Szövetségeseket keres a Google-adóhoz a kormány
Bemutatta a digitális vállalatok adókerülésének megakadályozására szánt elképzelését a magyar gazdasági tárca. A Varga Mihály által felvázolt új, szigorú adózási megoldás mögé a visegrádi négyek már beálltak.
Új fegyverrel venné fel a harcot a digitális vállalatok adókerülő megoldásai ellen a magyar gazdasági tárca. Varga Mihály az Európai Unió pénzügyminisztereinek találkozóján, Pozsonyban vázolta fel az újonnan kidolgozott adózási konstrukciót, amely mögé a visegrádi négyek, azaz Magyarország mellett Csehország, Szlovákia és Lengyelország is beállt.
A nemzetgazdasági miniszter jelenleg Google-adó munkanév alatt futó javaslata alapján a jövőben a bankok, illetve más pénzügyi szolgáltatók minden regisztrált digitális vállalatnak irányuló kifizetésből visszatartanának egy adott százalékot, amelyet aztán továbbutalnának saját adóhatóságuknak, kvázi fedezetként a meg nem fizetett adó után. A miniszter szerint a rendszer minden EU-tagállamban működhetne, így nem lenne megkerülhető az érintett vállalatoknak szánt kifizetések áthelyezésével más tagországokba.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A pozsonyi értekezleten az adókerülés és adócsalás elleni összehangolt uniós fellépés kiemelt szerepet kapott - a téma egyébként nem is lehetne időszerűbb, elég az elmúlt hetekben, az Apple írországi kalandjára gondolni. Az ír kormány eddigi gyakorlata bizonyos cégek (köztük a cupertinói óriás) számára kivételezett adózási helyzetet teremtett, különböző "sweetheart tax deal" megállapodások keretei között, aminek hála a cégek lényegében a helyi hatóságok engedélyével tudták kimenekíteni az Unióból profitjukat. A Bizottság határozata értelmében "Írországnak most kötelessége lesz behajtani a be nem fizetett adót az Apple-től a 2003 és 2014 közötti időszakra, mely 13 milliárd euró plusz kamat összegre rúghat".
Noha a Varga Mihály által Pozsonyban előterjesztett javaslat Google-adó néven vált ismertté, az korántsem csak a keresőóriást célozza. A konstrukcióval a gazdasági tárca, illetve az elképzelést támogató visegrádi négyek minden olyan vállalatot célba vennének, amelyek kivonják magukat a közteherviselés alól, és valamely országban végzett gazdasági tevékenységük után más államban - vagy egyáltalán nem - adóznak. A területen többek között a Facebook, az Amazon, illetve a Starbucks adózási magatartása is erősen megkérdőjelezhető, a cégek az európai államok különféle adózási szabályait előszeretettel használják ki, gyakorlatilag nulla közelébe "optimalizálva" a társasági adóra vonatkozó adókulcsot.
A hasonló, szigorú adóztatási módszerek bevezetése korántsem példátlan, tavaly az Egyesült Királyság fogta vissza drasztikusan az adóoptimalizáló multicégek mozgásterét, az intézkedés egyébként ekkor ugyancsak Google-adó néven járta körbe a sajtót. A brit elképzelés szerint a profitot más területekre menekítő cégekre az általános, 20 százalékos társasági adónál magasabb, 25 százalékos adót vetnek ki, lényegében arra kényszerítve a cégeket, hogy helyben adózzák le az országban adózott profitot.
A pozsonyi értekezlet résztvevői egyetértettek, hogy a digitális gazdaság a legtöbb állam adóigazgatásának komoly kihívást jelent - jelenleg úgy látszik a probléma megoldására tett magyar javaslat pozitív fogadtatásra talált, az említett V4-ek támogatásuknak adtak hangot az elképzelés kapcsán, ellenvélemény pedig egyáltalán nem hangzott el.