Szerző: Voith Hunor

2015. május 06. 17:36:00

Így egységesítené a digitális piacot az EU

A most nyilvánosságra hozott koncepció három fő pillért határoz meg: a fizikai termékek és szolgáltatások szabad áramlásának digitális megfelelőjének megteremtését, a digitális hálózatok és szolgáltatások fejlődését elősegítő egységes szabályozási környezet kialakítását, valamint a digitális gazdaságban rejlő növekedési potenciál kihasználásának maximalizálását.

HIRDETÉS

Az Európai Bizottság ma délben közzé tette az egységes európai digitális piac megteremtését célzó, átfogó stratégiáját. A Jean-Claude Juncker vezetésével tavaly munkába állt bizottság rövid időn belül a második stratégiai tervvel állt elő, egy héttel ezelőtt az európai biztonsági stratégia irányelveit és pilléreit (köztük két fontos, informatikai vonatkozású kérdést is) ismertette.

Az Andrus Ansip bizottsági alelnök és Günther Oettinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos által tartott sajtótájékoztatón – ahogy az EB által kiadott dokumentumokban is – meglehetősen optimista jövőkép sejlett fel. Főleg annak fényében, hogy a stratégia tizenhat pontjának egyike pont az európai telekommunikációs szabályozás nagyszabású átalakítása, miközben az évek óta húzódó roaming-ügyre többszöri ígéretek után sem tudtak pontot tenni – úgy sem, hogy időközben az eredeti elképzelést durván felpuhította a telekomlobbi. A két politikus a sajtótájékoztatón elhangzó kérdésekre sem tudott egészen megnyugtató választ adni, ez rávilágított arra, hogy még maguk a biztosok is tisztán látják, a tervezet komoly túlvállalásokat tartalmaz, ebben a formában történő, teljes megvalósulásnak igen csekély az esélye.

A digitális termékek és szolgáltatások szabad áramlása

A maga kilenc pontjával a digitális termékek és szolgáltatások szabad(abb) áramlásának és könnyebb hozzáférhetőségének megteremtését előirányzó pillér a legvaskosabb a három közül. Ennek keretében az EB célja az egyes tagországok közötti e-kereskedelem egyszerűbbé és egységesebbé tétele: a fogyasztóvédelmi jogok harmonizációja és azok szigorúbb ellenőrzése, betartatása, az olcsóbb és hatékonyabb szállítás kikényszerítése, a létező és elképzelhető versenyügyi problémák, akadályok feloldása. Utóbbi érdekében a stratégia bejelentésével egyszerre az EB versenyügyi biztosa, Margrethe Vestager egy e-kereskedelmi antitröszt-vizsgálatot is elindított az európai e-kereskedelmi szektor ellen, melynek előzetes eredményeire egy év múlva, a végleges megállapításokra pedig 2017 első felében lehet számítani.

Szintén az első pillér egyik kiemelten fontos vállalása a digitális javak, szolgáltatások EU-n belüli indokolatlan, földrajzi alapú blokkolásának (azaz bizonyos tagállamokra való korlátozásának, "geobannolásnak") felszámolása. Újságírói kérdésre Andrus Ansip az indokolt-indokolatlan megítélésére példát is említett: az EB szerint például indokolt lehet az online pókeroldalak tiltása egyes tagországokban, de hasznos szolgáltatások elérhetetlenné tétele, esetleg ugyanazon szolgáltatás magasabb áron történő biztosítása nem indokolt, és gátolja az egységes digitális piac kialakulását. Ansip kiemelte, hogy nem kívánja teljesen “elpusztítani” a területi szegmentálás jelenlegi rendszerét, azonban annak mindenhatóságát sem támogatja. Az online tartalomszolgáltatók esetében szintén a szabadabb mozgást próbálja majd elősegíteni a szerzői jogvédelmi rendszer megreformálása (modernizálása), valamint ez garantálná azt is, hogy az EU-n belül megvásárolt (digitális) tartalom minden tagországban egységesen hozzáférhető legyen.

