Specializálódni kell a kelet-közép-európai országok startupjainak?
Közép-Kelet Európa több országában már megfigyelhető a startupos fejlesztők specializálódása egy-egy üzleti terület felé, de kevés példa látható az együttműködésekre.
Részletes elemzést adott ki Közép-Kelet Európa (CEE) országainak startup életéről az East-West Digital News orosz alapítású hírügynökség és kutatócég. A hat fejezetből álló tanulmány feldolgozza a regionális trendeket, a mesterséges intelligencia és a blockchain fejlesztéseket, kiemel néhány helyi startupot, valamint külön fejeztet dedikál az orosz startup ökoszisztémának és egy fejezetben összesíti a vizsgált 23 másik ország startup piacának jellemzőit, köztük Magyarországét is. A hazai cégek csak az országelemzések és a trendek között jelennek meg, ami előrejelzi, hogy a magyar startupok fejlesztőit kevésbé az AI-ban vagy a blockchainban tartják kiemelkedőnek az elemzők.
Érett fázisban vagyunk
A kutatók két érték alapján vetették össze a CEE régió országait, amely összességében különböző, akár lakosszám, a politikai környezet és a technológiai fejlettség alapján. Az egyik meghatározó tényezőként a szakértők végül az egy főre jutó startup-befektetések összegét választották. Ez alapján Magyarország az 5-10 eurós kategóriába tartozik, de mint az országot részletesebben elemző rész hozzáteszi, ez főleg a kormányzat és az Európai Unió támogatásának tudható be. Ezzel a teljesítménnyel viszont hazánk az erős középmezőnybe tartozik, ennél jobb egy főre jutó értéket Szlovénia és Lettország (10-30 euró), valamint Észtország (50 euró felett) ért el a vizsgált 24 országból. Fontos azonban figyelembe venni, hogy például Ausztria és Németország nem tartozik jelen kutatás régiójába.
A másik összehasonlítási tényező a startup ökoszisztéma érettségi szintje, ami az előzőnél sokkal szubjektívebb, de Magyarországot ebből a szempontból is viszonylag jól pozicionálják az elemzők a "közel érett" szakaszba. Az egy főre jutó bevétel és a startup érettség összevetésével állapították meg a kutatók a teljes piac érettségi szintjét. A CEE régióban ezek alapján Szlovénia és Észtország rendelkezik "teljesen fejlett" startup piaccal, míg Magyarország és a legtöbb másik ország "érett" szakaszban van, viszont "korai fázisban" lévő piacnak tartják az elemzők például Horvátországot, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát. Továbbá fejletlen "embrió" szakaszban tartó startup-élettel rendelkezőnek például Moldovát, Montenegrót, Albániát, Azerbajdzsánt és Bosznia-Hercegovinát.
Ha megnézzük a tavalyi év nagyobb befektetéseit, azok közül említésre méltó lehet például a lengyel Creamfinance 21 millió eurós tőkebevonása vagy a horvát Rimac Automobili elektromos járműgyártó 30 millió eurós bevonása. Összességében viszont a CEE régió kockázati piaca eltörpül a nagyobbakhoz képest, a teljes 2016-os évben a 23 vizsgált ország 0,48 milliárd eurós tőkét szerzett, Oroszország pedig 0,73 milliárd eurót. Nagy kontrasztot jelent, hogy ehhez képest a teljes Európai Unió 12 milliárd eurót, Kína 24 milliárd eurót, az Egyesült Államok pedig 56,5 milliárd euró startup kockázati tőkét vonzott be.
Nagy problémát jelen a kutatók szerint, hogy a tehetség és az üzleti gondolkodás közt szakadék figyelhető meg a vizsgált országokban. Tehát hiába rendelkezik a CEE jól képzett szakemberekkel és tehetséges fejlesztőkkel, de például sok helyen alig van vagy akár egyáltalán nincs említésre méltó kockázati tőke befektető. A befektetések nagyságrendje gyakorlatilag csak Észtországban közelíti meg (fejenként 50 euró) a nyugat-európai szintet (Franciaországban 32 euró vagy az Egyesült Királyságban 61 euró). Ennek következtében sok startup inkább más országban keres székhelyet, akár Nyugat-Európában, a Szilícium-völgyben vagy Szingapúrban, ahol az üzleti környezet jobb a sikeres cégek létrehozásához, mint ahogy például a felhős megoldásokat fejlesztő szerb Frame is inkább Kaliforniába tette székhelyét tavaly.
Melyik ország miben jó?
Eltekintve a fejlettség szintjétől és a befektetések mennyiségétől, a legtöbb ország erős informatikai specializációval rendelkezik az elemzők szerint. Ráadásul Magyarország az ötödik helyet foglalja el mérnöki tehetségek szempontjából a világszintű ranglistán is - írja az elemzés a Hackerrank statisztikáira hivatkozva. Hazánknál jobb teljesítményt ér el Kína, Oroszország, Lengyelország és Svájc, de maga mögé utasítja például a japán, francia, német vagy cseh fejlesztőket. Az éves szintre lebontott átlag 30 ezer dolláros fizetés pedig a vizsgált 24 országon belül a harmadik helyen szerepel, eszerint csak a szlovén és a cseh fejlesztőknek fizetnek jobban a CEE régióban - viszont az amerikai 110 ezer dolláros éves fizetéssel összevetve látható a különbség, és érthető miért keresettebbek a régió fejlesztői.
Hackerrank / EWDN, 2016-os lista
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Ezen belül is elkülöníthető sok helyen, hogy a startupok fejlesztői miben képezték még tovább magukat, és miben válhatnak a későbbiekben domináns piaci szereplőkké. A tanulmány szerint például Fehéroroszországban a játék és az AI fejlesztői kiemelkedőek, Csehországban és Romániában az IT biztonság, míg Lettországban a fintech vagy Litvániában az e-kereskedelem és a lézeres technológiák. Magyarországot a kutatók szintén kiemelik az IT biztonság szempontjából és mivel a kommunizmus idején a külföldi gépek lemásolásával foglalkoztak a fejlesztők, ezért erre a tudásra is mérnöki, kutatás-fejlesztési iskolák épültek - a témakört nagyon jól feldolgozza a Vakondok 4 - Végigjátszás dokumentumfilm.
Összességében a CEE legnagyobb erőssége a tehetséges munkaerő, és a specializálódások már elindultak a különböző országokban, ezért ezt tovább lehetne folytatni a jelentés tanulsága szerint - összegzi a Tech.eu. Ahelyett, hogy az országok egymással versengenének egymással régiós szinten, inkább minden országnak meg kellene találni a saját specialitását, és együtt felvenni a versenyt a nyugat-európai vagy más piacokkal, legalábbis egy idealisztikus elképzelés szerint.