok forgalmazására vonatkozóan.

Új, egységes drón szabályozás Európában 

Az új rendeletek egységes szabályozást teremtenek az EU egész területén és leváltják az eddigi eltérő tagállami szabályozásokat. Magyarországon is a két új drón rendelet vonatkozik a drónok használatára és forgalmazására. A két új drón rendelet közül az első tartalmazza a drón-rendszerekre, EU-n kívüli üzembentartókra és a drón forgalmazásra vonatkozó előírásokat, amelyek 2019. július 1-től már alkalmazandók, míg a második jogszabály a drón röptetés, drónos műveletek szabályaival foglalkozik – ez utóbbi 2020. július 1-jén lép hatályba. 

Az új szabályozás egyik alapja, hogy három kategóriába sorolja a drónokkal végzett műveleteket: „nyílt”, „speciális” és „engedélyköteles”, amelyek üzemeltetésére eltérő szabályok vonatkoznak. Az új szabályozás mindemellett egyéb szempontokat is figyelembe vesz a repülési műveletekkel szembeni szigorúbb vagy épp enyhébb követelmények meghatározásánál. Így például több esetben szigorúbb szabályok vonatkoznak az ún. látótávolságon kívüli használatra (BVLOS), a lakott területen, az embertömeg feletti reptetésre vagy épp a drónnal való szállításra.

Az EU-s drón szabályozás jelentősége az, hogy ezáltal valamennyi tagállamban azonos feltételekkel használhatók a pilóta nélküli repülő járművek, és könnyebbé válhat az EU-n belüli drónos szállítás és a határon átnyúló üzleti használat.

Engedély nélküli, bejelentés- és engedélyköteles drón használat

Az új szabályozás a környezetre legkevésbé veszélyes műveleteket sorolja az ún. „nyílt” kategóriába, amely esetben nem követeli meg sem előzetes műveleti engedély beszerzését, sem üzembentartói nyilatkozat kiállítását. Az e kategóriába tartozó műveletek esetén a drón maximális felszállótömege azonban nem haladhatja meg a 25 kg-ot, csak látótávolságon belül, és emberektől biztonságos távolságban üzemeltethető, akadály feletti átrepüléseket kivéve a földfelszíntől 120 méteres magasságon belül, azzal veszélyes áru nem szállítható. Ezek a felhasználások lefedik a háztartási, hobbi szintű drón reptetést, például egy parkban vagy réten. 

droneill

Amennyiben az adott drón használat nem felel meg a fenti feltételeknek, úgy a „speciális” kategóriába esik, amikor szükséges a műveleti engedély beszerzése a drón nyilvántartásba vétele szerinti tagállam légügyi hatóságától vagy ilyen hatóság részére üzembentartói nyilatkozat benyújtása, amely tartalmazza az üzembentartóra és a végzendő műveletre vonatkozó főbb információkat, továbbá a kockázatcsökkentő intézkedések vállalására irányuló kötelezettség-vállalást. Az engedély iránti kérelem benyújtásához ilyen drón használat esetén az üzemben tartónak kockázatértékelést is kell végeznie, amelyet mellékelnie kell a kérelméhez. A kockázatértékelés során a művelet biztonságosságára, valamint környezetére vonatkozó lényeges kockázatokat kell figyelembe venni, ideértve – többek között – a műveletek harmadik személyekre és vagyontárgyaira vonatkozó esetleges veszélyét, a repülés célját, a jármű teljesítményét és a tevékenység jellegét, és azonosítani kell a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések körét is. A speciális kategória vonatkozhat hobbi vagy háztartási drón használatra is, ha látótávolságon kívül használják, vagy ha túl közel reptetik az emberekhez. Ebbe a kategóriába esnek majd várhatóan a csomagszállítást végző drónok, ha nem veszélyes árut szállítanak, Így, amennyiben egy vállalkozás drónos csomagküldő szolgálatot kíván üzemeltetni, annak a pilóták képzésén túl fokozott kockázatértékelési és egyéb követelményekkel kell majd számolnia.

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

Ha pedig a drónokat embertömeg felett használják, például szabadtéri tömegrendezvény felett röptetik a kamerázó drónt, fesztiválhelyszínt figyelnek meg vele, vagy a drónnal embereket vagy veszélyes árut szállítanak, úgy a legszigorúbb, „engedélyköteles” kategóriára vonatkozó szabályok alkalmazandók, külön engedélyt kell beszerezni és speciális tanúsítási követelményeknek kell megfelelni.

Új EU-s szabályok a drónok távpilótáira is

Az új európai szabályozás nem csak magukra a járművekre, de az azokat távolról irányító pilótákra vonatkozóan is különböző követelményeket határoz meg. A drón pilótáknak így például ismerniük kell a drón gyártója által kibocsátott felhasználói kézikönyvet, online tanfolyamot vagy gyakorlati képzést kell elvégezniük, attól függően, hogy melyik kategóriába tartozik a drón használatuk. Mindemellett a szabályozás alsó korhatárt is meghatároz: 16 éven aluliak kevés kivétellel nem röptethetnek drónt a „nyílt” és a „speciális” kategóriában sem, azonban a tagállamok jogosultak a vonatkozó kockázatok figyelembevételével csökkenteni ezt az életkori határt, másrészről pedig a 250 g felszállótömeg alatti „játékdrónok” esetén ezektől a követelményektől el is tekinthetnek. Így a parkban játékdrónt reptető kisgyermek esetén képzettségi vagy egyéb, kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények sem lesznek irányadók, ha a drón betartja az engedély nélküli drón használat magassági és egyéb korlátozásait. 

Mi várható a magyar drón szabályozásban a rendelet alapján?

Habár a fenti rendeletek közvetlenül alkalmazandók az EU valamennyi tagállamának területén, a tagállamokra így is számos teendő vár majd az elkövetkezendő két évben. Így elsősorban létre kell hozniuk a drón rendszerek és azok üzembentartóinak nyilvántartási rendszerét, továbbá ki kell építeniük a távpilóták hazai képzésének kereteit is.

Az egyes tagállamokat, valamint az üzembentartókat természetesen az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) is segíti, amely idén októberben fog kiadni egy speciális kategóriába tartozó műveletek kockázatértékeléséről szóló iránymutatást, valamint ugyancsak októberre várható egy alacsony kockázatú műveletekről szóló vélemény is.

 

A cikk szerzői a CMS Budapest Ügyvédi Iroda ügyvédei: dr. Horváth Katalin szenior ügyvéd és dr. Necz Dániel ügyvéd. 

a címlapról