Szerző: Habók Lilla

2018. július 20. 09:30:00

Online kommunikálnak az egyterű irodák dolgozói

Egyes cégek pont azért választják az egyterű irodákat, hogy a munkavállalóik gyakrabban beszélgessenek egymással. Egy nem önbevallásos, hanem tapasztalati úton készített kutatás viszont bemutatja, hogy az open office irodákban kifejezetten a chatelés és az emailezés aránya nő meg.

Hetven százalékkal csökkenti a személyes kommunikáció arányát az egyterű iroda más munkahelyei terekhez képest - bizonyította két harvardi professzor, Ethan S. Bernstein és Stephen Turban egy tudományos publikációban. A kutatók szerint ez az első olyan felmérést, amely empirikus (tapasztalati) adatokkal tudja alátámasztani a személyes és az elektronikus kommunikáció arányának változását egy csapat egyterű irodába való költözését követően és az előtt, míg a korábbi kutatások csak önbevallásos módszerekkel, például kérdőívezéssel készültek. A tudósok következtetése szerint egyértelműen látszik, hogy az open office irodába költözés után a csapatok szignifikánsan többször kezdték el használni az azonnali üzenetküldő eszközöket és az emailezést, mint előtte.

Hét kedvenc előadónk az idei HWSW mobile!-ról (x) 90 fős előadó lesz a konferencián, segítve az eligazodást, kiemeltük neked a hét kedvencünket.

Bernstein és Turban két céggel készített felmérést, mindkettő a Fortune 500 listán szereplő, de konkrétan meg nem nevezett vállalat. Az első esetben a harvardi professzorok olyan céget vizsgáltak, amely teljesen falmentes és nyitott emelettel rendelkező térre alakította át az irodáját. Ennek kapcsán a kutatók (a képen is látható viselhető szociometriai eszközökkel) megmérték a személyes kommunikáció és a digitális kommunikáció mennyiségét a korábbi, hagyományos irodában 15 nappal a költözés előtt, majd pedig a csapat átköltözése után 3 hónappal az egyterű irodában (szintén 15 napon át). A változások érintették a fejlesztőket, értékesítőket, HR-t, pénzügyet, termékfejlesztőket és az igazgatóságot, akik közül összesen 52 fő egyezett bele a felmérésbe, vagyis az érintettek nagyjából 40 százaléka.

Annak ellenére, hogy a cég pont a személyes kommunikáció ösztönzése miatt költöztette át a munkavállalóit, az eredmény szerint az 52 résztvevő 72 százalékkal kevesebbet beszélgetett egymással mint korábban. Méghozzá az előző irodában a 15 nap alatt 5266 percet beszélgettek összesen, addig az új irodában 1492 percet. Másképp fogalmazva a napi, személyenkénti kommunikáció 5,8 óráról 1,7 órára csökkent.

Ezzel párhuzamosan viszont a digitális interakció megnőtt, az átalakítások után a dolgozók 56 százalékkal több emailt küldtek el és 20 százalékkal többet kaptak, valamint 41 százalékkal több levél-másolatot kaptak mint korábban. Az azonnali üzenetek száma pedig 67 százalékkal emelkedett, ezen belül pedig a szavak száma 75 százalékkal lett több. Azaz az eredeti törekvések ellenére az egyterű irodában a digitális kommunikáció kezdte helyettesíteni a szemtől-szembeni beszélgetéseket.

openoffice_meroeszkoz

Ezzel a szociometriai eszközzel mérte a két kutató a szemtől-szembeni beszélgetéseket

A második eset az első felmérést követően készült, hogy megerősítse az eredményeket. Ebben az esetben a tudósok egy olyan céget választottak, amely már évek óta tervezte a költözését az új irodába, ahol a korábbihoz hasonlóan megmaradnak a dedikált székek, de a korábbi irodaszobákhoz hasonló elrendezésben, nagyobb szobákkal és hosszú asztalokkal. Ennek során a kutatók 100 főtől gyűjtöttek adatot, vagyis az egyik kiválasztott emelet dolgozóinak 45 százalékától.

