Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Legjobb előadóink az idei SYSADMINDAY-en! IT Security, hálózatok, DevOps, és az elfogadható tagadás módszere a GDPR felnemkészülés után.

Bejelentette a jövő asztali foglalatát az AMD

Asztalos Olivér, 2016. szeptember 07. 09:30

Megérkezett az AMD vadiúj AM4 platformja, illetve ezzel együtt az asztali Bristol Ridge processzorok is. A platform küldetése visszahódítani a piac egy részét az Inteltől, ami nem lesz könnyű feladat.

Bejelentette az asztali számítógépek piacára szánt AM4-es processzorfoglalatot, illetve az abba illeszkedő első processzorgenerációját az AMD. A cég 3-4 éves életciklust ígér a platformnak, amivel az asztali PC-k piacát a belépőszinttől egészen a legfelső kategóriáig lefedné, a foglalat egyaránt helyet kínál CPU-knak, illetve integrált grafikus egységgel szerelt, a vállalat nevezéktanában csak APU-ként emlegetett processzoroknak. A bejelentett termékeket első körben csak a PC-gyártó partnerek (OEM-ek) kapják meg, a konzumer alaplapok és dobozos processzorok később érkeznek.

Socket AM4, az AMD mindent bele foglalata

Az AM4 összefogja az AMD jelenlegi kavalkádját, egyesíti a piacon lévő AM3+, FM2+, és AM1 platformokat, az egyes korábbi fejlesztésekhez képest pedig előrelépéseket ígér. A legnagyobb ugrás a legrégebbi, AM3+ platformhoz képest várható, a több mint 5 éves fejlesztés felett mára alaposan eljárt az idő, ugyanis itt PCI Express vezérlőt csak az alaplapi chipset (északi híd) tartalmaz, ráadásul csupán a szabvány 2.0-s verziója támogatott, illetve a natív USB 3.0/3.1 támogatás sem megoldott.

Az utóbbinál jóval fejlettebb FM2+-hoz képest elsősorban az jelenti az fejlődést, hogy az AM4-es processzorok már kivétel nélkül tartalmaznak integrált déli hidat (Controller Hub), tehát a rendszer külső vezérlő nélkül is működőképes lehet, azaz gyakorlatilag rendszerchipekről beszélhetünk, bár lesznek olyan termékek, amikből az integrált GPU teljesen kimarad. Integrációt tekintve tehát az új platform leginkább a belépőszintű AM1-hez hasonlít, de annál az AM4 lényegesen többet nyújt.

A legújabb platform kétcsatornás (dual-channel) integrált DDR4 memóriavezérlőt, csatornánként két memóriamodult, összesen maximum 24 PCI Express sávot, illetve processzorba épített vezérlőhidat kínál. Memóriából legfeljebb a DDR4-3200 szabvány lehet támogatott, mely paraméter elsősorban a processzortól függ majd, első körben DDR4-2400-ban maximalizálja a modulok sebességét az AMD.

PCI Expressből az aktuális, 3.0-s szabvánnyal indít az AM4, amit később relatíve könnyen frissíthet 4.0-ra a processzor és az alaplap cseréjével, de a foglalat és a tokozás, tehát a kompatibilitás megtartása mellett az AMD. Ez röviden annyit tesz, hogy a jövőbeni, a szabvány 4.0-s verzióját támogató processzorok működhetnek majd régebbi alaplapokban is, de a nagyobb sávszélesség kiaknázásához egy az újabb szabványara felkészített alaplapra lesz szükség, épp úgy, ahogy az Ivy Bridge processzorok esetében történt.

A 24 rendelkezésre álló PCIe sávot viszonylag rugalmasan lehet szétosztani. Alapértelmezés szerint legfeljebb 16 (vagy kétszer 8) darabot kaphat a diszkrét grafikus kártya (vagy kártyák). Ez egyezik az Intel LGA1151-es platformjának értékével, viszont épp a fele, mint amennyit a konkurens HEDT plaformja (X99, LGA2011v3) kínál. A sávok számát ugyanakkor a gyártópartnerek PCI Express switch chip alkalmazásával duplázhatják, ilyen megoldásokat majd elsősorban a csúcskategóriás alaplapokon láthatunk majd, kettő, vagy akár ennél több videokártyához szánt felsőkategóriás modelleknél.

