Szerző: Gálffy Csaba

2016. december 14. 12:38

Új néven jön az IoT-Android

Új márkanév alatt indítja újra IoT-szoftverplatformját a Google - jelentette be a vállalat. Az Android Things a cég portfóliójában a Brillót váltja, mint a Google első számú IoT operációs rendszere. Vasököllel csap a fragmentációnak a Google, saját hatáskörben frissíti majd a rendszert.

Az új platform pontosan ugyanazt a területet célozza, mint korábban a Brillo: a kissé komplexebb okoseszközök piacát. Tehát nem az okoségők vagy okoszárak jelentik a tipikus hardvert, hanem olyan készülékek, amelyeken van értelme külső fejlesztők kódját futtatni, mint az internetre kötött hangszórók, routerek, IoT-hubok.

Az Android Things tehát nem teljesen új kezdeményezés, a tavaly bemutatott Brillo platform újragondolásával és átmárkázásával született meg. A Brillo alapját is a mobilos Android képezte, tulajdonképpen annak egy minimalista, végletekig lecsupaszított kiadása. A most kiadott szoftver ettől abban tér el, hogy már jóval kevésbé minimalista, tartalmazza immár az alap Android API-kat, támogatja a Google Services-t, stb. - a Google szerint a fejlesztők egyhangú visszajelzésére lett a rendszer hasonlóbb a megszokott Android platformhoz.

Az Android Things ütőkártyája pontosan ez lehet, vagyis a mobilos Androidhoz fűződő közeli rokonság. Ugyanazokkal a fejlesztőeszközökkel (Android Studio, Android SDK, Google Play Services), könyvtárakkal működik, mint a népszerű okostelefonos rendszer, az alap rendszer így fejlesztők százezreinek rögtön ismerős lehet. Vannak persze különbségek is, a Things rengeteg IoT-specifikus API-t kap, amelyekkel például a változatos érzékelők kezelhetőek jobban, illetve kapott néhány olyan kiegészítést is, ami kimondottan az IoT-feladatkört célozza. Ezzel a mobilos Android, az Android TV, az Android Wear és az Android Auto mellé egy újabb, területspecifikus Android kiadás született.

Nagyon fontos, hogy az Android Things gyakorlatilag Nexus-stílusban működik majd: a Google vasmarokkal ragadta magához a stack karbantartását, a javításokat és a frissítéseket közvetlenül a cég teríti majd. Úgy tűnik, a Google irtózik attól, hogy a szoftverfrissítések kérdését még egyszer kiadja a kezéből (mint a mobiloknál és tableteknél tette), az Android Things frissítései (beleértve a főverziókat és biztonsági frissítéseket) a cég hatáskörében maradnak.

Ehhez a Google több hardvergyártóval együttműködik, a hardver absztrakciós réteget, a Board Support Package-et viszont szintén a Google tartja karban. Ez gigantikus áttörés lehet az IoT területén gyakorlatilag nem létező biztonságot tekintve: a ma elérhető vagy már telepített készülékek túlnyomó többsége nem kap rendszeres szoftveres frissítést, amelyek pedig kapnak, nem telepítik azt felhasználói beavatkozás nélkül. Amennyiben a Google-nek sikerül ezt a kritikus problémát megoldania, egy csapásra hatalmasat fejlődne az IoT-ökoszisztéma életképessége.

A probléma gyökerét itt is ugyanaz jelenti, mint a telefonoknál: minden eszköz más-más hardveres konfigurációt használ, más-más komponensekkel, más-más gyártók lapkáival, rendszerchipjeivel. A Google frappáns megoldása együttműködni a lapkagyártókkal és létrehozni szabványos, előreintegrált csomagokat, amelyek FCC-minősítéssel is rendelkeznek. Az adott készülék gyártójának így csupán annyi dolga lesz, hogy választ magának egy csomagot, azt testre szabja (például áttervezi az áramköri lapot, hogy jobban illeszkedjen az adott formatervbe), és indíthatja is a gyártást, mert a BSP már készen áll.

A megközelítés előnye, hogy a minősítés, tesztelés, szoftverezés lépcsőit a Google és partnerei előre elvégzik, így nagyon gyorsan piacra dobható a platformot használó készülék, ráadásul ehhez nem kell előzetes tapasztalat beágyazott rendszerek fejlesztéséről. Arról pedig, hogy a SoM (system-on-a-module) csomagok minden igényt lefedjenek, majd a Google gondoskodik - legalábbis ezt ígéri a vállalat.

NXP Pico - Cortex-A7-es magokkal

Az Android Things jelenleg fejlesztői előnézet státuszban van, a szoftver letölthető a Google oldaláról. A szoftverfrissítéseket kiszolgáló infrastruktúra a következő hónapokban áll fel, ezt követően jönnek a rendszeres frissítések a platformhoz, a kapcsolódó mobilos alkalmazások is csak később készülnek el. A rendszer jelenleg Intel Edison, NXP Pico és Raspberry Pi 3 hardvert támogat, így a fejlesztés ezek beszerzésével akár azonnal elkezdhető, a sorba pedig hamarosan az Intel Joule és az NXP Argon is beáll majd.

Windows vs Android

Az Android Things szinte összes fenti jellemzője egyértelmű ütközőpályára helyezi a Microsoft saját kezdeményezésével, az IoT-t célzó Windows 10-kiadással. Ott a redmondiak pontosan ugyanezt a logikát igyekeznek érvényesíteni: sztenderd fejlesztői platform (UWP, Visual Studio stb.), a szoftvert pedig (a Microsoftnál hagyományosan) a platformtulajdonos közvetlenül frissíti és patcheli - és persze a Windows 10 ugyanúgy támogatja az ARM processzorokat, mint az Android Things. Ezen felül pedig rengeteg fejlett képességgel bír, a BitLocker háttértár-titkosítástól a Windows Hello támogatásig, illetve a nagyvállalati rendszerekbe való kiváló integrálhatóságig.

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart?

Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart? Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

Azonban annak ellenére, hogy a Microsoft jelentős (idő)előnnyel érkezett a piacra, és igen széles fronton támad (Windows 10 IoT Core, Windows 10 IoT Mobile és Windows 10 IoT Enterprise is van a portfólióban, mindegyik más-más felhasználási területet céloz), egyelőre még nem sikerült a platformnak megvetnie a lábát. A konzumer szegmensben legalábbis ez a beágyazott rendszer még nem tört utat, érdekes, hogy a korai indulás lendülete elég lesz-e az Android Things megállítására.

A cég a héten zajló WinHEC rendezvényen jelentette be, hogy a Windows 10 IoT Core (vagyis a minimalista kiadás) is megkapja a Cortana képességeket a jövő évi Creators Update érkezésével. A bejelentés árnyoldala, hogy ez kizárólag kijelzős eszközök esetében működik majd, tehát az Amazon Echo versenytársa ezzel nem építhető fel. Mindenesetre mutatja, hogy a Microsoft nagyon aktívan fejleszti az IoT-s szoftvert is.

Nagyon széles az a skála, amin a állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról

fab

5

Chipgyártó nagyhatalommá válna India

2024. március 18. 12:39

A helyi politikai vezetés szerint van rá esély, hogy a következő néhány évben az ország bekerüljön az öt vezető ország közé.