Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

A Cisco látványosan összeborult Kínával

Voith Hunor, 2015. június 18. 16:55
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A vállalat tízmilliárd dollárt fektet be az országban, ahol korábban kirekesztették az állami beszerzésekből. A hatalmas összeg egy része a kínai technológiai kutatás-fejlesztés és a mérnökképzés előremozdítását fogja szolgálni, a cég gyakorlatilag visszavásárolja magát az országba.

Tízmilliárd dollárt fektet a Cisco a következő néhány évben a kínai piacba – jelentette be a vállalat, miután a vezérigazgatói székből távozó John Chambers és utódja, Chuck Robbins sikeres tárgyalásokat folytatott a kínai kormány vezető tisztségviselőivel, köztük a kormányfővel is. Az amerikai cég nem egyedül, hanem ottani partnereivel együtt és/vagy rajtuk keresztül fogja megvalósítani a programot, melynek keretében nem csak a gyártás, hanem a kutatás-fejlesztés és oktatás fejlesztését is elősegítenék – az állam által már korábban bejelentett fejlesztési programokkal (China Manufacturing 2025, Internet+) összhangban. A Cisco és a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság ennek hivatalossá tételére egy együttműködési megállapodást is aláírt.

A vállalat az Alkalmazott Tudományok Egyetemi Szövetségével is aláírt egy hasonló megállapodást. Ennek értelmében a cég támogatni fog egy négyéves hálózati mérnökképzési programot, melyben száz egyetem és főiskola diákja vehetnek majd részt.

A Cisco is kipipálva

Az utóbbi időszakban a Cisco már a sokadik amerikai IT nagyvállalat, mely látványosan Kína kedvére tesz. Az ázsiai országban pont a fentebb említett Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NFRB) az egyik legfőbb makrogazdasági szerv, mely többek között a versenytörvények betartatásáért is felel. Az NFRB hálóján fennakadt már például a Microsoft (a Nokia mobildivíziójának felvásárlása kapcsán) és a Qualcomm is, utóbbi rekord összegű, közel egymilliárd dolláros bírságot kapott a nyakába a 3G-s és 4G-s rádiós szabványokhoz kötődő, SEP (standard essential patents, az implementációhoz kötelezően licencelendő) szabadalmaival való visszaélés miatt. Ráadásul – és ez ügy kimenetelének hosszú távon is fontos eleme – a chipgyártónak a kínai vállalatoknak felszámított licencdíjaiból is meredeken engednie kellett, egyes esetekben visszamenőlegesen (!) is.

Márciusban az IBM is nagyszabású együttműködési programot jelentett be Kínával, melynek keretében a jövőben a vállalat megosztja technológiáit kínai partnereivel, és aktív szerepet fog vállalni az ország IT iparágának felépítésében. Kínában a Snowden-botrány kipattanását követően fordult problémásra az IBM helyzete az amerikai technológiai vállalatokat sújtó bizalomvesztés miatt. Ennek eredményeként a Nagy Kék még a hagyományosan IBM technológiai alapokon működő kínai pénzügyi szektorból is kiszorulni látszott, mert ország vezetése nyomást gyakorolt a pénzügyi intézményekre, hogy azok minél előbb belföldi gyártók által szállított megoldásokra (például OpenPower alapúakra) álljanak át.

Néhány hónapja Tim Cook, az Apple vezérigazgatója is szorosabb együttműködésről egyezett meg Kínával – ennek egyik következménye, hogy a cupertinói vállalat hozzáférést biztosít az iOS forráskódjára nemzetbiztonsági ellenőrzés céljából. A cég egyébként az elmúlt évben termékeivel is próbál a kínai vásárlók kedvére tenni, a “legyen mindenből arany színű” kezdeményezés egyértelműen ezért indult el.

Az IT szektor egy másik óriása, a HP pedig alig néhány hete jelentette be, hogy teljesen átszervezi kínai tevékenységét: önálló egységbe szervezi ki a 3Com felvásárlásával megszerzett, a vállalati hálózati eszközök terén Kínában piacvezető H3C Technologies-t valamint szerveres, adattárolási és rendszerintegrátori-támogatói üzletágait, majd eme „enterprise csomag” 51 százalékát – tehát többségi tulajdonhányadát – eladja az áttételesen állami hátterű és támogatású kínai Tsinghua Unigroup magántőke-befektetési alapnak.

A Cisco tekintetében elsősorban az állami beszerzések terén szorult a hurok. A Reuters hírügynökség által februárban megszerzett adatok szerint míg a Cisco 2012-ben még 60 termékkel szerepelt a kínai Központi Kormányzati Beszerzési Központ által jóváhagyott listán, az év elejére ez a szám egyenesen nullára zuhant - azaz akkorra az amerikai vállalatot teljesen kizárták a kormányzati beszerzésből. Valamekkora visszaesés mindenképpen várható volt, a gyártó már 2013 őszén elismerte, hogy ázsiai forgalmára érezhető negatív hatással van a Snowden-ügy, mert a vevők attól tartanak, a Cisco eszközeit az amerikai kormányzat és titkosszolgálat kémkedésre használhatja.

A most bejelentett hatalmas befektetés egyértelmű jele annak, hogy a Ciscónak nagyon sokat megér az erős kínai jelenlét – akkor is, ha esetenként egy felsőbb hatalom kedvében kell járnia.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.