Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Soha ilyen csendben még nem jelent meg Atom

Asztalos Olivér, 2016. szeptember 02. 14:23
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Gyakorlatilag fű alatt rajtolt el az új Atom család. Az Apollo Lake új CPU magokat, és az Intel jelenlegi legfejlettebb grafikus mikroarchitektúráját hozta el, első körben 3-3 modellel.

Megérkezett a legújabb Atom generáció. Az Apollo Lake számos fejlesztést hozott, a processzormagok mellett a grafikus egység is megújult, illetve a memóriavezérlő is fejlődött, miközben a gyártástechnológia nem változott, maradt a korábbi 14 nanométer. Az okostelefonos hátraarc után az új processzorok elsősorban olcsóbb notebookokban, hibridekben, mini-PC-kben, illetve all-in-one gépekben kaphatnak helyet.

Több tiszteletet az Atomnak!

Talán semmi sem jellemezhetné jobban az Intel helyzetét manapság, mint az, ahogyan piacra dobta vadonatúj, évek óta fejlesztett, egykor megváltóként várt mikroarchitektúráját, a Goldmontot. A CPU-magra az eredeti tervek szerint három processzorcsalád épült volna (okostelefonokhoz, tabletekhez, illetve hiperolcsó PC-khez), ebből kettőt a cég nemrég teljesen törölt, a harmadikat pedig most, teljes csendben, hírverés nélkül bocsátotta útjára. És nem azért, mert egy másik, fontosabb fejlesztésnek csinált utat: idén tényleg a Goldmont volt (műszaki értelemben) a cég legnagyobb dobása.

A dia 2013-ból származik

A bejelentést övező szinte teljes kommunikációs zárnak köszönhetően a szokásos független tesztek sem jelentek meg, illetve egyelőre termékben sem jelentek meg az új chipek. Így az előrelépésről egyelőre csak az Intel egy mérése árulkodhat, amiben a cég az előző generációs Pentium N3710-et hasonlította össze az új család Pentium N4200-as tagjával. Utóbbi órajelet tekintve hendikeppel indul, alapfrekvenciában 500 (1,1 vs. 1,6), turbóban pedig 60 MHz (2,5 vs. 2,56) a hátránya. Az Intel tesztje szerint a hendikep ellenére is 30 százalékkal gyorsabb az Apollo Lake, amit a cég SYSmark 2014 eredményekre alapoz.

Az IPC (művelet/órajel) tehát sokat fejlődhetett, de hogy pontosan milyen módosítások árán, arról az Intel (egyelőre) mélyen hallgat. A cég még a másodszintű gyorsítótár méretét sem árulta el, a grafikonok alapján csupán annyit lehet tudni, hogy 2 mag osztozik egy L2 cache szeleten. E mellett még annyi ismert, hogy a magok a piacon elsőként, hardveres SHA gyorsítással rendelkeznek. Ez drasztikus előrelépést eredményezhet a hash algoritmusok végrehajtásában, de mikroarchitektúra finomabb részletei, a valószínűleg alaposan átdolgozott végrehajtó egységek felépítése, újdonságai mind-mind homályban maradtak.

A hardveres SHA minden bizonnyal a Goldmont jövőbeni szerveres pályafutása miatt került be a mikroarchitektúrába. Borítékolható, hogy valamely jövőbeni Xeon Phi gyorsítóban visszaköszön a fejlesztés, az idén megjelent Knights Landingban például a két generációval korábbi, Silvermont kódnevű Atom magok vannak. Ennek közvetlen utódja, a Knights Hill várhatóan 2018-ban kerül piacra, amibe már valószínűleg Goldmont magok kerülnek majd. A mobilos visszavonulás után ez, tehát a szerveres tarthatja életben az Atom magok továbbfejlesztését, IoT-hoz új termékvonalat készít az Intel, az olcsó notebookokhoz pedig valószínűleg nem érné meg fenntartani a vonalat.

A Skylake GPU-jával

Az integrált GPU-ról már lényegesen többet tudni, bár ez részben annak is köszönhető, hogy a Gen9-es fejlesztés a Skylake-ből került át az Apollo Lake-be. Ezt összesen 12 vagy 18 EU-val (Execution Unit) aknázta ki az Intel, előbbi megfelel a Skylake GT1-es (HD Graphics 510) IGP értékének, míg utóbbi a GT1 és a 24 EU-t felvonultató GT2 (HD Graphics 515/520/530) közé ékelődik be.

A 18 EU-s HD Graphics 505 már egész használható grafikus teljesítményt nyújthat, akár a néhány évvel ezelőtti, vagy kis(ebb) erőforrást igénylő játékokat is elviheti kisebb (720p) felbontás mellett a processzorba épített vezérlő. Az Intel 3DMark Skydiver alatt vetette össze a már említett Pentium N3710 és N4200 teljesítményét, a két processzor között 45 százalékos különbség jött ki az utóbbi, újabb modell javára, igaz ebben a jelentősen megnőtt memória-sávszélesség is nagyban közre játszhatott.

A GPU-hoz kapcsolódóan a fixfunkciós egységek képessége is bővült, a H.264, VC-1, WMV9, HEVC dekódolása mellett már a VP9-es anyagok lejátszásának hardveres gyorsítása is megoldott, ami örvendetes. A 4K felbontás támogatott, a 10 bit viszont nem, ezt az Intel megtartotta a Kaby Lake-nek, így korlátozva az Apollo Lake HTPC-s felhasználását.

