Szerző: Asztalos Olivér

2015. november 16. 12:58:00

Megérkeztek a Steam hardverek

A kisméretű, enyhén túlárazott Steam Machines konfigurációk létjogosultsága kérdéses, ugyanakkor a Steam Controller és a Steam Link ígéretesnek tűnik. A legnagyobb gondot továbbra is az operációs rendszer, azaz a SteamOS jelenti a Valve számára.

A játékipar felforgatásáról, illetve a nappali meghódításának terveiről először három esztendővel ezelőtt beszélt a Valve. Az elsősorban nagy népszerűségnek örvendő játékairól, illetve Steam elnevezésű játékpiacáról ismert cég ekkor talán még maga sem gondolta, hogy mekkora fába vágja a fejszéjét. A PC és a konzol között félúton elhelyezkedő rendszeréhez egy saját, Linux-alapú operációs rendszert (SteamOS), illetve kontrollert is fejlesztett a cég, melyek munkálatai alaposan elhúzódtak.

Jobb későn mint soha?

A hosszú utat bejárt fejlesztések a közelmúltban végleges, vagy a Valve szerint legalábbis piacképes formát öltöttek. Ennek eredményeképpen megvásárolhatóvá váltak az egyes eszközök, így például a Steam Machines is. Az áruház három gyártó termékeit sorolja fel, így a Syber és a Zotac mellett jelenleg az Alienware masinái között böngészhetünk. Utóbbi gyártó saját odalán részletesebb információkat is nyújt a gépekről. A legolcsóbb, 450 dolláros gépben kétmagos i3-4170T processzor, 4 GB RAM, illetve egy 2 GB-os GeForce GTX grafikus kártya lapul, melynek pontos típusa egyelőre ismeretlen. A háttértár szerepét egy 500 GB-os merevlemez tölti be. A legkomolyabb, 750 dolláros masina i7-4785T processzorral, 8 GB RAM-mal, és szintén egy titokzatos GeForce kártyával operál. Sajnos SSD-re itt sem futotta, így be kell érni egy merevlemezzel, melynek kapacitása 1 TB. A gépek előtelepített SteamOS operációs rendszerrel kerülnek forgalomba.

Miért érdemes belevágnod a Scrum képzésünkbe? (x) Október 21-én Scrum alapozó képzést indít a HWSW, íme néhány jó érv a kurzus mellett.

A Steam Machines-nél jóval érdekesebb a Steam Controller, mely teljesen saját fejlesztés. A jó néhány prototípust megélt kontroller végleges verziója giroszkóppal és gyorsulásmérővel is fel van vértezve. A vezérlés alapját az eszköz két oldalán található, egy-egy érintésérzékeny pad adja, mely a jobb felhasználói élmény érdekében erővisszacsatolást alkalmaz. A két szekció közül a bal oldalin egy kereszt alakú süllyesztett rész is kialakításra került. Mindezt jobb oldalon az ismert XYAB gombok, bal oldalon egy analóg kar, illetve nem kevesebb mint tíz darab tűzgomb egészíti ki. A Steam Controller két, könnyen cserélhető AA elemmel működik, ugyanakkor ezeket, illetve a vezeték nélküli módot mellőzve akár egy micro USB kábellel is használható. A feljebb említett Steam Machine konfigurációk esetében az alapfelszereltség részét képző játékvezérlő külön is megvásárolható, melynek árát 55 euróban állapította meg a Valve.

A Steam Link egy lakáson belüli streaming eszköz, mellyel akár a nappali kanapéján ülve is élvezhetjük kedvenc játékainkat, miközben az azokat futtató PC épp egy másik helyiségben duruzsol. A megjelenítőhöz való csatlakoztatás HDMI interfésszel valósítható meg, míg az adatfolyam továbbításához a dobozt Ethernet porton keresztül a routerhez, vagy közvetlenül a PC-hez szükséges csatlakoztatni. Mindez legfeljebb 1080p felbontású, 60 hertzes frissítésű megjelenítést biztosíthat, alacsony késleltetés mellett. A kiegészítőn három USB aljzat is található, ahova például billentyűzet, vagy akár egy Steam Controller is csatlakoztatható. A Steam Link az utóbbi említett kontrollerhez hasonlóan 55 euróért vásárolható meg.

SteamOS, a leggyengébb láncszem

Mindeközben a SteamOS felől továbbra is rossz hírek érkeztek. Az talán nem akkora meglepetés, hogy a Linux-alapú rendszer szolgáltatás és stabilitás szempontjából elmarad a Windows 10 (vagy akár a 7 és 8) mögött. A közelmúltban például beszámoltunk arról, hogy egy probléma miatt végül az alacsony fogyasztású alvó üzemmódot is kénytelenek voltak letiltani a fejlesztők, ami lassabb rendszerindulást eredményez. Emellett a rendszer által nyújtott sebesség is hagy némi kívánnivalót maga után. Az Ars Technica tesztje szerint ugyanis a SteamOS az esetek döntő többségében jelentősen kisebb tempót képes kihozni az adott hardverből mint a Windows 10.

Ennek egy része a driverekre vezethető vissza, hisz Windowshoz jóval nagyobb ütemben fejlesztik a meghajtóprogramokat, ráadásul az alapot nyújtó Linux sem képes egy a Microsoft WDDM 2.0-hoz hasonló, fejlett felületet biztosítani a hardver számára. Egy szó mint száz, a SteamOS azon túl, hogy a játékkínálatot tekintve alaposan el van maradva, még sebesség szempontjából is jóval gyengébben muzsikál mint a Windows. Mindezek fényében erősen kétséges, hogy a közeljövőben túl nagy karriert futna be, illetve bármilyen formában is veszélyeztetné a Windows szerepét a Valve játékokra kihegyezett operációs rendszere.

a címlapról