Idén 80 milliárdos befektetést generálhatnak az okos városok

Globális szinten 80 milliárd dolláros bevétel folyhat be az okos városok fejlesztéseiből 2018-ban - közli friss kutatásában az IDC. A piackutató először publikált ilyen jellegű, úgynevezett útmutatót, amely alapján az okos városok infrastruktúráját, illetve az ahhoz szükséges különféle termékeket szállító cégek alakíthatják ki rövid és hosszú távú stratégájukat. Az IDC számítása szerint az említett 80 milliárdos összeg a következő bő három év során tövább nő majd, 2021-re már 135 milliárd dolláros forgalommal számol a piackutató. A közleményből többek között még kiderül, hogy az okos város koncepciója nagyjából mostanra állt össze egyetlen, a piac számára jelentősnek számító projektté, a közelmúltig ugyanis több különálló program keretein belül végezték (vagy nem végezték) el az egyes fejlesztéseket.

Az okos város mögött is a digitális átalakulás divatos passzátszele fúj. Itt találkozik a klasszikus városi ökoszisztéma és a digitalizáció, a végeredmény pedig céltól, büdzsétől, illetve a település főbb paramétereitől is függ. Informatikai oldalról elsősorban olyan technológiát kaphatnak szerepet, mint az IoT, a Big Data, a felhő, valamint a mesterséges intelligencia. Ezek együttes, megfelelően összehangolt rendszerével egységesíthető a koordináció, az egyes szolgáltatások szinkronizálhatóak lehetnek, amellyel javítható a város működésének hatékonysága, legyen szó a közbiztonságról, a közművekről, vagy éppen a közlekedésről.

Az IDC szerint az idei év fejlesztései elsősorban az intelligens közlekedésről, az adat-vezérelt közbiztonságról, illetve a rugalmas energiaszolgáltatásról, valamint infrastruktúráról fognak szólni. Ezeken belül az intelligens forgalomvezérlés és a fixen telepített megfigyelőrendszerek vihetik a prímet, amelyeket az okos közvilágítás és a környezeti hatásokat monitorozó megoldások követhetnek. Az, hogy ezek közül melyiket részesítik majd előnyben az egyes városok, az nagyban múlik az adott régión. A forgalomvezérlés várhatóan Amerikában, Nyugat-Európában, illetve Japánban lesz divatos, a közbiztonság javítására hivatott megfigyelőrendszerek pedig Kínában lehetnek az első helyen, ezt pedig Amerika követheti, a környezeti hatások nyomon követése pedig leginkább Japánban vetheti meg a lábát.

Kafka és CI/CD alapozó online képzéseket indít a HWSW! Ősszel 6 alkalmas, 18 órás Kafka és CI/CD alapozó képzéseket indít a HWSW. Most early bird kedvezménnyel jelentkezhetsz!

Végül, de nem utolsó sorban az IDC szerint idén Amerika költheti a legtöbbet okos városos infrastruktúrára, összesen nagyjából 22 milliárd dollár értékben. A második helyre Kínát prognosztizálja a kutatás, 21 milliárddal szorosan az USA mögött. A két nagyhatalom hasonló mértékű gyarapodást mutathat a következő pár évben, Amerikára 19, Kínára pedig 19,3 százalékos átlagos éves növekedési ütemet (CAGR) jósol az IDC. Ebben, vagyis a növekedés tempójában viszont előrébb várja Latin-Amerikát és Kanadát az elemzés, előbbire 28,7, utóbbira pedig 22,5 százalékos éves gyarapodást vár az IDC jelentésének publikus része.