Szerző: Voith Hunor

2016. április 19. 18:00

Digitalizálná az ipart az Európai Bizottság

Az EB az európai digitális piac egységesítésének részeként a felhőszolgáltatások térképére is feltenné az EU-t, és egy közös tudományos felhős platformot tervez létrehozni kutatási és fejlesztési célokra.

Az Európai Bizottság közel egy éve hirdetett igen bőséges tartalmú programot az európai digitális piac egységesítéséért. Ennek egyik fő pilléreiként az egységes környezet kialakítását és a növekedési potenciál maximalizálását határozta meg az EB, melyekhez kapcsolódóan ma részletesebb tervekkel is előállt. A hivatalos közlemények gyakorlatilag buzzwordökből és az azokat becsomagoló általános, rózsaszín ködből állnak - szerencsére akad néhány érdekesebb rész is, de összességében az egész inkább tűnik kommunikációs akciónak, mint valódi cselekvésnek.

Európai tudományos felhő...

A Bizottság kiemeli, hogy ugyan Európa adja a legtöbb kutatási adatot a tudományos világnak, az igazán átfogó tagállami együttműködések hiánya miatt ez az előny globálisan elvész. Az EB erre nyújtana megoldást az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud, EOSC) és az Európai Adatinfrastruktúra (European Data Infrastructure, EDI) létrehozásával.

Az előbbi lépés a meglévő tagállami tudományos erőforrások (adattárházak, kutatás-fejlesztési intézmények stb.) európai olvasztótégelybe öntése. Arról, hogy ez milyen módon történne, a Bizottság egyelőre nem beszélt - érthető, hiszen rendkívül sokszínű palettáról van szó, amit akár csak egyes funkciók mentén is hatalmas kihívás konszolidálni, nem csak műszakilag, hanem politikai-jogszabályi szempontból is.

A folyamat elvileg már idén elkezdődik, a Bizottság a tagállamokkal és az egyéb érdekelt felekkel tervezi kidolgozni a megvalósításhoz szükséges finaszírozási modellt és az implementációt, továbbá a kezdeményezést és a későbbi kész platformot felügyelő mechanizmus alapjait is lerakja.

Az EOSC-t kezdetben csak az európai egyetemek és kutatóintézmények valamint a projektekben részt vevő partnereik használhatják majd, térítésmentesen. A platfrom később az állami és a versenyszektor szereplői előtt is megnyílhat, igaz, korlátozott hozzáféréssel és valószínűleg költségtérítés ellenében. Az EB rendszerszinten integrálná a szellemi tulajdon védelmét is, továbbá kezdeményezi, hogy a Horizon 2020 keretében finanszírozott projektek tudományos adatai az újrahasznosítást megkönnyítendő, 2017-től nyíltan hozzáférhetőek legyenek (az opt-out lehetőség megtartása mellett).

...európai infrastruktúrával

A Bizottság 2020-ra állítaná hadrendbe az európai felhős infrastruktúrát, ami az EOSC támogatása mellett a versenyszektor számára is kínálna infrastruktúra- és platformszolgáltatásokat. Az EB számításai szerint a kivitelezéshez 6,7 milliárd euróra lenne szükség, amit különböző EU-s fejlesztési programokból, tagállami forrásokból és magánbefektetésekből kellene finanszírozni. Ez, valamint a későbbi üzemeltetési költségek a fizetős szolgáltatásokból térülhetnének meg - nagy kérdés, hogy egy ilyen, részben politikai kezdeményezés által szült platform mennyire nyújthat majd alternatívát a versenyszektor kipróbált megoldásaival szemben.

Az EDI részeként (és annak büdzséjéből merítve) az EB egymilliárd eurót költene a "gyerekcipőben járó" kvantumtechnológiai kutatásokra is, ahol az EU-nak a felhős szolgáltatásokhoz hasonlóan hatalmas a hátránya például az Egyesült Államokhoz képest.

Összeségében látható, hogy költségoldalon nem szerepelnek elrugaszkodott számok a tervezetben, az igazi akadály adatvédelmi-politikai, mint ahogy az európai digitális piac egységesítési pontjainak túlnyomó többségében. az intézmények, esetleg kormányok közötti ellentétekről, rivalizálásokról nem is beszélve.

Az ipar digitalizálása

A fenti két kezdeményezés melllett az EB egy harmadikat is bejelentett, amely az európai ipar "digitalizálására" irányul. A Bizottság szerint főleg az agráriumban, az élelmiszer-, építő-, fém- és textiliparban vannak nagyon komoly elmaradások, ezért itt minél előbb fejlesztési, szintre hozó programokat kellene indítani.

Itt nehéz a szokásos hívószavak és általánosságok (példaprojektek indítása, összeurópai koordináció, jogi körülmények megteremtése stb.) tengeréből említésre méltó részeket kiemelni. Az egyetlen igazán érdekes pont a jövő munkaerőpiaci követelményeinek elemzésére vonatkozik - a Bizottság tervei között szerepel egy olyan útmutató létrehozása, melynek alapján az oktatási intézmények és a (jövőbeli) munkavállalók talán könnyebben tudnak majd eligazodni a "digitalizálódott" világban.

a címlapról