Fejlődött az képfeldolgozó egység is, illetve már az OpenCV (Open Source Computer Vision) API is támogatott, a módosításokból pedig már profitál az említett gépi látásra fejlesztett Joule is. Ugyancsak az ilyen, IoT eszközök miatt integrált a cég egy szenzor HUB-ot, melyhez különféle érzékelők kapcsolhatóak. Megjelenítő-interfészek terén is tapasztalható fejlődés, a Broxton három 4K-s panelt is meghajthat 60 hertzes képfrissítés mellett, a csatolók típusa pedig DisplayPort, HDMI, vagy eDP lehet.

Óriási előrelépés, hogy a processzorok kétcsatornás memóriavezérlővel érkeznek, mely alapvetően DDR3L szabványú (akár ECC-s) modulokat támogatnak, de egyes modellek LPDDR4-es memóriákkal is működni fognak. Az Intel szerint ezzel a Braswellhez képest 50-80 százalékkal nőhet az effektív memória-sávszélesség, amiből elsősorban az integárlt GPU profitálhat sokat. Remélhetőleg kihasználják majd a lehetőséget a gyártók, bár sajnos még a komolyabb processzorok mellett is rendszeresen előfordul, hogy csak az egyik csatornát töltik fel, így az Apollo Lake-re épülő gépek java várhatóan hasonló formában kerül majd piacra.

A háttértárak csatlakoztatásához SATA portok (valószínűleg maximum két darab) mellett már hat PCIe sáv, illetve eMMC 5.0 felület áll rendelkezésre áll, tehát gyakorlatilag az összes manapság népszerű szabvány támogatott.

Hat új processzor

Az Intel (első körben) összesen hat új Apollo Lake processzor jelentett be, melyekből három az asztali szegmensbe, három pedig a mobil piacra érkezik, 1-1 Pentium, és 2-2 Celeron modell személyében. Az asztali felhozatal csúcsán a négymagos Pentium J4205 áll HD Graphics 505 grafikus vezérlővel. A CPU magok alapórajele 1,5, a turbó pedig 2,6 GHz, a GPU végrehajtóinak frekvenciája pedig 800 MHz-ben tetőzhet.

forrás: AnandTech

Ez alatt áll az ugyancsak négymagos Celeron J3455, melynek alapórajele egyezik a Pentiuméval, viszont a turbó alacsonyabb, 2,3 GHz, ami nem nagy különbség a csúcsmodellhez képest. Ennél nagyobb visszalépés jelent a csupán 12 végrehajtót felvonultató HD Graphics 500 GPU, melynek maximális órajele is alacsonyabb, 750 MHz. A trió alján a Celeron J3355 áll 2 maggal, 2 GHz-es alapórajellel, és 2,5 GHz-es turbóval, illetve HD Graphics 500-as vezérlővel. A Pentiumra 161, a két Celeronra pedig 107 dolláros árat szabott az Intel.

A számítási teljesítménnyel párhuzamosan nőtt a processzorok TDP-je is, míg a korábbi széria értéke csupán 6,5 watt volt, addig az asztali Apollo Lake-ek már 10 wattos TDP-vel érkeznek, ami 54 százalékos növekedés. Ennek okairól csak találgatni lehet, de valószínűleg az Intel most másodrangú kérdésként kezelte a fogyasztást, amivel a kihozatalon (is) javíthatott. Mindhárom modell mellé legfeljebb 8 gigabájt memória társítható, valamint támogatott az S0ix-nek elkeresztelt (félig) alvó energiaállapot.

forrás: AnandTech

A mobil felhozatal hasonló stratégia szerint épül fel, a csúcsot képviselő Pentium N4200 4 magos, alapórajele 1,1, a turbó pedig 2,5 GHz, illetve a grafikus vezérlő HD Graphics 505 típusú, 750 MHz-es maximum órajellel. A Celeron N3450 szintén négymagos 1,1 GHz-es alapórajellel, illetve 2,2 GHz-es turbóval, valamint HD Graphics 500-zal. A legkisebb, Celeron N3350 nevű modellbe már csak két mag jutott 1,1/2,4 GHz-es órajelek, illetve HD Graphics 500 GPU mellett. Az árak egyeznek az asztali modelleknél látottakkal, tehát a Pentium 161, a két Celeron pedig 107 dollár.

A mobil verziók ugyancsak legfeljebb 8 gigabájt memóriát támogatnak, és természetesen az előzőleg említett S0ix támogatás is megoldott. Alacsonyabb viszont a TDP, a 6 watt megfelel az előző, Braswell generáció értékének, igaz utóbbiban volt 4 wattos modell is, de most ezt a kategóriát inkább megtartja a jóval drágább Y szériás Kaby Lake-eknek az Intel.

Ez valószínűleg azt is jelenti, hogy Apollo Lake processzorok nem kerülnek hagyományos tabletekbe, a 6 wattos TDP ehhez már túl magas lenne. Amúgy ezt a szerepet eredetileg a Willow Trailnek szánta az Intel, ami végül a Broxton kódnévre hallgató, okostelefonokba szánt vonallal együtt a süllyesztőbe került.

Az Intel korábban elmondta, hogy az Apollo Lake-re épülő konfigurációk majd elsősorban a 169-269 dolláros árkategóriát gyarapíthatják, azaz az olcsóbb Chromebook szintjére érkezhetnek az új rendszerek. A vállalat kimutatásai szerint ezekből több mint 5 millió darab kelt el az elmúlt 1,5-2 év során, mely igényt szeretné meglovagolni. Az első próbálkozások valamikor az ősszel érkezhetnek, várhatóan legalább 4 gigabájt memóriával, a jelenlegi gépeknél vékonyabb, könnyebb kivitelben.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.