Szerző: Habók Lilla

2018. július 23. 12:45

Microsoft: szabályozni kell az arcfelismerést

Rendkívüli konfliktusokat generál az arcfelismerési technológia, amely az amúgy hasznossá is tehető megoldásokba vetett bizalmat ássa alá. A Microsoft a törvényhozókat kéri meg szabályalkotásra, hogy egyértelmű legyen mi a legális és mi nem.

Felszólította a Microsoft az amerikai kormányzatot egy blogbejegyzésben, hogy hivatalosan is szabályozza az arcfelismerő technológiák fejlesztését. Az arcfelismerés a cég szerint sok máshoz hasonlóan felhasználható jó és rossz célokra is, de más technológiákhoz képest sokkal nagyobb az esélye, hogy az alkalmazásával megsértik a személyiségi jogokat. Emiatt a technológiai vállalatoknak is nagyobb felelősséget kellene vállalni a Microsoft szerint, hogy milyen fejlesztéseket végeznek el a megrendelőknek.

A problémát ugyanis pont az okozza, hogy a redmondi vállalat az utóbbi időben erős kritikát kapott, amiért vélhetően segíti a helyi bevándorlási hivatal (ICE) nagy felháborodást keltett gyakorlatát, melynek során elszakítja a bevándorló szülőktől a gyerekeiket. A vállalat idén januárban büszkén hirdette egy közleményben, hogy az ICE 19,4 millió dollár értékben rendelt a cégtől a vállalati technológia korszerűsítését támogató Azure Government-alapú szolgáltatást, amelynek kapcsán pont az arcfelismerési és azonosítási képességeket emelte ki potenciális lehetőségként.

microsoft_arcfelismeres

Úgyhogy a Microsoft több mint száz alkalmazottja június végén nyílt levélben követelte, hogy a cég bontsa fel az ICE-vel kötött szerződését, és a családok érdekeit helyezze a profit fölé. Satya Nadella vezérigazgató Linkedinen tette közzé saját válaszlevelét, mely szerint a vállalat nem működik együtt a kormánnyal a gyerekek elszakításában, hanem csak a hivatali munkát, például üzenetküldést, naptárbejegyzések készítését, dokumentumkezelést támogatja. Ugyan az eredeti szöveg említette az arcfelismerést, a cég belső vizsgálata kiderítette, hogy ilyen szolgáltatás nem volt az ICE-szerződés része.

Más cégeket is érint a kérdés

A történtek egyébként nagyon hasonlítanak a Google Maven projektje kapcsán kirobbant incidensre, mivel a keresőóriás fejlesztőinek különböző objektumok, például járművek helyét kellett automatizáltan meghatározni az amerikai katonai drónok felvételein. A Google dolgozói is követelték, hogy a vállalat fejezze be az érzékeny kimenetelű, akár halált is okozó fejlesztéseket. Ebben az esetben is megjelent a dolgozók és más szervezetek petíciója, valamint a céget több fontos mesterséges intelligencia fejlesztő is elhagyta a botrány miatt. Végül a Google bejelentette, hogy a Mavent lezárja, de továbbra is folytatni fogja a munkát a katonasággal, például kibervédelem, toborzás vagy a veteránok egészségügye kapcsán, melyeket az irányelveknek megfelelően fog kezelni, például társadalmilag előnyös cél, elszámoltathatóság.

Most a Microsoft még ennél is tovább ment a felhívással, és ahelyett, hogy saját irányelveket fogalmazott volna meg, a kormányzatot, a kormányt és az amerikai kongresszust szólította fel arra, hogy alkosson szabályokat. Egyelőre ugyanis nincs olyan szövetségi törvény, amely az arcfelismerő technológiákat szabályozná. Mindössze Illinois és Texas államokban kell a vállalatoknak beleegyezést kérni, mielőtt az emberekről "arclenyomatot" vagy egyéb biometriai információt gyűjtenek be - hívja fel a figyelmet a The Washington Post. Ráadásul az Amazon, azaz a Microsoft fő konkurense a területen még termékként is kínálja az arcfelismerő szoftverét a rendőrségek számára, amiért a kereskedelmi óriást is érték támadások az utóbbi időben.

Tehát a Microsoft szerint "az egyetlen hatásos lehetőség", ha a kormányzat proaktívan maga kezdi el kezelni a problémakört. Azaz ha van egy olyan technológia, ami a társadalmat széles körben érintheti, akkor a szabályozása csak a kormányzati rendelkezéseken keresztül lehet megoldható - írja Brad Smith, jogi igazgató a céges bejegyzésben. A közlemény szerint meg kellene fontolni többek közt, hogy az arcfelismerést igénybe lehet-e venni bűncselekmények kapcsán a bűnösök vagy az áldozatok azonosítására; hogyan lehet biztosítani, hogy faji profilalkotáshoz és jogsértésekhez nem veszik igénybe a fejlesztéseket, de előnyös esetekben igen. Továbbá szükséges-e beleegyezést kérni az arcfelimerő szoftver használata előtt, és ha igen, akkor hogyan?

A Microsoft álláspontja szerint a Kongresszusnak (ahogy ilyenkor szokásos) kétpárti szakértői bizottságot kell felállítania, amely megvizsgálja a komplikált problémát és ajánlásokat ír a szabályozók számára. A cég szerint ezt a bevett módszert kellene most is alkalmazni, az ajánlásrendszer alapján pedig az arcfelismerésre is átfogó szabályozást kell írni. A bejegyzés szerint ezzel nem kerül le teljesen az etikai felelősség a cégekről, de sokat segítene a technológia (szabályozott) és konfliktusmentes elterjedésében.

a címlapról