Wi-Fi-vel tömné ki jövőbeni chipsetét az Intel
Hosszú időn után fejleszthet igazán chipkészletén az Intel, a pletykák szerint először az USB 3.1 és a Wi-Fi kerülhet be a lapkába.
Továbbfejlesztené alaplapi lapkakészletét az Intel, ehhez a cég jobb híján újabb vezérlőket pakolna a lapkába. A potenciális egységek száma alacsony, a gyártó az USB 3.1 mellett még a vezeték nélküli hálózati vezérlőt, azaz a Wi-Fi-t építheti be a nagyjából egy év múlva érkező, 300-as sorozatú vezérlőhub-családba. A lépéssel szinte mindenki jól járna, szenvedő alanyok csak a hálózati vezérlőchipeket gyártó cégek lehetnének, akik ezzel elveszíthetnék a piac egy részét.
Az USB 3.1 natív támogatása kézenfekvő fejlesztés, a legújabb USB szabványok támogatásához szükséges vezérlő elsőként rendre külső, dedikált chipek formájában jelenik meg, amelyek később beköltöznek az vezérlőhídba. Az első USB 3.1-es alaplapok tavaly nyáron bukkantak fel, azóta pedig a gyártók palettáján egyre lejjebb csúszik a szabvány, már középkategóriás termékeken is található ilyen port. Az AMD AM4-es platformja ilyen szempontból az Intel előtt jár, annak lapkakészletei típustól függően tartalmaznak 1-2 nagy sebességű portot.
Ennél tehát úttörőbb lépés lehet a Wi-Fi vezérlő integrálása. Ezt az AMD és az Intel is jó ideje halogatja, miközben az Ethernet vezérlő már az előző évtized elején beköltözött a chipsetekbe, az Nvidia még hardveres tűzfalat is társított ahhoz saját termékeiben. A fejlesztés tehát igencsak időszerű, a Wi-Fi a mobil PC-k szerves része, de már a különféle asztali konfigurációkból is egyre nehezebben képzelhetőek el a funkció nélkül.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Wi-Fi integrálása valamelyest leegyszerűsítheti a teljes rendszer felépítését, ami jellemzően a legkisebb méretű PC-k esetében jöhet kapóra. Emellett a lépés a költségekre is kedvező hatással lehet, már amennyiben az Intel emiatt nem emeli meg (jelentősen) a lapkakészletek árát. A lépésből egyedül a hálózatos vezérlőkkel foglalkozó cégek (pl. Broadcom) jöhetnek ki rosszul, akik emiatt eleshetnek az (asztali) PC-k mellé eladott Wi-Fi vezérlők piacától (vagy annak egy részétől).
Persze valószínűleg most sem lesz kötelező az integrált vezérlő alkalmazása, jelenleg is számos példa akad, ahol a lapkakészletbe integrált Ethernet helyett inkább egy komplett külső megoldás mellet döntenek a gyártók. Ennek prózai oka van, a lapkakészletbe ugyanis csak a vezérlő egy része kerül, a fizikai rétegért felelős (PHY) chipet azon kívül kell elhelyezni, a vezérlőhub és a port közé, ez a komponens pedig plusz költséget jelent, ami bizonyos esetekben paradox módon magasabb mint például a Realtek komplett, PCI Express sávra ültethető vezérlője.
A Thunderbolt 3 is esélyes
Az USB és a Wi-Fi mellett a harmadik, potenciális fejlesztési opció a Thunderbolt 3 lehet, amihez jelenleg az Intel dedikált Alpine Ridge chipje szükséges. Ezt a tajvani alaplapgyártóktól származó információ szerint 8 dollárért kínál az Intel, ami nagyobb mennyiségben 5 dollárra csökkenthető, például az Apple valószínűleg ennyit fizethet az új MacBook Prókhoz szükséges komponensekért. Idővel valószínűleg ez is bekerülhet a processzorok mellé kötelező lapkakészletbe (PCH, Platform Controller Hub), ami a költségek esetleges csökkentése mellett a Thunderbolt 3 terjedésének egy újabb lökést adhatna.