Film készült a magyar videojátékok hőskoráról

Március végétől mozikba kerül a Vakondok 4 - Végigjátszás dokumentumfilm, amely teljes egészében az 1980-90-es évek magyar fejlesztésű videojátékairól fog szólni. Ahogy az elnevezésből is látszik, ez már a negyedik része Matusik Szilárd és Csépai Gábor több díjjal kitüntetett közös sorozatának. Míg az előző epizódok inkább a hazai underground életet és szubkultúrát mutatták be (köztük a Demoscene-t), addig a negyedik rész kifejezetten a múlt egyik érdekes szeletét, a magyar játékfejlesztés fénykorát dolgozza fel. A témakör nagyjából húsz évet ölel fel, az Imperium Galactica 2-vel zárul, majd a 2000-es évektől következő időszaka talán másik epizódban fog folytatódni.

Már a keretezés is a videojátékokat idéző fiktív történetet és képvilágot mutat be, egy titkosügynök a jövő virtuális valóságában kutatja az 1980-as éveket. Nagyjából a való életben is hasonlóképpen történt a témaválasztás, mivel a készítők mindenképpen a Vakondok folytatását akarták, és ehhez gyűjtöttek ihletet - így akadtak rá a számítógépes művészet kapcsán a témakörre, amely kínálta magát egy egész estés film elkészítéséhez.

_{Vakondok 4 - Végigjátszás előzetes}

Egyik kihívásnak az bizonyult, hogy az 1980-as években nem dokumentálták képileg a fejlesztéseket, ezért egyik riportalany sem talált fotót illusztrációként a történethez - árulta el a rendező, Matusik Szilárd. A dokumentumfilm ugyanis nem konkrétan egy-egy játékot mutat be, hanem a korszakot és a fejlesztés körülményeit, mert például nem lehetett egyszerűen a boltban megvenni egy számítógépet. A történet így inkább a fejlesztők mindennapjairól szól, hogyan kerültek kapcsolatba a kiadókkal, illetve a Commodore 64 és a ZX Spectrum hogyan indította el a hazai fejlesztéseket.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Érdekes látni, hogyan jött létre Magyarországon rögtön a szervezett játékfejlesztés, mikor még külföldön sem voltak erre szakosodott cégek, máshol csak otthonról próbálkoztak a fejlesztéssel - hívja fel rá a figyelmet a rendező. A Los Angeles Times egyik 1985-ös cikke például így mutatta be a helyzetet: "A nyugati boltok letakarítják polcaikat, hogy elférjenek rajtuk a magyar játékok, mint például a Buffalo Roundup, Caesar the Cat, Chinese Juggler, Traffic és Eureka."

Bár a fő irányvonalat a fejlesztői kultúra korai korszaka nyújtja, nem maradhatott ki néhány játék kiemelt szereplése a filmben, mások pedig említés szintjén. Egyik ilyen meghatározó jelentőségű alkotás az 1984-ben az Egyesült Királyságban kiadott Eureka!, amelynek sikere nyomán döntöttek a magyar fejlesztők is a folytatás mellett. A szöveges kalandjáték kerettörténetét Ian Livingstone írta, aki később a Tomb Raider és a Hitman megjelenését is felügyelte, de először ő is magyarokkal kezdett dolgozni. Másik nevezetes játék pedig a The Last Ninja, amelyről szintén kevesen tudják, hogy magyarok kezdték, csak a britek fejezték be a fejlesztését - a filmből ennek az oka is kiderül, magyarok és britek elmondásában egyaránt.

Megszólal a filmben az 1980-as évek fejlesztéseit meghatározó Novotrade több neves alakja, köztük Rényi Gábor alapító, Kiss Donát egykori stúdióvezető, Révbíró Tamás, és mellettük sok más szereplő a játéktörténelemből. A készítők törekvése az volt, hogy mindent megtudjanak a korszakról a visszaemlékezések alapján, végül az eltérő emlékekből és megvilágításokból, közel 50 interjúból és 60 órányi nyersanyagból kibontakozott a vezérfonal. Az elmondottak végül úgy álltak össze, hogy az nem csak a játékfejlesztőket fogja érdekelni, hanem az 1980-as évek Magyarországa és a kapitalizmus létrejötte iránt érdeklődőket is.

_{Részlet a forgatásról (Forrás: Vakondok 4)}

Kérdésünkre, mi lehetett az oka, hogy Magyarországon a hátrányok (például a gazdasági és politikai okokból nehezen beszerezhető gépek) ellenére aktív fejlesztői élet alakult ki, Matusik kifejtette, hogy a hátrányokból következtek előnyök is. Sokkal jobban érdekelte a magyarokat, köztük főleg a diplomásokat az újdonság, míg külföldön ugyanez a lelkes amatőrök hobbija volt.

Szintén érdekes megfigyelés, hogy a magyar játékok "pacifisták" voltak a külföldiekhez képest, tartalmaztak például tányérpörgetést, kazánházban a túlnyomás megszüntetését, bölényterelgetést vagy éppen egy macskával kellett az egeret kivinni. Ehhez képest külföldön túlnyomóan a lövöldözős játékok kerültek előtérbe, de a kezdeti időszakban a nyugati játékok nem lehetett hatással a magyarokra, mivel nem juthattak hozzá.

Ehhez hasonló további érdekességek fognak kiderülni a dokumentumfilmből, amely várhatóan március utolsó hetétől tekinthető meg Budapesten és pár nagyvárosban, majd áprilisban érkezik több más város művészmozijába. A honlapon még egy-két hétig jelezhető a készítők felé, hogy hol szeretnének még a nézők vetítést kérni. A bemutató után pedig elkezdődik a Vakondok következő részének tervezése, amelyben a kerettörténet tovább folytatódik, de ezen belül a téma még nem körvonalazódott.