Szerző: Asztalos Olivér

2019. június 27. 09:05:00

Intel: jön fel az AMD, de mi vagyunk a jobbak

Érdekes, az AMD fellendülését is taglaló cikket osztott meg belső hálózatán az Intel. A Circuit News című, a vállalat alkalmazottainak szóló magazin elemzése elismerően beszél a konkurens chiptervező elmúlt néhány éves tevékenységéről, melynek köszönhetően idén régen látott szintre emelkedik a verseny az x86-os processzorokat kínáló két szereplő között.

Az Intel persze csínján bánik az elismerésekkel, leszögezve, hogy házon belül mindenki tisztában van a márka értékeivel, amelyekre támaszkodva összességében továbbra is jókora az előny az AMD-hez képest, melynek termékportfóliója lényegesen szűkösebb. Ez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy az chipgyártó alábecsülni konkurensét, amellyel szoros harcra készül a következő években.

A részletes cikk az AMD egészséges növekedésével indít, amely vitathatatlan. A pénzügyi jelentések ugyanis 2017 után a tavalyi évre is 20 százalék körüli gyarapodás közöltek, elsősorban a Zen-alapú kliens- és szerverprocesszoroknak hála. Az Intel számára ez azért különösen rossz hír, mert a vállalat épp ezen piacokról húzza be forgalmának oroszlánrészét. A legutóbbi pénzügyi jelentés szerint a 16,1 milliárd dolláros bevételből 13,5 milliárdot (~84 százalék) a processzorok, illetve az azokra épülő különféle platformok hozták.

intel_hq

Az Intel balszerencséjére az AMD pár éve újragondolt stratégiája épp a nagy teljesítményű processzorokra fókuszál, legyen szó akár asztali kliensprocesszorokról, akár szerverekhez tervezett CPU-król. Az AMD ehhez teljesen dobta a korábbi fejlesztéseket, beleértve a Bulldozer és a Cat mikroarchitektúrákat is. Ezek helyére érkezett a több generációra tervezett univerzális Zen, amely már az első, 2017-ben megjelent iterációjával versenyképesnek bizonyult. A fejlesztés ugyanis az Intel által alkalmazott Core magokhoz hasonlóan úgy képes magas számítási teljesítményt nyújtani, hogy közben disszipációja viszonylag alacsony szinten marad, azaz kellőképp hatékony.

Mi történik egy mobilappal a születése után? Legtöbbször sajnos semmi. Ezen próbálunk változtatni egy 10 alkalmas, 30 órás online képzéssel.

Ennek hatását már az Intel is érzi, amit a Circuit News cikke tételesen felsorol. Az AMD rendre sikerrel kopogtat a nagy felhős szolgáltatók ajtaján, amelyek közül már több is telepített Epyc-alapú kiszolgálók adatközpontjába, természetesen a konkurens kárára. Az Intel a HPC-s, vagyis a szuperszámítógépes sikerekre is kitér, hisz ahogy arról május elején a HWSW is beszámolt, a 2021-re datált legerősebb amerikai szuperszámítógép az AMD jövőbeni processzoraira és GPU-ira épül majd.

Az Intel szerint ugyanakkor ez még csak a kezdet, a július elején megjelenő, Matisse kódnevű asztali Ryzen 3000-es sorozat, illetve az ugyancsak a közeljövőben esedékes Rome kódnevű Epyc egy szinttel nagyobb fokozatra kapcsolja a konkurenciaharcot. A cikk állítja, a szerverprocesszorok piacán az évtized legszorosabb meccse alakulhat ki, amely az eddigi információk szerint már nem lenne túl meglepő. A harmadik nagy, az AMD mindmáig Achilles-sarkának számító notebookpiacon viszont az Intel továbbra sem számít komoly fenyegetésre. A cég szerint mindez processzorainak kiváló teljesítményéhez társuló magas akkus üzemidőnek, valamint a gazdag menedzselhetőségnek köszönhető, amely az üzleti piac számára kulcsfontosságú.