A processzorba integrált vezérlő (vagy déli híd) maximum négy, elsősorban háttértárakhoz fenntartott PCI Express sávot tartalmaz. Ezek többféle módon konfigurálhatóak, a négy sávot megkaphatja egyetlen PCIe csatolós (NVMe) SSD, de egy sáv egy SATA 3.0 portnak is konfigurálható, tehát például egy kétsávos M.2 slot mellett két SATA portot is meghajthat az integrált vezérlő, a kiosztás az alaplapok tervezőire van bízva. Emellett a processzor összesen legfeljebb négy USB portot kezelhet, amelyek első körben 3.0 szabványúak lehetnek. A rendszer alapvető működéséhez szükséges többi, általános I/O interfészt is tartalmazza a lapka, az LPC mellett többek között az I2C/SPI, illetve az AZ/I2S felület is támogatott.

A beépített vezérlőhíd bizonyos esetekben előnyt jelenthet majd az Intel asztali Core processzoraival szemben, melyek nem tartalmaznak integrált SATA és USB vezérlőket, vagy (M.2/U.2) NVMe SSD-hez dedikált PCIe sávokat, a konkurens egyelőre csak az Atomokba épített be ilyen funkciókat.

Amennyiben az integrált vezérlőhíd kínálata bármilyen okból kevésnek bizonyulna, úgy négy 3.0-s PCIe sávon keresztül csatlakoztatható az AMD külső vezérlőhídja, melyet a cég az ASMediával közösen tervezett. Utóbbi vállalat elsősorban külső SATA és USB vezérlőiről lehet ismert, számos forgalomban lévő alaplapon található ilyen chip. Jelen állás szerint összesen négy típusban kínálja majd a Promontory kódnevű hidat az AMD, ami valószínűleg egyazon lapkát jelenti bizonyos korlátozások mellett.

A legkisebb, SFF (Small Form Factor), tehát egészen kisméretű gépekbe szánt X/B/A300 jelölésű megoldásról egyelőre nem sokat árult el az AMD. A specifikációk alapján ez sem PCI Express sávot, sem pedig SATA vagy USB vezérlőt nem tartalmaz, ilyen tekintetben a processzorra támaszkodik, így az sem kizárt, hogy ez az elnevezés takarja a Promonotory chipet nélkülöző konfigurációt. A belépőszintű, A320 jelölésű verzió a korábbi 760G (AM3+) és A68H (FM2+) megoldásokat váltja, egy USB 3.1 (3.1 G2), két USB 3.0 (3.1 G1), illetve hat darab USB 2.0 porttal, melyek mellé két SATA, egy SATA Express, illetve négy PCIe 2.0 sáv társul. A korábbi termékekkel való összevetés csak a piaci pozicionálást mutatja, az egymást váltó termékek között nincs műszaki ekvivalencia.

A mainstream szegmenst a B350-nel veszi célba az AMD, ami az utóbbihoz képest az összesen két USB 3.1 (3.1 G2) portban, illetve a kettővel több, összesen hat darab PCIe 2.0 sávban tér el, ez a modell a jelenlegi 970 (AM3+) és A78 (FM2+) chipsetek helyére érkezik. A csúcskategóriás chipről az AMD egyelőre nem beszélt, a várhatóan X370 (vagy X390) jelölésű, még idén piacra kerülő megoldás a 990FX és az A88X pozícióját foglalja majd el, a B350-nél több SATA porttal és PCIe sávval.

Az AMD az alaplapgyártók igényeire bízza a chipset alkalmazását, akik a Promontory hiányában az ehhez dedikált, szabványos PCIe sávokat akár más, külső vezérlők csatlakoztatásához is felhasználhatják. A cég kiemelte, hogy az új chip lényegesen kevesebbet fogyaszt a korábbi megoldásoknál. A mára igencsak elavultnak számító, 970+SB950 kombóhoz képest nagyjából 70, a fejlettebb A78-hoz képest pedig körülbelül 26 százalékkal kér kevesebbet az 5,8 wattos TDP-vel rendelkező chip.

