A Kickstarteren indított magyar kampányok harmada sikeres
Nagyjából hét éves időszakban vizsgálta három magyar kutató a magyar kötődésű kickstarteres kampányokat. Bár a vizsgált időszakból a kampányoknak csak harmada érte el a kívánt célösszeget, de ehhez hasonló az arány Kickstarteren nemzetközi téren is.
Összesen 118 magyarországi kötődésű Kickstarter kampány indult 2009 novembere és 2017 januárja között, amelyek főbb jellemzőit és sikertényezőit vizsgálta kutatásában Kuti Mónika, Galambosné Tiszberger Mónika és Czigler Enikő, majd eredményeiket a Közgazdasági Szemlében tették közzé. Pontosabban a kutatók 116 projektet elemeztek az elindított kampányok közül, mivel ezen felül kettő nagyon magas összeget célzott meg (1 millió dollár és 375 ezer euró) és sikertelenül zárult, ami torzította az eredményt - a két projekt bevonása nélkül a célösszegek átlaga a felére esett vissza.
Az összes magyar kampányt együttvéve a projektek 572 millió forintnak megfelelő célösszeget határoztak meg a vizsgált hétéves időszakban, amelyből 125 millió forintot sikerült összegyűjteni. A 116 vizsgált kampány közül azonban mindössze 37 zárult sikerrel, amelyek összesen 93 millió forintot gyűjtöttek be. A sikeres kampányok által összegyűjtött források időbeli változása alapján egyébként a megfigyelés szerint 2014 óta érzékelhető aktivitásemelkedés. A kutatók szerint mindez visszavezethető a közösségi finanszírozás nemzetközi sikereire, a hazai közismertségének alakulására, a nemzetközi közösségi finanszírozás köré épülő hazai informális hálózatok kiépülésére, valamint az üzleti modellel kapcsolatos társadalmi tanulási görbére.
Sikeres projektek által összegyűjtött támogatási összegek 2010-2016 (Közgazdasági Szemle)
A Kickstarteren megtalálható 15 kategóriából a magyarországi kötődésű projektek 14 kategóriában jelentek meg, amelyből egyedül az újságírás képez kivételt. A legtöbb projektet (20 darabot) a film és videó műfaj vonzotta, ezt követték a játékok (16), a dizájn (15), a publikáció (12) és a művészet (10) az első öt helyen. A kutatók által meghatározott sikerráta (röviden: a kampány során gyűjtött forrás és a célösszeg hányadosa százalékban) viszont máshogyan alakult, mely szerint a művészet témájú projektek voltak a legsikeresebbek, amelyet sorban a tánc, az iparművészet, a dizájn és a divat követett. Ezek közül az üzleti érdekeltség a projektek nagyjából 38 százalékában figyelhető meg a társadalmi ügyeket képviselő projektindítással szemben. Továbbá az is elmondható, hogy a társadalmi célú kampányok 40 százaléka zárult sikerrel, míg az üzleti célúak közül csak 25 százalék, tehát a finanszírozók előbbi szándékot jobban preferálták.
A magyar támogatók máshogy látták
A vizsgálat szerint a cégek által indított projektek jelentősen magasabb összegeket céloztak meg, mint a magánszemélyek nevével jelölt ötletek, és kifutási idejük is rövidebb volt. Ha csak a magyarországi támogatók arányát vesszük, akkor látható, hogy nem egészen a sikerráta alapján magas projekteket támogatták. A magyar felhasználók inkább a céges ötleteket részesítették előnyben, ezen belül is inkább a nyereségtermelő céllal indulókat. Ráadásul a magyar támogatók legkevésbé a művészeti kategóriában indult projekteket támogatták, ehelyett inkább a funkcionális ötleteket részesítették előnyben - ellentétben a kategóriák alapján bemutatott sikerrátával.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A kutatók szerint nagyjából 10 millió forintnál van az osztópont, aminél kevesebb célösszeggel indult projekteket "kisebbként" és az ennél magasabb összegűeket "nagyobbként" lehet definiálni. Ezek szerint a kutatók megfigyelése alapján a magyar támogatók létszáma lényegesen magasabb a nagyobb értékű kampányok esetében, ugyanakkor a sikerráta szerint viszont érdemesebb „kicsiben” gondolkodni, azaz kevesebb összegre pályázni és rövidebb idő alatt. Így összességében azok a projektek, amelyeknél a támogatók top tíz országa élére Magyarország került, kisebb arányban értek el sikert - írja a tanulmány.
Másrészt viszont a projekt adatlapjának rendszeres frissítése is kiemelkedő jelentőségű, mivel minél többször olvashatnak a felhasználók új információt a kampánnyal kapcsolatban, annál nagyobb a siker esélye. Az Indiegogón elindult Codie esetében például láthattuk, hogy sikeres kampány utáni gyártási nehézségek kapcsán is fontos lenne a jó kommunikáció. A kutatók tervezik, hogy a Kickstarteren kívül a jövőben más közösségi finanszírozású platformot, mint például Ingiegogót is vizsgálni fogják. Addig is a sikeres kickstarteres kampányok további részleteiről a teljes terjedelmében itt található publikációban lehet olvasni.
Metodológia
A Magyarországról indított közösségi finanszírozású projekteket 2009 novembere és 2017 januárja között vizsgálták a kutatók a Kickstarteren, amelyet lokáció alapján szűrtek a platformon. A projektek linkjeit manuálisan gyűjtötték, majd a kutatásban felhasznált részletes adatokat iMacros szoftverrel társították a kampányokhoz, amely egy automatizációs, internetes böngészőkiegészítő eszköz. Az elemzés adatállománya minden kampány esetében tartalmazta a projekt nevét, a projekt linkjét, a termék jellegét, a projektgazda nevét, a Facebook-ismerőseinek számát, a projekt Kickstarter-kategóriákba való besoroltságát, a projektgazda által a Kickstarteren eddig létrehozott projektek számát, az általa támogatott projektek számát, valamint a hozzászólások és a frissítések számát, továbbá a kampány indításával kapcsolatos adatokat. Majd a támogatói háttér jellemzőit a legtöbb támogatót adó országok listájával, a legtöbb támogatót adó országból érkezett támogatók számával, a magyar támogatók listabeli ranghelyével és a magyar támogatók számával bővítették a kutatók.