Kemény kihívásokkal teli évek jönnek

A cikk kitér az Intel válaszaira, amellyel a vezetés igyekszik elejét venni az AMD felgyorsult térnyerésének. A cég elismeri, hogy bizonyos esetekben nem lesz könnyű lépést tartani megerősödött konkurensével, ugyanakkor bőven akadnak még az Intel tarsolyban ütőkártyák. A vállalat szerint például a heteken belül megjelentő asztali Ryzen 3000-es sorozat leginkább sokszálas végrehajtásnál (pl. tartalomkészítésben) előzi majd meg a 9000-es Core szériát, viszont a pár szálat/magot kikanázó szoftverekben továbbra is az Intel termékek lesznek a listák elején, beleértve a játékokat is. A cikk az AMD által előszeretettel használt Cinebenchet is megemlíti. A félszintetikus renderelő benchmark kvázi végtelen szálat képes megtornáztatni, teljesítménye pedig csak minimálisan függ a memória alrendszer teljesítményétől, ami nagyon kedvez a Zen-alapú processzoroknak. Az Intel szerint ugyanakkor a Cinebench nem reprezentatív az általános teljesítményt tekintve, ami miatt a cég más, a valóshoz közelebbi képet mutató alkalmazások használatára buzdítja az ismert tesztoldalakat.

ryzen_vs_core

Az Intel szerint a szerverprocesszorok piacán sem lesz egyértelmű az AMD előnye. A hamarosan piacra kerülő "Rome" Epyc elsősorban az "átbocsátási képességet" (throughput) kívánó munkafolyamatokban lehet majd komoly kihívó, a minél alacsonyabb késleltetésű gyorsítótárakat és rendszermemóriát kívánó kódoknál viszont a Xeon maradhat elöl, amely felhasználási területekre az adatbázis-kezelést, az analitikát, illetve a webkiszolgálást említi az Intel cikke.

Erőfölény

A cikk valamelyest igyekszik lehűteni a kedélyeket (és persze megnyugtatni a munkatársakat), felsorolva a vállalat sikerének hat alappillérét, vagyis a gyártástechnológiát, az architektúrát, a memóriás fejlesztéseket, az interkonnektet, a biztonságot, illetve a szoftveres oldalt. Bár az anyag erre érthető okokból nem tér ki, a hatból legalább kettőn méretes lyukat ütött az elmúlt pár év. A 10 nanométeres csíkszélesség 2-3 éves késése, illetve a tavaly januárban kirobban és azóta is tartó Meltdown/Spectre botrány is láthatóan megzavarta az elmúlt 10 évben magasan szárnyaló Intel lendületét.

A problémák helyett tehát inkább a napos oldalt emeli ki a cikk a szoftveres ökoszisztéma formájában. Az Intel szerint az általa készített alkalmazások, illetve a fejlesztők számára nyújtott különféle szoftveres segítségek páratlan előnyt jelentenek. Ez ugyanis lehetőséget nyújt, hogy a különféle, a teljesítmény szempontjából kritikus kódokat akár közvetve saját fejlesztéseikhez igazítsák, amely a gyakorlatban olykor többet jelenthet, mint egy új mikroarchitektúra. A cikk elhinti, hogy az Intel jelenleg nagyjából 15 000 szoftverfejlesztőt alkalmaz, amely közel 50 százalékkal múlja felül az AMD alkalmazottainak teljes létszámát.

Végül, nem utolsó sorban az Intel leszögezi, hogy a piacon jelenleg nincs más olyan cég, ami saját technológiákra építve képes komplett platformot nyújtani, ami piaci szempontból komolyabb fegyvertény annál, hogy a cég egyes processzorait az AMD termékei bizonyos esetekben felülmúlják. Ez a CPU és a lapkakészlet mellett elsősorban a hálózati vezérlőket, illetve NAND vagy 3D XPoint technológiákra épülő különféle memóriákat jelenti. Erre egy jó példa a közelmúltban bejelentett Project Athena kezdeményezés, amely a nyolc évvel ezelőtt elrajtolt "ultrabook" plecsnihez hasonló iránymutatást adna a notebookok piacán.

