Visszatér Kínába a Google

Visszatér a kínai piacra a Google - jelenti biztos belsős információkra hivatkozva a The Information iparági lap és a The Intercept. A több forrásból is megerősített értesülés szerint a vállalat keresi az együttműködést a kínai cenzorokkal és a következő hat-kilenc hónap folyamán elindítja a Kína-kompatibilis szolgáltatást.

A Dragonfly néven futó program 2017 tavaszán rajtolt el és 2017 végén gyorsult fel, miután a Google-CEO Sundar Pichai kínai kormányzati vezetőkkel találkozott - mondja a The Intercept céges dokumentumokra és forrásokra hivatkozva. A projekt részeként a Google egy dedikált androidos alkalmazást is fejleszt (Maotai és Longfei kódnéven), a prototípust pedig már a kínai illetékeseknek is bemutatta a cég.

Kereső - kínai módra

A napvilágot látott tervek szerint a Google keresőszolgáltatása visszatér Kínába, ahonnan még 2010-ben egyoldalúan vonult ki. A keresőapp megfelelne a kínai cenzúra igényeinek, feketelistázná az olyan kifejezéseket, mint az emberi jogok, a demokrácia, a vallás vagy a tüntetések - és minden olyan tartalmat, amit a kínai politikai vezetés problémásnak tart. A dokumentumok szerint az alkalmazás az érzékeny keresési kulcsszavakra nem ad vissza találatot, a "normál" kulcsszavakra pedig a találatok közül eltávolítja a cenzúrázott médiumokat (mint a New York Times, a BBC, a Wikipedia stb.)

A dokumentumok szerint a Google teljes titokban fejleszti a szolgáltatást, amelyről mindössze néhány száz dolgozó tud a cég 88 ezres munkavállalói közösségéből. A titoktartás érthető, a cég saját magatartási kódexe egyértelműen előírja, hogy "ne legyenek gonoszak" (igaz, a kifejezés a kódex utolsó átírásával a kiemelt helyről a dokumentum legvégére került), és a vállalati kultúra még ma is tartalmazza ezt: az amerikai katonaságnak fejlesztett Project Mavent a fejlesztők nyomására állította le a cég. Nem véletlen, hogy a The Intercept számára szivárogtató források is lelkiismeretükre hivatkoztak, morális és etikai problémáik voltak a projekttel.

A keresőalkalmazás egyelőre a törekvés elsődleges irányának tűnik, nincs arra utaló információ, hogy asztali böngészőből is elérhető lesz a szolgáltatás. Ismerve a kínai internetezési szokásokat ez nem meglepő, a mobile-first sőt, a mobile-only megközelítés is lehet releváns. Az adatok szerint a Google egy helyi szereplővel együttműködésben indítja majd el a keresőappot, egyelőre nem világos, hogy ez melyik cég lehet.

Híralkalmazás - a párt szolgálatában

A The Information szerint a Google nem csak a keresővel, hanem például híralkalmazással is visszatér Kínába. Az információk szerint a cég a nagyon népszerű Toutiao alkalmazást szeretné másolni majd, ez algoritmusos alapon kínál testreszabott híreket a felhasználóknak. A rendelkezésre álló adatok szerint ez is betartja majd maximálisan a cenzúrát, így a "hírek" természetesen teljesen mentesek lesznek minden, a rendszerrel kapcsolatban kritikus vagy a párt számára kellemetlen információtól.

A TechCrunch kiemeli, hogy az algoritmikus-automatikus cenzúrával már meggyűlt a fejlesztők baja, a Toutiaót fejlesztő ByteDance például nem mindig szűrte a tartalmat megfelelően, emiatt a helyi cenzor a híralkalmazásokat többször el is távolította az alkalmazásboltokból. Ez egyébként kiválóan mutatja, hogy a szűrésért maguk a cégek felelősek, tehát nem egyszerűen implementálni kell párt által megadott feketelistát, hanem proaktívan akadályozni a felhasználók valós információhoz jutását.

A hivatkozott újság szerint a híralkalmazás egyébként megelőzné majd a Google kereső rajtját, gyakorlatilag ezzel vezetné be újra márkáját a kínai piacra a Google. Egyelőre némi nehézséget okoz a cégnek, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt a bürokrácia keresztbe tesz, és a kínai internetes cenzori hivatal csak korlátozottan foglalkozik a Google-lel. És mivel a hivatallal való szoros együttműködés feltétele a piaci rajtnak, ezen időben (vagy teljesen) elcsúszhat a kezdeményezés.

Ex-gerinc

Hogy a nagy visszatéréssel mi az igazi probléma, azt maga a Google fogalmazta meg akkor, amikor 2010-ben elhagyta a kínai piacot. A 2010-es blogbejegyzés egyértelműen fogalmaz: "a kínai kormány kristálytisztán megfogalmazta, hogy az öncenzúra tárgyalás tárgyát nem képező törvényi előírás". A vállalat a szólásszabadság korlátozása és az emberi jogi aktivisták Google-fiókjainak folyamatos támadása miatt elhatározta, hogy kivonul az országból, ahol 2006 és 2010 között már működtetett cenzúrázott keresőt.

Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.

Ezért a cég úgy döntött, hogy a google.cn doménen működő szolgáltatásait átirányítja a hongkongi szerverekre (google.com.hk) és innen, a más politikai-jogi rendszerrel működő területről szolgálja ki a hagyományos kínai (amilyet Hong Kong használ) és az egyszerűsített kínai (amit a kommunista Kína használ) kereséseket is. A megoldás nem sokáig élt, a Nagy Kínai Tűzfal 2012-ben blokkolni kezdte a hongkongi Google szervereket is, a blokkolás pedig azóta folyamatos. A kivonulás egyébként a visszaemlékezések szerint nem volt könnyű döntés, a Szovjetunióban született Sergey Brin alapító szorgalmazta és társa, Larry Page is támogatta, míg az akkori Google-vezér Eric Schmidt mereven ellenezte - annyira, hogy később e konfliktus miatt is távozott a cég éléről.

A kivonulás mellett szóló okok azóta sem változtak, sőt, ha lehet, még erősödtek is. A Hu Csin-tao vezette, viszonylag liberális rezsim helyét egy sokkal szigorúbb Hszi Csin-ping-féle diktatúra vette át, amely már személyi kultusz elemeit is hordozza, a remélt politikai puhulás és fokozatos liberalizálódás helyett a kőkemény politikai elnyomást hozta vissza. Ez a rezsim az, amely a high tech megoldásokat ráadásul abszolút fel is karolja, a modern online szolgáltatások ugyanis kiváló alkalmat biztosítanak arra, hogy az állami apparátus megfigyelje a polgárokat. Ennél is előremutatóbb, hogy  a "social credit" rendszer fokozatos bevezetésével nem csak a megfigyelés, hanem az egészen finom szemcséjű jutalmazás-büntetés is lehetővé vált, köszönhetően a technológia fejlettségének.

Bármilyen visszataszító is a kínai politikai rezsim elnyomása, más cégek egy percig sem fontolgatták, hogy emiatt elhagynák a piacot - ebből a szempontból a Google elvi alapú döntése abszolút előremutatónak bizonyult. Az Apple például, amely a fejlett demokráciákban az emberi jogok harcos védelmezőjeként tekint magára, Kínában nagyon szorosan együttműködik a hatalommal, a kínai felhasználók személyes adatait is egy kínai állami vállalat szerverein tárolja, gyakorlatilag szabad hozzáférést nyújtva a hatóságoknak, ezzel párhuzamosan szorgosan takarítja a VPN-szolgáltatásokat alkalmazásboltjából is. Sőt, a cég egészen addig megy, hogy az iOS-be saját cenzormotort készített, amely a tiltott tajvani zászlót, sőt, Tajvan említését is cenzúrázza, magán a készüléken, operációs rendszer szintjén.

Vissza lehet egyáltalán térni?

Az egyelőre nagy kérdés, hogy a Google ambiciózus tervei pontosan hogyan öltenek testet, és a nagy kínai visszatérést egyáltalán koronázza-e bármilyen siker. A 2010-es kivonuláskor ugyanis a Google több, mint 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett a keresőpiacon, a kivonulással támadt űrt pedig pillanatok alatt betöltötték a helyi szereplők. Sokkal izgalmasabb és fontosabb azonban ami a mobilos ökoszisztémában történt: a Google-szolgáltatások teljes hiányában a helyi szereplők vették át a Google helyét, email-szolgáltatásokat, csevegőappokat, alkalmazásboltokat építettek, mobilos fizetési rendszereket vittek sikerre. A WeChat formájában pedig olyan megoldás is meghonosodott, ami Nyugaton idegen, az ernyőapp, amely egyetlen felületen rengeteg más szolgáltatáshoz kínál hozzáférést - gyakorlatilag saját platform.

Ez az ökoszisztéma a Google hiányában épült ki, és gyakorlatilag semmiben nem támaszkodik az Android fejlesztőkére. Kérdés, hogy a nagy kínai online szolgáltatásokat mivel tudja közelebb húzni magához a jövőben a Google, és hogyan tud majd relevánssá válni ezen a piacon. Ugyanis ahogy a Baidu vagy a Tencent Amerikában, úgy a Google is teljességgel irreleváns Kínában - és ezen nem biztos, hogy tud a vállalat érdemben változtatni már.

A visszatérés mellett pedig természetesen a pénz szól: Kína ma már nem csak hatalmas és népes, de egyre gazdagabb is. Csak 2010-hez viszonyítva is sikerült megdupláznia GDP-jét (2008-hoz képest pedig közel megtripláznia), így ma sokkal nehezebb figyelmen kívül hagyni mint akár 10 évvel ezelőtt. Ehhez kapcsolódik, hogy Kína a technológiában is roppant gyorsan fejlődik, a mesterséges intelligencia kutatása vagy épp a megújuló energia területén sem számít második vonalasnak.