Minden jogi eszközt bevet az USA-val szemben a Huawei
Gyorsított bírósági eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Huawei Technologies abban a texasi bíróságon folyó perben, melyet a kínai cég az Amerikai Egyesült Államok kormányával szemben indított még idén márciusban.
A május közepi események tükrében minden lehetséges jogi eszközzel fellép az Amerikai Egyesült Államok kormányának korlátozó intézkedéseivel szemben a kínai Huawei Technologies, mely szerdán bejelentette, gyorsított eljárás iránti kérelmet nyújtott be a texasi bíróságon annak a folyamatban lévő pernek a kiegészítéseként, melyet idén márciusban indított a kínai óriásvállalat az USA-val szemben. A cég szerint az Egyesült Államok tavaly hatályba lépett, védelmi költségvetésről szóló National Defense Authorization Act (NDAA) nevű törvénye több ponton is alkotmányellenes és erősen diszkriminatív.
Alkotmányos problémák
A Huawei első keresete alkalmával idén márciusban már felhívta a figyelmet arra, hogy a 2019-es védelmi törvény 889-es szakasza név szerint említi a Huawei Technologies-t, és nemcsak azt tiltja meg az Egyesült Államok kormányzati szerveinek, hogy a vállalat készülékeit és szolgáltatásait használják, hanem azt is, hogy pénzbeli támogatást vagy hitelt adjanak olyan harmadik félnek, aki cég termékeit vagy szolgáltatásait igénybe vette. A szigorú intézkedések akkor is érvényesek, ha ezeknek a cégeknek semmilyen kapcsolatuk nincs az Egyesült Államok kormányával - hívja fel a figyelmet a kínai vállalat.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Glen Nager, a Huawei peres ügyében eljáró jogásza szerint ezért a 2019-es NDAA vonatkozó szakasza sérti az Egyesült Államok Alkotmányának számos alapelvét úgy, mint a személyre szabott jogi intézkedések tilalmáról szóló Bill of Attainder Clause-t és a méltányos jogi eljárásról szóló Due Process Clause-t, valamint a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló alkotmányos alapelvet is.
A felek közti vita tavaly december óta élesedett ki rendkívüli mértékben, miután az USA kérésére Kanadában letartóztatták a Huawei Technologies pénzügyi vezetőjét. Az Egyesült Államok kormánya tavaly év vége óta újult intenzitással támadja a kínai vállalatot arra hivatkozva, hogy a Huawei a kínai kormány egyik leghatásosabb eszköze a nemzetközi kémtevékenység szolgálatában. Noha a Huawei ezt többször, több fórumon is kategorikusan tagadta, az USA kereskedelmi minisztériuma lényegében ugyanezzel az indokkal, Donald Trump elnök rendelete alapján május közepén teljes exporttilalmat léptetett életbe a kínai gyártó amerikai beszállítóira vonatkozóan.
Súlyos következmények
Az exporttilalmi korlátozás a Huawei több, kritikus komponens-beszállítóját érinti, nem csak a vállalati termékek és mobilhálózati berendezések terén, hanem a legerősebb szegmensben, a fogyasztói üzletágra vonatkozóan is. Az USA május közepi intézkedésének hatására a kínai félnek nem szállíthat technológiát számos amerikai chipgyártó, de éppúgy vonatkozik a tilalom a Google-re és a Microsoftra is - utóbbiak a Huawei okostelefonjain illetve hordozható számítógépen futó szoftvereket, illetve szoftverkomponenseket licencelik a kínai fél számára.
Bár a cég május közepe óta több alkalommal is jelezte, hogy számítva az intézkedésekre egyrészt elegendő mennyiségű alkatrészkészletet halmozott fel raktáraiban, hogy rövid távon átvészelje a beszállítók kiesését, illetve leszögezte, hogy a legtöbb technológiát házon belül képes (lesz) előállítani, a korlátozás így is rendkívül súlyos következményekkel járhat a vállalat számára.
A Huawei most erre válaszul kérte a bíróságtól a gyorsított eljárást. Az ügy ezzel együtt sem fog jogi úton egyhamar lezárulni, a cég külső tanácsadói a Reutersnek legalábbis úgy nyilatkoztak, hogy a bíróság szeptemberre tűzte ki az első meghallgatást.