Szerző: Habók Lilla

2016. november 29. 12:27

Nem dübörög a megosztáson alapuló gazdaság

A hazai internetezők harmada hallott már a megosztáson alapuló gazdaság fogalmáról. Az Uber és az Airbnb húzza a autó- és szállásmegosztás ismertségét, de kevesen jutnak el a használatig. Magyarok közül az Oszkár van a legjobb helyzetben, viszont a Rukkola, a Mi Utcánk és a BUBI használata csak 2 százalékos.

Akadályozza a megosztáson alapuló gazdaság, vagyis a sharing economy terjedését hazánkban, hogy a magyarok jelentős része nem szívesen adja kölcsön saját tulajdonát idegeneknek, viszont ennél jóval szívesebben kölcsönvenné másokét, vagyis a kínálat és a kereslet találkozása nem optimális. Az eNET sharing economy kutatásában 1061 felnőtt internetezőt kérdezett meg a témáról a Veva online kutatási közösségen keresztül - az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.

A fogalom meghatározása még mindig nem teljesen tisztázódott, amit az is mutat, hogy a hazai felnőtt internetezőknek csak egyharmada hallott a sharing economy-ról, vagy más néven közösségi gazdaságról, de két nagy szereplőjét, az Ubert és az Airbnb-t a többség már ismeri. Elsősorban a közös tulajdonláshoz és használathoz kötik a fogalmat, de jellemzőnek tartják még rá a kölcsönösséget, a megosztást, a bérlést és cserét, valamint a költséghatékonyságot. Minderről 46 százalék nyilatkozott úgy, hogy izgalmas új lehetőségnek tartja és jó módnak a környezet védelmére. Viszont a magyar netezők közel 60 százaléka inkább nem venne részt úgy a folyamatban, hogy saját kihasználatlan tulajdonát adná bérbe vagy kölcsön másoknak.

Ismerik, de nem használják

Legismertebb az autó- és szállásmegosztás a közösségi gazdaság témakörén belül, ami főleg az Uber és az Airbnb elmúlt két évben tapasztalt térnyerésének köszönhető az - annak ellenére is, hogy az Uber már kivonult az országból. A közösségi taxi lehetőségét tízből nyolc internetező ismeri, a szállásmegosztást pedig tízből hat - emellett a közösségi finanszírozásról minden ötödik magyar internetező hallott, a közösségi irodákról pedig minden tizedik.

Ahhoz képest, hogy a területek és az egyes alkalmazások ismertsége is viszonylag magas, a használatuk egészen alacsony. Az Uber szolgáltatását 79 százalék ismeri, viszont csak 7 százalék használja - vagy használta, míg elérhető volt hazánkban. Meglepően magasak a magyar Oszkár Telekocsihoz kapcsolódó adatok, eszerint a magyar internetezők 43 százaléka ismeri a szolgáltatást, dupla annyian mint két éve, 8 százalékuk pedig ki is használja telekocsi lehetőségét, ez a tendencia pedig bizakodásra adhat okot.

Az Airbnb ugyan a hazai szálláspiac meghatározó szereplője a vendégéjszakák számát és forgalmát tekintve, mégis a megkérdezetteknek csak 25 százaléka ismeri és mindössze 4 százalék vette már igénybe valaha. A szolgáltatás vetélytársa, a Couchsurfing még ennél is elhanyagoltabb, mindössze a magyar netezők 1 százaléka próbálta ki eddig a kanapécserét a külföldiekkel.

A hazai internetezők közül még ennél is kevesebben veszik igénybe az egyéb magyar sharing economy alapú szolgáltatásokat. Annak ellenére, hogy az eNET adatai szerint a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője a hazai megosztott gazdaságnak, mindössze a megkérdezettek 12 százaléka ismeri és csak 2 százalékuk használja a könyvcserélő oldalt. Ugyanezek az adatok jellemzik a Mi utcánk lokális közösségi oldalt is, ahol a felhasználók a szomszédaikkal léphetnek kapcsolatba, és cserélhetnek például háztartási eszközöket. A BUBI közösségi bringa sem mutat fel jobb adatokat, eddig mindössze 2 százalék használta a felmérést kitöltők alapján, viszont 14 százalék lehetségesnek tartja, hogy igénybe veszi majd a jövőben.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Jobb adatokat mutathat a jövő, mivel sokan tervezik a szolgáltatások kipróbálását. Főleg a fővárosban élő fiatalok nyitottak a megosztáson alapuló gazdaság szolgáltatásainak használatára, közülük a gazdaságilag aktív (főleg magasabb jövedelműek) és a diákok is a célcsoportba tartoznak, illetve a szinglik és az élettársi kapcsolatban élők egyaránt. A megosztásban részt vevők motivációi közt szerepel a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a segítségnyújtás mások számára a nem használt eszközök kölcsön- vagy bérbeadásával.

A közösségi taxit a jövőben az internetezők több mint fele kipróbálná, a telekocsit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező igénybe venné. Szállásadóként tízből négy magyar tenné próbára magát, viszont magának a többség inkább olyan szállást keresne, ahol nem él ott a tulajdonos, és inkább fizetne a lehetőségért mint hogy ingyen kapja. Jelenleg a hazai internetezők 22 százaléka vesz részt a közösségi gazdaság valamely formájában, de az adatok szerint ez az arány még bővülhet a jövőben.

a címlapról