A vezérlőhíd alkalmazása tehát opcionális, az várhatóan csak a közép- és felsőkategóriás alaplapokon tűnhet majd fel, a belépőszintű modellekről a költség, a kisméretű, Mini-ITX alaplapokról pedig elsősorban helyszűke okán hagyhatják majd azt le a gyártók.

Végül, de nem utolsó sorban érdemes egy pillantást vetni az új AM4 foglalatra, mely első ránézésre nem sokban tér el az elődöktől. A desktop processzorok lábazata terén az AMD továbbra is kitart a PGA-ZIF (Pin Grid Array-Zero Insertion Force) vonal mellett. A foglalat mérete nem változott, az az AMx/FMx komponensekhez hasonlóan 40x40 milliméteres alapterületű. Változott viszont az érintkezők száma, az FM2+-hoz képest 47, az AM3+-hoz képest pedig 41 százalékkal több lyuk került a foglalatra, ami a PGA-k mezőnyében rekordszámú, pontosan 1331 érintkezőt jelent, hasonló mennyiséget korábban csak LGA típusú foglaltnál láthattunk.

A jelentős ugrás mögött elsősorban az extra PCI Express sávok, illetve a beépített SATA és USB vezérlők állnak, amelyek kivezetését a foglaltnál kell megoldani. Bár a komponens mérete nem változott, a hűtők felfogatásához szükséges furatok pozícióján módosított az AMD. Ezzel a több mint 10 éve, még az AM2 foglalattal bevezetett házi szabvány vonul nyugdíjba, a korábbi hűtők rögzítéséhez pedig majd a termékek gyártója kínálhat megfelelő adaptert, jó esetben térítésmentesen. A lépést az AMD egyelőre nem indokolta, de valószínűleg a foglalat körül megnőtt vezetékszám elrendezése miatt volt szükséges a régóta halogatott módosítás.

Az asztali Bristol Ridge is megérkezett

Az AM4-es platform az asztali Bristol Ridge processzorokkal együtt rajtolt el, mely termékek lapkája pedig egyezik a nyár elején bejelentett mobil verziókéval. Az AMD nevezéktanában csak APU-ként emlegetett, grafikus egységgel szerelt processzorok hetedik generációja gyakorlatilag a Carrizo ráncfelvarrása, a mérnökök a tavaly bemutatott fejlesztést csiszolták tovább. Elsősorban az energiagazdálkodásán javítottak, melynek hatására nagyjából 15 százalékkal nagyobb teljesítményt tudtak kicsikarni a régi dizájnból, az új modellek magasabb üzemi frekvencián működhetnek.

Ezt kiegészítve a Bristol Ridge már a DDR4-es memóriákat támogatását is megkapta, ugyanakkor komolyabb fejlesztést ez sem igényelt, hisz a Carrizo (akárcsak a Skylake) már úgynevezett kombó memóriavezérlővel mutatkozott be, azaz képes a legújabb DDR szabvány támogatására is. A képességet csak most, az új termékcsaládban aknázza ki az AMD, az asztali modellek hivatalosan legfeljebb DDR-2400 szabványú memóriamodulokat támogatnak, a cég szerint ez 22 százalékkal több sávszélességet biztosít mint a DDR3 az (egyik) előd FM2+ platform esetében.

Fontos, bár a processzorok sikerét valószínűleg nem befolyásolja komolyabban, hogy a Bristol Ridge nem aknázza ki az AM4 platform teljes potenciálját. A lapkát eredetileg a mobil piacra tervezték, így 16 helyett csak legfeljebb 8 PCIe sávot kaphat a diszkrét grafikus kártya, illetve az integrált vezérlőhíd négy helyett csak két sávot biztosíthat a processzorhoz kapcsolódó PCIe SSD-nek.

