A Cisco látványosan összeborult Kínával
A vállalat tízmilliárd dollárt fektet be az országban, ahol korábban kirekesztették az állami beszerzésekből. A hatalmas összeg egy része a kínai technológiai kutatás-fejlesztés és a mérnökképzés előremozdítását fogja szolgálni, a cég gyakorlatilag visszavásárolja magát az országba.
Tízmilliárd dollárt fektet a Cisco a következő néhány évben a kínai piacba – jelentette be a vállalat, miután a vezérigazgatói székből távozó John Chambers és utódja, Chuck Robbins sikeres tárgyalásokat folytatott a kínai kormány vezető tisztségviselőivel, köztük a kormányfővel is. Az amerikai cég nem egyedül, hanem ottani partnereivel együtt és/vagy rajtuk keresztül fogja megvalósítani a programot, melynek keretében nem csak a gyártás, hanem a kutatás-fejlesztés és oktatás fejlesztését is elősegítenék – az állam által már korábban bejelentett fejlesztési programokkal (China Manufacturing 2025, Internet+) összhangban. A Cisco és a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság ennek hivatalossá tételére egy együttműködési megállapodást is aláírt.
A vállalat az Alkalmazott Tudományok Egyetemi Szövetségével is aláírt egy hasonló megállapodást. Ennek értelmében a cég támogatni fog egy négyéves hálózati mérnökképzési programot, melyben száz egyetem és főiskola diákja vehetnek majd részt.
A Cisco is kipipálva
Az utóbbi időszakban a Cisco már a sokadik amerikai IT nagyvállalat, mely látványosan Kína kedvére tesz. Az ázsiai országban pont a fentebb említett Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NFRB) az egyik legfőbb makrogazdasági szerv, mely többek között a versenytörvények betartatásáért is felel. Az NFRB hálóján fennakadt már például a Microsoft (a Nokia mobildivíziójának felvásárlása kapcsán) és a Qualcomm is, utóbbi rekord összegű, közel egymilliárd dolláros bírságot kapott a nyakába a 3G-s és 4G-s rádiós szabványokhoz kötődő, SEP (standard essential patents, az implementációhoz kötelezően licencelendő) szabadalmaival való visszaélés miatt. Ráadásul – és ez ügy kimenetelének hosszú távon is fontos eleme – a chipgyártónak a kínai vállalatoknak felszámított licencdíjaiból is meredeken engednie kellett, egyes esetekben visszamenőlegesen (!) is.
A NER-es informatika már összecsomagolt Egy esetleges kormányváltás után komoly változás jöhet az állami IT holdudvarában, amelynek jelentős munkaerőpiaci hatásai is lehetnek.
Márciusban az IBM is nagyszabású együttműködési programot jelentett be Kínával, melynek keretében a jövőben a vállalat megosztja technológiáit kínai partnereivel, és aktív szerepet fog vállalni az ország IT iparágának felépítésében. Kínában a Snowden-botrány kipattanását követően fordult problémásra az IBM helyzete az amerikai technológiai vállalatokat sújtó bizalomvesztés miatt. Ennek eredményeként a Nagy Kék még a hagyományosan IBM technológiai alapokon működő kínai pénzügyi szektorból is kiszorulni látszott, mert ország vezetése nyomást gyakorolt a pénzügyi intézményekre, hogy azok minél előbb belföldi gyártók által szállított megoldásokra (például OpenPower alapúakra) álljanak át.
Néhány hónapja Tim Cook, az Apple vezérigazgatója is szorosabb együttműködésről egyezett meg Kínával – ennek egyik következménye, hogy a cupertinói vállalat hozzáférést biztosít az iOS forráskódjára nemzetbiztonsági ellenőrzés céljából. A cég egyébként az elmúlt évben termékeivel is próbál a kínai vásárlók kedvére tenni, a “legyen mindenből arany színű” kezdeményezés egyértelműen ezért indult el.
Az IT szektor egy másik óriása, a HP pedig alig néhány hete jelentette be, hogy teljesen átszervezi kínai tevékenységét: önálló egységbe szervezi ki a 3Com felvásárlásával megszerzett, a vállalati hálózati eszközök terén Kínában piacvezető H3C Technologies-t valamint szerveres, adattárolási és rendszerintegrátori-támogatói üzletágait, majd eme „enterprise csomag” 51 százalékát – tehát többségi tulajdonhányadát – eladja az áttételesen állami hátterű és támogatású kínai Tsinghua Unigroup magántőke-befektetési alapnak.
A Cisco tekintetében elsősorban az állami beszerzések terén szorult a hurok. A Reuters hírügynökség által februárban megszerzett adatok szerint míg a Cisco 2012-ben még 60 termékkel szerepelt a kínai Központi Kormányzati Beszerzési Központ által jóváhagyott listán, az év elejére ez a szám egyenesen nullára zuhant - azaz akkorra az amerikai vállalatot teljesen kizárták a kormányzati beszerzésből. Valamekkora visszaesés mindenképpen várható volt, a gyártó már 2013 őszén elismerte, hogy ázsiai forgalmára érezhető negatív hatással van a Snowden-ügy, mert a vevők attól tartanak, a Cisco eszközeit az amerikai kormányzat és titkosszolgálat kémkedésre használhatja.
A most bejelentett hatalmas befektetés egyértelmű jele annak, hogy a Ciscónak nagyon sokat megér az erős kínai jelenlét – akkor is, ha esetenként egy felsőbb hatalom kedvében kell járnia.