Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

"A piac kényszerből vesz át szerepköröket az állami oktatástól"

Habók Lilla, 2018. július 20. 12:36

Az informatikai cégek 60 százaléka saját képzéssel pótolja az állami oktatás hiányosságait az IVSZ kutatási jelentése szerint. Az oktatás mellett viszont más problémák is akadnak a hazai vállalatok munkaerőpiacán.

Többek közt a magas bérek, az erős fluktuáció és az állami képzések hiányosságából adódó problémák is gondot okoznak az informatikai vállalatok számára - összegzi az "IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért" a helyzetet a Munkaerőpiaci Tünettérkép kutatási jelentésben. A dokumentumot a szervezet Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoportja készítette a tagvállalatok megkérdezésével, hogy az információkkal támogassa a Digitális Munkaerő Program (DMP) tevékenységét. Később az IVSZ az információkra építve tervez konkrét célirányos akciókat megfogalmazni a terület fejlesztése érdekében, azaz jelen esetben az "alacsony részvétel a felnőttképzésben" és "az informatikai szakemberek hiánya" problémakörök megoldására.

A végül 136 informatikai cég véleményét összefoglaló felmérés szerint messze a legnagyobb problémát (34,2%) az okozza minden cégméret számára, hogy már nem működnek "a régi eszközök" a toborzásban és a munkaerő megtartásában sem. Az IVSZ szerint ebből a tanulság, hogy "nem a jelöltek számossága a legnagyobb baj", hanem hogy a vállalatok még mindig a régi üzleti rutinokat próbálják erőltetni, amelyek már nem működnek. A toborzásra vonatkozó megjegyzésekből kiderül továbbá, hogy egyedül a multik számára nem okoz gondot a bérigények megfizetése (míg 14,6% számára ez különösen nagy gondot okoz). A megtartás során pedig szintén nem a multinacionális és egyéb nagyvállalatok kerülnek hátrányba, hanem leginkább a mikro vállalkozásokat érinti a fluktuáció.

Ezekből a problémákból pedig még továbbiak is következnek, egyik felvetés szerint például a magasabb bérek miatt magasabb árajánlatokat kell adni a megrendelők számára, de az ügyfelek nem hajlandóak kifizetni a nagyobb árat a korábban olcsóbban kapott szolgáltatásért. Más vállalatoknál viszont már az ajánlatadáskor elbukik a folyamat, mivel a kevés erőforrás miatt nem marad elég ember az újabb ajánlatok készítésére. Akadtak olyan cégek is, amelyek szerint az IT határterületek szakértőinek megtalálása okozza az igazi kihívást (9,8%), mint például az architekteké és a rendszerszervezőké, és úgy általában véve is sokszor előfordul, hogy nincs elég pályázó a nyitott pozíciókra (7,76%).

ivsz_tunetek_2018

Mindezt pedig tetézik az oktatással kapcsolatos problémák, amelyből több is szerepel az IVSZ tízes összefoglaló listájában. A legnagyobb gond ezek közül, hogy a vállalatok szerint a piacnak kényszerből át kell vennie bizonyos szerepköröket az állami oktatástól, mert nem elég jó minőségű tudással rendelkeznek a pályakezdők - sőt 8,65 százalék szerint kimondottan alacsony minőségű a tudásuk. Emiatt a válaszadók 60 százaléka végez a vállalatok belüli oktatási tevékenységet, ami kifejezetten a pályakezdők és pályamódosítók felkészítését célozza.

"Már mindenkit felveszünk, aki értelmes. Mi alakítunk ki ösztöndíjprogramokat, akadémiákat, képzést, hogy kineveljük vagy átképezzük a következő munkatársainkat, mert ez egyrészt erősíti az elkötelezettségüket, másrészt nehezen találunk megfelelő embert." - írta a felmérés egyik kitöltője, valamint a továbbképzés szükségére utalt a DXC is egy korábbi tájékoztatón. A kisebb cégek természetesen ebből a szempontból is nehezebb helyzetben vannak, hiszen kevésbé engedhetik meg maguknak az akár egyéves felkészítő programokat, hanem a juniorok felvétele után 3-4 hónappal már megrendelt munkákkal foglalkozó projektekre irányítják őket.

Ez a folyamat pedig jelenleg a kódolóiskoláknak is kedvez, ahová a vállalatok lényegében kiszervezhetik a 4 hónapos vagy esetleg hosszabb oktatást, sőt akár előre megrendelhetik, hogy milyen fejlesztőkre lesz szükségük egy projekthez a képzési idő lejárta után. "Ha egy cég a piacról nem talál megfelelő felkészültségű munkavállalót, nincs ereje saját tréningekre, nem tud belemenni a bérversenybe, és nem tudja vállalni a fluktuációval és az időfaktorral járó kockázatot és cash-flow-terheket, akkor erre külsős oktatási partnercéget kell bevonnia." - reagált Boda József, a Codecool programozóiskola társalapítója egy közleményben a felmérésre. Azonban az IVSZ célja nem feltétlen csak a kódolóiskolák népszerűsítése, hanem a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közösen egy korábbi bejelentés szerint 2020-ra szeretné megduplázni az informatikai felsőoktatásba jelentkezők számát és közelíteni az oktatást a gyakorlathoz, úgyhogy a jelen kutatás eredményei alapján megfogalmazott célokkal is vélhetően inkább ezt szeretné előmozdítani.

Metodológia

A Munkaerőpiaci Tünettérképet az IVSZ Digitális Munkaerőpiaci és Oktatási Munkacsoport 2018 állította össze. A csoport a felméréshez az informatikai szervezet 500 tagvállalatát kérdezte meg arról, hogy az idei év első félévében milyen munkaerőhiánnyal vagy minőséggel kapcsolatos kihívással szembesült. A munkacsoport a felméréshez a Qunatified.Company (QC) által fejlesztett SaaS alkalmazást használta, amellyel egyetlen egyszerű nyitott kérdést fogalmazott meg: "Az elmúlt félévben milyen kihívásokkal találkoztatok, amik a munkaerőhiánnyal vagy munkaerő minőséggel állnak kapcsolatban?" Az adatfelvétel tehát ebben az esetben csak a munkaadói oldalra fókuszált. A kérdésre végül 136 cég képviselője válaszolt, amelyben 45 problémát nevezett meg, végül az IVSZ munkacsoportja ebből választotta ki a leginkább jellemző 10 problémát.