És... a Crysis fut rajta?

A Crysis neve talán még azoknak is ismerős lehet, akik az elmúlt egy évtizedben alig, vagy akár egyáltalán nem játszottak PC-n vagy konzolon, a szinte napra pontosan 10 éve megjelent videojáték ugyanis fogalommá vált. Mindezt nagy részben korát megelőző grafikájának, illetve az annak megjelenítéséhez szükséges gépigényével érdemelte ki. A játék ugyanis utóbbi téren is meglehetősen előremutató volt, ebből született a "But can it run Crysis?" szállóige, amelyet természetesen a hazai közösség is átvett, nem alaptalanul. Sokáig ugyanis nehéz volt olyan PC-t építeni, amely különösebb probléma nélkül kezelte volna az FPS stílusú címet, ezért a Crysis évekig állandó szereplője volt a különféle PC-s tesztcsomagoknak. Az idő azonban végül nem kegyelmezett, az újabb epizódok megjelenésével lassacskán kikopott az első rész. A jubileum apropóján azonban a Tom's Hardware leporolta a címet és megnézte, hogy a mai hardvereket mennyire izzasztja meg a legendás játék.

A Crysis fut rajta?

A magazin két cikkben (első, második) is vizsgálta a játékot, amelyek közül az első tűnik érdekesebbnek. Ebben kifejezetten a videokártyákra fókuszált a teszt, amely mint köztudott a legfontosabb eleme egy gamer PC-nek, játékok futtatása esetén elsősorban ezen a komponensen áll vagy bukik az élmény. Ugyancsak emeli a mérések relevanciáját, hogy a 2007 novembere óta eltelt 10 évben hatalmasat fejlődtek a GPU-k. Míg az egy évtizede még felsőkategóriásnak számító Radeon HD 3870 497 GFLOPS elméleti számítási teljesítményre volt képes, addig a pár hónapja megjelent Radeon RX Vega 64 ennek több mint hússzorosára, 12 665 GFLOPS-ra képes. Természetesen ez csak a nyers, egyszeres pontosság mellett mért lebegőpontos teljesítményt jelzi, a különféle játékok alatti tempót a szoftveres réteg (API) is jelentősen befolyásolja, ám ennek ellenére a nagyságrendi gyorsulás nem áll messze a valóságtól.

A Tom's Hardware első cikkében három népszerű felbontásban, Full HD-ban (1920x1080), WQHD-ban (2560x1440), illetve 4K-ban (3840x2160) is újramérte a játékot, a résztvevő VGA-k mezőnyében pedig ott volt a már említett két Radeon is. Full HD-ban magas részletesség mellett az igencsak koros HD 3870 gyakorlatilag játszhatatlan tempót produkál, a minimum képkockaszám 12-ben, az átlag pedig 13,6-ban tetőzik. A sorban az első, játszható élményt kínáló kártya a HD 5870, amely a 3870 után két évvel jelent meg, ez 34/43 FPS-t nyújt. Az AMD aktuális csúcskártyáját jelentő Radeon RX Vega 64 a HD 3870-hez képest természetesen kvázi fénysebességgel futtatja a játékot, a minimum képkockaszám 76-ban, az átlag pedig 111-ben tetőzött, amely nagyjából nyolcszoros gyorsulást jelent.

A magazin természetesen a konkurens Nvidia termékeivel is górcső alá vette a Crysis első epizódját, ahol hasonló ugrás látszik a 10 évvel ezelőtti csúcsot jelentő GeForce GTX 8800, illetve a GTX 1080 Ti között, az átlagos képkockaszám 7,5-szörösére ugrott. Erre az előrelépésre ugyanakkor már a négy éve megjelent GTX 780 Ti is képes volt, és hasonló rajzolódik ki a másik oldalon is, a 2013 őszén piacra dobott Radeon R9 290X-nél csak alig gyorsabbak az újabb csúcskártyák. A Full HD felbontású eredményeket látván azt hihetnénk, hogy ez a Crysis és a szintén igencsak koros DirectX 10 API számlájára írható, ám 4K-ra váltva minden szempontból változik a kép.

3840x2160-as felbontásban ugyanis a CPU limit megszűnésével már szépen kirajzolódnak a különbségek az egyes kártyák között. A Radeon R9 290X és az RX Vega 64 viszonylatában például közel 80 százalék különbség van utóbbi javára, R9 Fury X alatt pedig még lejjebb is kell venni a részletességet az akadásmentes játékhoz. A tendencia az Nvidia oldalán is megvan, sőt, itt még nagyobbak a különbségek. A GeForce GTX 780 Ti és a GTX 1080 Ti között 132 százalékos utóbbi javára, a különbség előbbivel már elvileg 4K alatt is játszható a Crysis, már amennyiben valaki megelégszik 30 FPS-sel. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a GeForce-ok még ma is jobban boldogulnak a játékkal, amelynek pontos okát a Tom's Hardware sem tudja. Összességében azonban jól látszik, hogy 10 év ide, GPU-k hatalmas fejlődése oda, a ma már egyre népszerűbbnek számító 4K felbontáshoz továbbra is erős vas kell, legalább egy GTX 980 Ti kaliberű kártya, amely jelenleg közel a GTX 1070 szintjét jelenti. Utóbbi VGA ára körülbelül bruttó 150 000 forint, tehát a maximális grafikai beállítások melletti élményhez még ma, 10 év elteltével is mélyebben zsebbe kell nyúlni.

Több tranzisztor, magasabb teljesítmény

A mérések során nyert eredményekből egy másik érdekes grafikont is készített a Tom's Hardware, amely a kártyák megjelenítési tempóját, illetve az azokon található GPU-k tranzisztorszámának viszonyát ábrázolja. Ez alapján közel lineárisan nőtt a kirajzolás sebessége és a grafikus processzorokban található tranzisztorok száma az elmúlt egy évtizedben. Ezek szerint sem szoftveres innovációval, sem mikroarchitekturális fejlesztéssel sem sikerült csodát tenni, a képlet roppant egyszerű: több szilícium, magasabb teljesítmény.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az eredményekből kettőt érdemes megemlíteni: A Maxwell-alapú GTX 980 Ti nagyjából egy milliárddal több tranzisztorral ugrott nagyot, ez volt az az emlékezetes generáció, ahol az NVidia gyártástechnológiai váltás nélkül abszolvált egy meggyőző váltást, az ezzel megszerzett előnyét pedig ma is tartja. A másik végletet az RX Vega 64 jelenti, amely közel 13 milliárd tranzisztora nem hozta a várt ugrást, játékok alatt egy-két ritka kivitéltől eltekintve nincs a GTX 1080 Ti közelében az AMD jelenlegi csúcskártyája.