Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Kína nagyobb szeletet akar a félvezetőiparból

Gálffy Csaba, 2015. július 15. 17:19
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Úgy tűnik a pekingi egyetem befektetésekkel foglalkozó divíziója, a Tsinghua Unigroup lesz a kínai félvezetőgyártás zászlóshajója. Az erős állami hátszéllel rendelkező cég most a Micronra feni a fogát, a NAND és DRAM lapkákkal foglakozó gyártóért mintegy 23 milliárdot ígért.

hirdetés

Megszellőztette Micronra vonatkozó 23 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát a Tsinghua Unigroup, a kormányzati hátszéllel gyors ütemben növekvő kínai félvezetőgyártó - jelenti a Bloomberg és a . Az elemzők szerint ez az ár túl alacsony lesz a Micron vezetésének és az amerikai politikának is lesz egy-két kelletlen szava. A ajánlat mindenesetre jelzésértékű: Kína nagyobb szeletet akar a félvezetőiparból.

A Micron erősségének a NAND és DRAM memóriachipek gyártása számít, azonban mindkét termékkategória piaca igen erős túltermeléssel küzd évek óta, miután a Samsung, az SK Hynix és a Toshiba is elképesztő kapacitásokat épített ki korábban. A Micron 2012-ben vásárolta fel bagóért a japán Elpidát, miután a versenytárs pénzügyi zavarba került, ezzel megerősítette pozícióját a memóriachipek piacán.

Szerény esélyekkel

A Reuters által megszólaltatott szakértők igen szkeptikusak a felvásárlást illetően. Az egyik legfontosabb akadályt a kormányzati beleegyezés megszerzése jelenti, van már rá precedens, hogy a Kongresszus megfúrta egy amerikai vállalat kínai kézbe kerülését: a Huawei 2011-ben arra kényszerült, hogy leválassza a 3Leaf Systems-et és a kormányzat akadályozta meg később azt is, hogy a cég felvásárolja a 3Comot. A döntés akkor a szervek azzal indokolták, hogy a Huawei vezetése és a kínai katonaság között szoros együttműködés tételezhető fel, a kommunikációs berendezések gyártója így nem lehetett a Huawei-é. Van ugyanakkor példa ennek ellenkezőjére is, a Lenovo minden probléma nélkül vásárolhatta meg az IBM PC-s, majd x86-os szerverekkel foglalkozó üzletágát is - ebben valószínűleg szerepet játszott, hogy a Lenovónak nincsenek érdemi kapcsolatai a politikai vezetés felé.

A felvásárlásnak azonban nem csak a politika tehet keresztbe, az elemzők szerint a befektetők valószínűleg kevesellni fogják a felajánlott 23 milliárd dolláros vételárat, a Micron gyártósorai, emberi erőforrásai és szellemi tulajdona ennél számottevően többet érhet. A cég részvényei 2010 és 2013 közepe között 5-15 dollár között mozogtak, 2014 végére azonban egészen 35 dollárig meneteltek. Azóta megint szabadesésben vannak a papírok, a héten 17-17,5 dollár körül adták-vették a részvényeket (a pletykák ezt 19 dollár fölé tolták). Az 1,08 milliárd értékpapírral számolva ez mintegy 20,5 milliárd dolláros piaci értéknek felel meg.

Az elemzők szerint a megfontolásra érdemes ajánlat 27-29 dolláros részvényenkénti ár lenne (tehát mintegy 30 milliárd dollár), de a cég vezetése valószínűleg csak 35 dolláros ajánlatra bólintana rá jószívvel, ez mintegy 38 milliárd dolláros végösszegnek felelne meg. Ehhez képest a 23 milliárdos ajánlat valóban eltörpül, a szakértők szerint nem véletlen, hogy a Tsinghua előbb a médiában lebegtette meg az árat és nem a Micron vezetését kereste meg az ajánlattal.

Tanuljuk a nevet

A Huawei és még néhány kínai márka mellett lassan ideje lesz a Tsinghua Unigroup nevét is megtanulni, úgy tűnik ugyanis, hogy ez a cég válik lassan a kínai félvezetőgyártás fellegvárává. A vállalat mögött igen erős a kormányzati hátszél, a politikai vezetés stratégiai fontosságúnak tekinti a Tsinghuát és ennek megfelelően támogatja, áttételesen pedig tulajdonolja. A cég gyorsan lendületet vett, az elmúlt két évben a mobiltelefonos processzorokat gyártó Spreadtrumot illetve az RDA Electronics-ot is felvásárolta.

A cég súlyát pontosan jelzi, hogy a legújabb trendeknek megfelelően nyugati befektető is megkínálta pénzzel, és nem más, mint az Intel szállt be másfél milliárd dollárnyi készpénzzel. Ez a gesztus egyébként elsősorban a kormányzatnak szólt, kimondatlan elvárássá vált mára, hogy a nagy külföldi tech-cégeknek kínai vállalatokban kell befektetés eszközölniük (lásd Cisco, HP, IBM).

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.