Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Kevesli az FTC a közösségi oldalak hirdetési figyelmeztetéseit

Habók Lilla, 2017. szeptember 22. 14:56

Az utóbbi hónapokban az amerikai kereskedelmi bizottság levelekkel igyekezett felhívni a véleményvezérek figyelmét, hogy a fizetett termékmegjelenítés a közösségi médiában is ugyanúgy reklámnak számít, amit jelezni kell a fogyasztók felé. Most pedig az FTC twitteres kampányt indított a szabályok megértetése miatt.

hirdetés

Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) elvárja a véleményvezérektől, hogy jelezzék a "fizetett promóció" tényét a közösségi oldalakon az olyan tartalmak mellett, amelyért pénzt kaptak, és ezek jól különüljenek el a felhasználó saját kedvenc termékeinek bemutatásától. Mint a YouTube kapcsán korábban bemutattuk, a videósok sokszor elmulasztják ezt a jelzést, főleg a "szürke zónában" található barter üzletekkel kapcsolatban, mikor a nagy követőszámú tartalomkészítő egy olyan terméket mutat be a profilján, amelyet egy cégtől ingyen kapott. Pár hónapja az FTC emailben figyelmeztetett nagyjából száz közösségi médiában ismert véleményvezért, hogy tartsák be a promóció feltüntetésére vonatkozó szabályokat, mivel nem elegendőek például a #spon #partner #ad címkék, hanem ennél egyértelműbb jelzést kell alkalmazni.

A két legfontosabb közösségi csatorna, a YouTube és most már az Instagram is biztosít lehetőséget az influencereknek a hirdetés tényének jelzésére, de az FTC szerint ez a beépített figyelmeztetés nem elegendő, ezért nem javasolja a használatát. YouTube-on minden új vagy már feltöltött videó esetén "a videó fizetett promóciót tartalmaz" jelölőnégyzetet lehet kipipálni a beállítások közt, melynek következtében egy 10 másodperces felirat jelenik meg a videó elején a tájékoztatással. Az Instagram pedig a kép felett tünteti fel, hogy a bejegyzés melyik céggel kooperációban készült. Az FTC viszont arra figyelmezteti a meglepett influencereket, hogy ezek a beépített funkciók nem érvényesek, mert nem elegendőek a szabályok betartásához. A kampány Twitteren az #Influencers101 címkével követhető, amelyen keresztül a bizottság a felmerülő kérdésekre is válaszolt.

Mivel a divat kiemelten érintett a közösségi média hirdetésekben, ezért a The Fashion Law egy rövid összeállítást készített a legfontosabb kérdésekből és az FTC válaszaiból. A szabályozó válaszai szerint a 100 dollár és 10 ezer dollár közötti termékekkel kapcsolatban elég megemlíteni, hogy a terméket a cég fizette, kivéve ha a felhasználó alkalmazott vagy társtulajdonos a vállalkozásnál, mert utóbbi esetben egyértelműbb jelzés szükséges. Instagramon éppen ezért nem feltétlenül elég az #ad címke feltüntetése, mert az más címkék és hivatkozások mellett nem elég látható. Például Instagramon és Snapchaten is megoldás lehet, ha a felhasználók magára a képre tesznek feltűnő jelzést vagy feliratot. A Stories formátumban viszont az egymás után következő képeknél elég az első történeti elem megjelölése. Minden esetben az a lényeg, hogy a bejegyzés, videó, kép megtekintői számára teljesen egyértelműnek kell lennie első ránézésre is, hogy fizetett tartalomról van szó - ezt pedig a beépített funkciók az FTC szerint nem biztosítják.

Magyarországon elég a beépített funkció?

Az FTC szabályozása csak az Egyesült Államok véleményvezéreit érinti - illetve az FTC közlése szerint az amerikai fogyasztók nagy részét érintő külföldi tartalmakat -, de hazánkban is hasonló elv az irányadó. A Marketing Morzsáknak nyilatkozó ügyvéd szerint szponzorált tartalom esetén elegendő a #promocio vagy #reklam hashtagekek használata a közösségi oldalakon. A HWSW-nek viszont dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje kifejtette, hogy "a termékmegjelenítés szabályait médiaszolgáltatások esetében a Médiatörvény (Mttv. - 2010. évi 185. tv.) szabályozza, ez azonban csak a Médiatörvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatásokra vonatkozik. A Médiatörvény hatálya azonban nem terjed ki a YouTube csatornákra, videoblogokra, üzleti honlapokra, webshopokra, magánjellegű weboldalakra, közösségi média oldalakra, fájl-megosztó oldalakra."

Ebből következően a termékmegjelenítésekre és a fizetett promóciókra Magyarországon csak a Gazdasági reklámtörvény általános reklámtilalmai és szabályai, és a fogyasztóvédelmi általános szabályok vonatkoznak, de ezek nem kötik külön figyelemfelhíváshoz a promóciót. "Ebben a tekintetben tehát speciális szabályként a YouTube erre vonatkozó szabályzata az irányadó." - mondta el kérdésünkre az ügyvéd. Tehát YouTube-ra, a Facebbokra és az Instagramra kiterjedő külön szabályozás híján hazánkban elegendő a közösségi oldalakon beépített funkció, ezeket azonban a termékmegjelenítésért pénzt kapó videobloggereknek és más véleményvezéreknek alkalmaznia kell.

A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.