Fájdalmas a 10 nanométeres baki

A cikk végén egy mini interjú keretében Steven Collins, az Intel adatközpontos részlegének egyik, a termékek teljesítménnyel és versenyképességével foglalkozó igazgatója szólal meg. A szakember szerint az AMD-nél mostanra beért az évtized elején elindított szerkezeti és stratégiai átalakítás, amellyel a vállalat egyszerűsítette termékfókuszát, célba véve a jellemzően drágább, magasabb haszonkulccsal kecsegtető termékek piacát. Mindezek tetejében a chiptervező eddig töretlen sikerrel hajtja végre terveit, a korábban jellemző több hónapos vagy akár éves csúszások nélkül.

Collins szerint az AMD számára jelenleg nagy előny, hogy szabadon választhat a bérgyártók különféle gyártástechnológiái közül. A szakember érthető módon a TSMC 7 nanométerét emeli ki, amely a maximálisan elérhető órajeltől eltekintve minden szempontból az Intel által továbbra is széles körben alkalmazott 14 nanométer előtt jár. Ehhez persze ez Intel méretes botlására is szükség volt, a 10 nanométeres gyártástechnológia ugyanis az eredetileg tervezett 2016-2017-es rajtot követő 2-3 éves csúszás ellenére sincs még a kívánt szinten.

Collins továbbá megemlíti, hogy a gyártástechnológia mellett további előnyt jelent konkurensük számára a Zen 2 magasabb IPC-je, illetve a chipletekre épülő processzorfelépítés, amely költséghatékony és rugalmas skálázást kínál. A szakember szerint mindez sokszálas felhasználásnál remek teljesítményt eredményezhet, amihez ráadásul versenyképes árazást társított az AMD. (Nem csoda, hogy az Intel már ármérséklésre készül.) Mindezek fényében az új processzorok jó ár-érték aránnyal rendelkezhetnek majd, ami Collins szerint versenyt, ezzel pedig kockázatot jelenthet cége számára.

A szakember ugyanakkor leszögezi, hogy vállalata jelenleg az AMD-énél sokkal szélesebb termékpalettával rendelkezik, amely a vásárlók számára lényegesen több lehetőséget jelent. Ugyancsak Collinsék malmára hajtja a vizet, hogy a legtöbben továbbra sem processzort, hanem komplett rendszert vásárolnak szoftverekkel, menedzselhetőséggel, illetve terméktámogatással együtt, a teljes csomagot tekintve pedig az Intelnek nagy előnye van, különösen vállalati környezetben, ahol elsősorban nem a csupasz vas árát, hanem a birtoklási összköltségét (TCO) nézik.

Collins tehát ugyan elismeri, hogy nyers teljesítményben már a nyakukon liheg az AMD, a szakember szerint viszont a benchmark eredményeknél vannak fontosabb tényezők is. Egyes fejlesztéseket nem lehet egyszerűen pontszámokra fordítani, legyen szó épp az akkus üzemidőről, a menedzselhetőségről, vagy a terméktámogatás minőségéről. A szakember szerint mindezek együttese teszi prémium márkává az Intelt, amely természetesen a magasabb árazásban is megmutatkozik, ezt pedig a megerősödött konkurencia miatt az eddigieknél határozottabban kell kommunikálni a piac felé.

a címlapról

Hirdetés

Mi történik egy mobilappal a születése után?

2020. február 29. 15:00

Legtöbbször sajnos semmi. Ezen próbálunk változtatni egy 10 alkalmas, 30 órás online képzéssel. A store-ban való megjelenés az igazi munka kezdete: mérés, mérés, mérés, adat, felhasználói visszajelzések kezelése, ASO, monetizálás, marketing... és így tovább.