A végrehajtókat tekintve nem történt változás a Carrizóhoz képest, maradt a Bulldozer család utolsó iterációjának számító Excavator mag, melyből maximum négy darabot tartalmaz a lapka. Emellé 8 grafikus CU (Compute Unit), vagyis 512 darab GCN3 shader társul. A kellemes meglepetést nem ez, hanem az órajelek, illetve az azokhoz társuló TDP mutató szolgáltatja. A csúcsmodell A12-9800 processzormagjainak alapórajele 3,8, turbója 4,2 GHz, az integrált GPU frekvenciája pedig legfeljebb 1108 MHz-ig skálázódhat.

Míg előbbi 2-7 százalékkal elmarad, addig utóbbi 28 százalékkal felülmúlja az előző generáció tetejét képviselő A10-7890K értékeit, miközben a Bristol Ridge fogyasztási kerete 30 wattal alacsonyabb úgy, hogy az AMD maradt a korábbi, 28 nanométeres gyártástechnológiánál. A csúcsmodell mellett még további hét processzort tartalmaz a bejelentés, melyek között két kétmagos, illetve egy integrált GPU nélküli (vagyis letiltott) Athlon CPU is van. A termékek TDP értéke 65 vagy 35 watt lehet, 95 wattos variánst (egyelőre) nincs a kínálatban.

Az AMD néhány mérést is elvégzett, melyben az egyaránt 65 wattos TDP-vel rendelkező A12-9800-at a Core i5-6500-zal, 35 wattos kategóriában pedig az A12-9800E-t és a Core i5-6500T-t vetette össze PCMark 8 Home Accelerated és 3DMark 11 alatt. Előbbi tesztben, a két 65 wattos CPU versenyében döntetlen eredmény született, 35 wattban pedig az AMD 17 százalékkal bizonyult jobbnak. A grafikus teljesítményt mérő 3DMark alatt a két A12-es processzor 99 és 88 százalékkal több pontot kapott, mint a Core i5-6500, illetve az i5-6500T. Bár mindez elsőre jól hangzik, érdemes fenntartással kezelni az eredményeket, hisz a PCMark 8 Home Accelerated heterogén számításokat (OpenCL) is végez, tehát az integrált GPU számítási teljesítményét is bevonja a tesztekbe.

Mikor és meddig?

Az AM4 platformot, illetve az asztali Bristol Ridge processzorokat egyelőre csak az OEM partnerek számára biztosítja az AMD, a HP és a Lenovo már biztosan épít asztali számítógépeket az új megoldásra. A processzortervező arról egyelőre nem beszélt, hogy a DIY (csináld magad) piac számára mikor biztosítja az új termékeket, de a cég korábbi ígérete szerint még idén meg kell érkezniük az alaplapoknak, illetve a hozzájuk szükséges (dobozos) processzoroknak.

Erre valószínűsíthetően már csak az utolsó negyedévben, tehát az október-december közötti intervallumban kerülhet sor. Az AMD ugyancsak erre az időszakra hagyta az első Zen-alapú, Summit Ridge kódnevű, ugyancsak AM4 tokozású processzorok rajtját is, ami így valószínűleg decemberben lesz esedékes. A vállalat vezérigazgatója a legutóbbi pénzügyi jelentés során az év legvégére prognosztizálta az első, limitált mennyiség leszállítását, amit majd jövő év első negyedévében követhetnek az egészséges volumenű szállítmányok.

A korábban kiszivárgott, így hivatalosnak nem tekinthető útiterv szerint Zen-alapú APU is érkezik majd az AM4 foglalatba, a Raven Ridge kódnevű termékek legkorábban jövő év harmadik negyedévében kerülhetnek piacra, az AMD ezeket valószínűleg már a 10 nanométeren készülő Intel Cannonlake ellen próbálja bevetni.

A hivatalos és a kiszivárgott tervek szerint tehát bő egy éven belül három különféle processzorcsaláddal próbálja meg "berúgni" új asztali platformját és foglalatát az AMD. A tervek szerint az AM4 egészen a DDR4 életútjának végéig kitarthat, csere pedig majd csak a DDR5 megjelenésével lehet esedékes, valamikor az évtizedforduló környékén.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
Gál Tamástól Angeloig. IT Security, hálózatok, DevOps, és az elfogadható tagadás módszere a GDPR felnemkészülés után.