"A piac kényszerből vesz át szerepköröket az állami oktatástól"
Az informatikai cégek 60 százaléka saját képzéssel pótolja az állami oktatás hiányosságait az IVSZ kutatási jelentése szerint. Az oktatás mellett viszont más problémák is akadnak a hazai vállalatok munkaerőpiacán.
Többek közt a magas bérek, az erős fluktuáció és az állami képzések hiányosságából adódó problémák is gondot okoznak az informatikai vállalatok számára - összegzi az "IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért" a helyzetet a Munkaerőpiaci Tünettérkép kutatási jelentésben. A dokumentumot a szervezet Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportja készítette a tagvállalatok megkérdezésével, hogy az információkkal támogassa a Digitális Munkaerő Program (DMP) tevékenységét. Később az IVSZ az információkra építve tervez konkrét célirányos akciókat megfogalmazni a terület fejlesztése érdekében, azaz jelen esetben az "alacsony részvétel a felnőttképzésben" és "az informatikai szakemberek hiánya" problémakörök megoldására.
A végül 136 informatikai cég véleményét összefoglaló felmérés szerint messze a legnagyobb problémát (34,2%) az okozza minden cégméret számára, hogy már nem működnek "a régi eszközök" a toborzásban és a munkaerő megtartásában sem. Az IVSZ szerint ebből a tanulság, hogy "nem a jelöltek számossága a legnagyobb baj", hanem hogy a vállalatok még mindig a régi üzleti rutinokat próbálják erőltetni, amelyek már nem működnek. A toborzásra vonatkozó megjegyzésekből kiderül továbbá, hogy egyedül a multik számára nem okoz gondot a bérigények megfizetése (míg 14,6% számára ez különösen nagy gondot okoz). A megtartás során pedig szintén nem a multinacionális és egyéb nagyvállalatok kerülnek hátrányba, hanem leginkább a mikro vállalkozásokat érinti a fluktuáció.
Ezekből a problémákból pedig még továbbiak is következnek, egyik felvetés szerint például a magasabb bérek miatt magasabb árajánlatokat kell adni a megrendelők számára, de az ügyfelek nem hajlandóak kifizetni a nagyobb árat a korábban olcsóbban kapott szolgáltatásért. Más vállalatoknál viszont már az ajánlatadáskor elbukik a folyamat, mivel a kevés erőforrás miatt nem marad elég ember az újabb ajánlatok készítésére. Akadtak olyan cégek is, amelyek szerint az IT határterületek szakértőinek megtalálása okozza az igazi kihívást (9,8%), mint például az architekteké és a rendszerszervezőké, és úgy általában véve is sokszor előfordul, hogy nincs elég pályázó a nyitott pozíciókra (7,76%).
Mindezt pedig tetézik az oktatással kapcsolatos problémák, amelyből több is szerepel az IVSZ tízes összefoglaló listájában. A legnagyobb gond ezek közül, hogy a vállalatok szerint a piacnak kényszerből át kell vennie bizonyos szerepköröket az állami oktatástól, mert nem elég jó minőségű tudással rendelkeznek a pályakezdők - sőt 8,65 százalék szerint kimondottan alacsony minőségű a tudásuk. Emiatt a válaszadók 60 százaléka végez a vállalatok belüli oktatási tevékenységet, ami kifejezetten a pályakezdők és pályamódosítók felkészítését célozza.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
"Már mindenkit felveszünk, aki értelmes. Mi alakítunk ki ösztöndíjprogramokat, akadémiákat, képzést, hogy kineveljük vagy átképezzük a következő munkatársainkat, mert ez egyrészt erősíti az elkötelezettségüket, másrészt nehezen találunk megfelelő embert." - írta a felmérés egyik kitöltője, valamint a továbbképzés szükségére utalt a DXC is egy korábbi tájékoztatón. A kisebb cégek természetesen ebből a szempontból is nehezebb helyzetben vannak, hiszen kevésbé engedhetik meg maguknak az akár egyéves felkészítő programokat, hanem a juniorok felvétele után 3-4 hónappal már megrendelt munkákkal foglalkozó projektekre irányítják őket.
Ez a folyamat pedig jelenleg a kódolóiskoláknak is kedvez, ahová a vállalatok lényegében kiszervezhetik a 4 hónapos vagy esetleg hosszabb oktatást, sőt akár előre megrendelhetik, hogy milyen fejlesztőkre lesz szükségük egy projekthez a képzési idő lejárta után. "Ha egy cég a piacról nem talál megfelelő felkészültségű munkavállalót, nincs ereje saját tréningekre, nem tud belemenni a bérversenybe, és nem tudja vállalni a fluktuációval és az időfaktorral járó kockázatot és cash-flow-terheket, akkor erre külsős oktatási partnercéget kell bevonnia." - reagált Boda József, a Codecool programozóiskola társalapítója egy közleményben a felmérésre. Azonban az IVSZ célja nem feltétlen csak a kódolóiskolák népszerűsítése, hanem a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közösen egy korábbi bejelentés szerint 2020-ra szeretné megduplázni az informatikai felsőoktatásba jelentkezők számát és közelíteni az oktatást a gyakorlathoz, úgyhogy a jelen kutatás eredményei alapján megfogalmazott célokkal is vélhetően inkább ezt szeretné előmozdítani.
Metodológia
A Munkaerőpiaci Tünettérképet az IVSZ Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoport 2018 állította össze. A csoport a felméréshez az informatikai szervezet 500 tagvállalatát kérdezte meg arról, hogy az idei év első félévében milyen munkaerőhiánnyal vagy minőséggel kapcsolatos kihívással szembesült. A munkacsoport a felméréshez a Qunatified.Company (QC) által fejlesztett SaaS alkalmazást használta, amellyel egyetlen egyszerű nyitott kérdést fogalmazott meg: "Az elmúlt félévben milyen kihívásokkal találkoztatok, amik a munkaerőhiánnyal vagy munkaerő minőséggel állnak kapcsolatban?" Az adatfelvétel tehát ebben az esetben csak a munkaadói oldalra fókuszált. A kérdésre végül 136 cég képviselője válaszolt, amelyben 45 problémát nevezett meg, végül az IVSZ munkacsoportja ebből választotta ki a leginkább jellemző 10 problémát.