Az első pillér fenti kérdései még akár megvalósíthatónak is mondhatóak, az áfára vonatkozó terv viszont aligha fog átcsúszni a tagállamok szuverenitásának szűrőjén (ahogy néhány, a másik két pillérbe tartozó pont sem). Az EB ugyanis tovább "finomítaná" az idén januárban életbe lépett szabályozást, mely szerint a magánszemélyek részére nyújtott rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatási, telekommunikációs, valamint az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások az egész EU-ban a fogyasztás helye szerint adóznak. A tervben itt egy, a digitális javakra vonatkozó, elsősorban a kkv-kat segítő, egységes áfakulcs elfogadtatása is szerepel, ami a múlt tapasztalatai és a jelenlegi helyzet alapján lényegében lehetetlen küldetésnek tűnik. A tagállamok az adózás területét a szuverenitásuk egyik legfontosabb megmaradt elemének tartják, nehezen elképzelhető, hogy az összes tagország meggyőzhető lenne egy közös kulcs elfogadásáról, még akkor is, ha az mondjuk csak a digitális javakra vonatkozna.

Egységes környezet kialakítása

Ugyanilyen lehetetlen küldetésnek ígérkezik az európai telekommunikációs szabályozás nagyszabású átalakítása is. Ahogy említettük, az EB még a “nulla-roaming” vállalását sem tudta teljesíteni (amiben minden bizonnyal nagy szerepe volt a Deutsche Telekomnak és benne tulajdonos német államnak is, hiszen nem kevés kieső bevételről van szó). Ennek fényében elég kemény kihívásnak tűnik egy olyan EU-szintű irányelv felállítása, amely beleszólna a tagállamok önálló frekvenciaspektrum-rendelkezésébe. Ez ugyanis természeti erőforrásnak számít, és mint ilyen, kizárólag tagállami fennhatóság alá tartozik – ehhez a szuverenitáshoz pedig az összes ország foggal-körömmel ragaszkodni fog, annak ellenére, hogy Ansip szerint az EU nem akarja rátenni a kezét az ebből származó bevételre. Oettinger hangsúlyozta, hogy enélkül nem lehetséges a ténylegesen egységes digitális piac megteremtése, ezért erre a területre az EB kiemelt figyelmet fog fordítani.

A második pillérbe tartozik még a digitális adatvédelem fokozása és az adatkezeléssel megbízott szolgáltatók iránti bizalom növelése, az egyes nagyobb online platformok (alkalmazásboltok, keresők, közösségi oldalak stb.) viszonyának feltérképezése és a versenyellenes magatartás megszüntetése, valamint az audiovizuális tartalomszolgáltatási keretek modernizálása.

A növekedési potenciál maximalizálása

A harmadik pillérben szintén akad egy várhatóan igen komoly ellenálláshoz vezető javaslat: az információ szabad áramlása. A nemzeti adatvédelmi szabályozásokon a tagállamok az elmúlt évek megfigyelési ügyeinek fényében aligha fognak enyhíteni – nem csak azért, mert polgáraik adatai más országokban elhelyezett szervereken esetleg kevésbé lennének biztonságban, hanem azért is, mert az országhatárokon belül tárolt adatokhoz szükség esetén a helyi hatóságok sokkal könnyebben tudnak hozzáférni. Az EB szerint ez a hozzáállás gátolja a fejlődést, és legalábbis a nem szigorúan személyes jellegű adatok esetében jóval szabadabb adatáramlást kellene megvalósítani.

Az EB egyébként egy Európai Felhő névre keresztelt kezdeményezést is elindít, ami többek között a felhős szolgáltatók minősítésére és egy közös európai “kutatási felhő” létrehozására lesz hivatott.

Csak évek kérdése

Oettinger elmondta, hogy a stratégia kialakítása során a 28 tagországból 23 adott részletes írásbeli véleményezést a tervezetről, ami kiemelkedő arány, és reményei szerint azt jelzi, hogy az EU-tagok készek az átfogó digitális reformokra. Az EB optimista számításai szerint a stratégia teljes megvalósítása éves szinte 415 milliárd euróval emelné az európai gazdaság teljesítményét, valamint 3,8 millió új munkahelyet hozna létre. A bizottság a konkrét törvénymódosító vagy új jogszabályokat alkotó javaslatokat a következő két év során tervezi előterjeszteni, Jean-Claude Junckernek az Európa Tanács június végi csúcstalálkozóján nyílik majd először lehetősége megvitatni a most ismertetett stratégiát a tagállamok vezetőivel.

a címlapról