Ebben az esetben is igazolódott, hogy a vizsgált résztvevők nagyjából 70 százalékkal kevesebbet beszélgettek egymással személyesen, miközben átlag 36 százalékkal többet emaileztek - ebben a kutatásban a chatet nem mérték. A kutatók itt azt is megnézték, hogy az egymáshoz közelebb ülők többet beszélgetnek-e egymással, ami részben igazolódott, de közel sem olyan mértékben, mint amire számítottak.

Tehát Bernstein és Turban végkövetkeztetése szerint az egyterű irodába költözéssel a vállalatoknak pont az eredeti célt nem sikerült elérni, hogy több legyen a személyes kommunikáció a munkavállalók között. Ehelyett a nyitott terek inkább arra ösztönzik az embereket, hogy személyes teret alakítsanak ki maguk körül, és annyira izolálják magukat, amennyire csak lehet, például nagy fülhallgatókkal, vagy hogy minél elfoglaltabbnak tűnjenek, amikor látják őket. Azaz az egyterű irodák nem feltétlen az interakciót támogatják, hanem a inkább a dolgozók magánszféra iránti vágyát növelik, így inkább a beszélgetés helyett is alternatív csatornát választanak, amiből jelenleg bőven van választék a digitális világban. Még nagyobb probléma a kutatók szerint, hogy mindez közvetetten csökkenti a szervezeti termelékenységet, mivel a túl sok beérkező adat miatt a felhasználók könnyen elveszthetik a fókuszt.

apple_park

Az Apple Park kapcsán kifejezetten kiborultak a dolgozók az open office tér miatt, de nincs tudomásunk róla, hogy most az Apple-t vizsgálta volna a kutatás

Jelen kutatás kapcsán is már több kritika és kérdés megjelent, például Ray Milora irodatervező és változásmenedzser szerint a költözésnél mindig érdemes figyelembe venni a cégek jelenlegi és elérni kívánt munkahelyi kultúráját. Ezért is tartotta különösnek, hogy a második esetben a dedikált székek ugyanúgy megmaradtak, mert így a változás semmiképp nem járhatott pozitív következményekkel, mivel az új tér mellé látszólag nem tűzött ki új célokat a vállalat. Másrészt viszont a félelem attól, hogy valaki egyfolytában elfoglaltnak tűnjön, az inkább a problémás vállalati kultúra és a vezetőség kérdése mint az irodai tereké. Úgyhogy a kutatóknak érdemes lenne a miértekre is keresni a választ, ami a publikáció alapján egyelőre kimaradt a kutatásból.

Metodológia

Kutatás során a professzorok a személyes kommunikáció mennyiségét egy úgynevezett szociometriai eszközökkel mérték, amely infravörös szenzorral érzékelte, ha másik személlyel beszélget valaki, és egy mikrofon észlelte a hangot - de nem vette fel a beszélgetést. Továbbá egy gyorsulásmérő figyelte a mozgást és a testtartást, valamint egy Bluetooth szenzor a térbeli elhelyezkedést. Mindegyik szenzor 10 másodperces intervallumokban készített időbélyegeket az adatokkal. Személyes kommunikációnak a mérés során az számított, ha egyszerre kettő vagy több eszköz nézett egymás felé, 10 méteren belül, és közben a jelző beszédet észlelt. Az interakció véget ért, ha valamelyik feltétel több mint 5 másodpercre megszűnt. Emellett pedig két digitális csatornát, az azonnali üzenetküldő és az emailező rendszert figyelték meg a szervezet saját szervereinek adatai alapján.

a címlapról

Hirdetés

Hét kedvenc előadónk az idei HWSW mobile!-ról

2019. november 16. 02:26

Idén 90 fős előadói gárdával készülünk a HWSW mobile! digitális termékfejlesztési konferenciára, de hogy segítsünk az eligazodásban, kiemeltük neked a hét kedvencünket.