Szerző: Asztalos Olivér

2017. március 13. 12:21

Itt a Kingston szupergyors szerveres SSD-je

Nyers erővel préselt ki magas tempót legújabb szerveres SSD-jéből a Kingston, a DCP1000 négy meghajtót fog össze a kiemelkedő átviteli sebességhez.

Szállítja legújabb vállalati SSD-jét a Kingston. A DCP1000 a piacon elérhető egyik leggyorsabb megoldásnak számít, a HHHL (Half Height Half Length) formátumú, PCI Express csatolós kártya szekvenciális és véletlenszerű műveletek esetében is kiemelkedő tempót kínál. Olvasási műveletekre 6800 MB/s-ot, illetve 900 000 és 1 100 000 IOPS közötti értéket adott meg a cég. A három eltérő kapacitást kínáló DCP1000 már elérhető, első körben az amerikai piacon teríti új termékét a Kingston.

A DCP1000 felépítésében nincs forradalmi, a tervezőcég nem fejlesztett egyedi vezérlőt termékéhez, fénysebességhez közeli tempó eléréshez csupán egy régi, egyszerű trükköt vetett be a Kingston. A kártya-SSD áramkörére négy KC1000 típusú M.2 SSD-t került, amelyek egy központi PCI Express switch segítéségével kapcsolódnak össze, amely a gazdavezérlő felé nyolc 3.0-s sávon keresztül biztosítja az adatkapcsolatot, ami 7,877 GB/s-os elméleti maximum sávszélességet jelent.

A 800 gigabájt, illetve 1,6 és 3,2 terabájt kapacitással elérhető DCP1000 ezt majdnem ki is aknázza, a három modell egyaránt 6800 MB/s szekvenciális olvasási sebességet kínál, miközben a legkisebb darab 5000, a két nagyobbik pedig 6000 MB/s szekvenciális írást biztosíthat. Véletlenszerű műveletek mellett elsősorban olvasásban acélos a tempó, kapacitástól függően rendre 900 000, 1 100 000, és 1 000 000 IOPS-ot adott meg a gyártó. Írási műveleteknél nagyot esnek az értéket, 145 000, 200 000, illetve 180 000 IOPS a három gyári mutató, amelyek mellé olvasásnál 100, írásnál pedig 30 mikroszekundumos késleltetés társul.

A teljesítményt firtató specifikációk alapján a DCP1000 szekvenciális műveletek esetében, vagy magas véletlenszerű olvasást igénylő környezetben lehet megfontolandó választás. A Kingston elsősorban adatbázis-optimalizációhoz, online tranzakciók feldolgozásához (OLTP), szoftveresen definiált tárolókhoz, illetve virtualizált asztali környezethez (VDI) ajánlja a termékét.

A VMware esetében ugyanakkor trükkös lehet a teljesítmény kiaknázása, az ugyanis nem támogat RAID-et, így a rendszer különálló meghajtóknak ismeri fel a DCP1000 fedélzetén található négy SSD-t. Ezek KC1000-es, M.2 2280 formátumú, NVMe 1.2-es SSD-k, amelyeken Phison vezérlő (valószínűleg a PS5007-E7) és Toshiba NAND található. A meghajtók egyenként 2700 MB/s-os olvasási, illetve 1600 MB/s-os írási sebességet kínálnak, a DCP1000 ezeket fogja össze, a kártya-SSD így érheti el a magas átviteli értékeket.

A párhuzamosítás közel sem ördögtől való az SSD-k világában, a meghajtók (memória)vezérlői alapvetően több, jellemzően 8 csatornát kínálnak, amelyekhez különálló NAND lapkák vagy chipek kapcsolódnak, a kontroller ezeket összefogva préseli ki a például esetenként már akár 3000 MB/s körüli (szekvenciális) olvasási sebességet. A Kingston megoldása erre tesz rá egy lapáttal, négy önálló SSD-t, illetve azok egyes vezérlőit RAID-del összefogva párhuzamosítja tovább a rendszert, aminek hátulütője, hogy működéséhez megfelelő szoftveres támogatás kell, ami például a már említett VMware esetében nem megoldott, így ott nem lehet maradéktalanul kiaknázni a termék képességeit.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A megoldás egyáltalán nem új keletű, az elmúlt pár évben láttunk már néhány hasonló felépítésű terméket, például az Inteltől. A lassan öt éve megjelent 910-es sorozat is PCI Express hidat és hagyományos NAND-vezérlőket használt, a legfőbb különbség annyiban merült ki, hogy ez a modell még SAS csatolós kontrollereket fogott egy csokorba, és ültetett egyetlen áramkörre.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról