Szerző: Voith Hunor

2015. június 16. 09:30

3D-nyomtatás, drónok, virtuális valóság a repülésben

Az easyJet Milánóban mutatta meg, hogyan használja a következő generációs technológiákat. Ezekről szokás azt gondolni, hogy produktív használatuk még a jövő zenéje - pedig a gyakorlatban már most is bevethethőek.

A légi közlekedésben is nagy jövője lehet a „trendi”, nagy médiavisszhangot kapó, de egyelőre még helyüket kereső technológiáknak – mutatta meg az easyJet Milánóban tartott rendezvényén. A jelenleg 250 repülőgépes flottával rendelkező, tavaly mintegy 66 millió utast szállító légitársaság a 3D-nyomtatás hasznosításától, valamint a drónok és a virtuális valóság alkalmazásától nagymértékű hatékonyságnövekedést vár bizonyos területeken.

A cég vezérigazgatója, Carolyn McCall szerint a tesztek már egy éve folynak, és várhatóan további egy-két éven belül már számos szerelőbázison, illetve képzési programok során élesben fogják azokat alkalmazni. A drónok 2016 végéig akár tíz reptéren is nagyságrendekkel csökkenthetik a repülőgépek műszaki átvizsgálásának idejét – mint a HWSW megtudta, az eddigi teszteredmények alapján a most szükséges 10 óra helyett a jövőben csak fél órát fog igénybe venni ez a művelet.

Mivel beltéri, fedett helyszínekről (hangárakról) van szó, a GPS alapú vezérlés nem jöhetett szóba, és precíziós mozgatáshoz amúgy is valami pontosabb, nagyon gyors visszacsatolású rendszerre volt szükségük. A drónok ezért a körülöttük lévő teret folyamatosan lézerrel térképezik fel, és szintén lézerrel tapogatják le a repülőgép minden milliméterét, hogy a legapróbb sérüléseket is felderíthessék. A vezérlésért felelős szoftvert egyébként nem a légitársaság, hanem egy szintén brit cég, a Blue Bear fejlesztette, és megoldásuk akár más nagyméretű járművek vagy épületek ellenőrzésére is alkalmas. A vizsgálat emberi irányítás nélkül, automatizálva is elvégezhető, a drónok ilyenkor folyamatosan egyméteres távolságot tartanak a repülőgéptől.

2:23
 

Drones @ easyJet

Még több videó

A technológia széles körű bevetésével a végső cél a műszaki okból előálló késések csökkentése – ehhez járul majd hozzá egy másik kezdeményezés is. A vállalat a repülőgép-gyártó Airbus partnereként az előrejelzés-alapú karbantartásra kívánja áthelyezni a hangsúlyt. Ennek keretében az Airbus az ACARS (Aircraft Communications Addressing and Reporting System) rendszeren keresztül valós idejű telemetria adatokat küld a francia repülőgépgyártó felhős analitikai szolgáltatásának, ami ezek alapján nagy pontossággal képes megjósolni egy adott alkatrész még várható élettartamát, vagy lehetséges jövőbeli hibaokokra felhívni a figyelmet.

3D-nyomtatás

Ez az alkatrészbeszerzés hatékonyabb ütemezését is segíti, hiszen mint a hajtóműalkatrészeket és egyéb repüléstechnikai komponenseket gyártó Safran technológiai igazgatójától megtudtuk, egy-egy alkatrész beszerzési ideje az ellátási lánc sajátosságaiból adódóan akár 2 év(!) is lehet. A légitársaság tervei szerint itt kap majd fontos szerepet a 3D-nyomtatás, amivel ezek az időszakák akár 2-4 hónapra is lerövidíthetők lesznek. Az easyJet első körben csak a kabin egyes elemeinek (kartámaszok, felhajtható asztalok) gyártóitól való függőségét szándékozik csökkenteni.

A későbbiekben azonban ezeknél sokkal fontosabb, akár kritikus alkatrészek javítását vagy cseréjét is így oldaná meg – például törések esetében hegesztés helyett additív eljárást használva, a sérült darabot „újranövesztve”. A Safran egyébként lényegében minden szóba jöhető anyaggal végez kísérleteket és próbanyomtatásokat, jellemzően 30-40 mikronos sorfelbontással. Saját, 3D-célnyomtatók tervezésébe viszont nem akarnak belekezdeni, meglátásuk szerint vannak olyan szereplők a piacon, akik fejlesztései kritikus feladatokra is megállják majd a helyüket.

Bár a technológia darab-darab összehasonlításban még nem minden esetben lényegesen olcsóbb a sorozatgyártott változatoknál, az ellátási lánctól való függetlenedés hatalmas előrelépést jelentene a légitársaságoknak. Az idén ősszel forgalomba álló Airbus A320neo repülőgépekbe kerülő LEAP hajtóművek lesznek majd az első motorok, melyekben már gyárilag 3D-nyomtatott alkatrészek is bekerülnek.

VR, mobilapp

A fentebb említett technológiai újdonságok közül a harmadikat, a virtuális valóságot az easyjet a légiutas-kísérők képzésében vetné be. A milánói rendezvényen egy Oculus Rifttel demózták a még fejlesztés alatt lévő alkalmazás, melynek segítségével a hagyományos „szemtől-szembe” típusú oktatást egészítenék ki. Az elképzelés számunkra egyelőre inkább tűnik érdekesnek, mint olyan nagy előrelépést jelentő fejlesztésnek, amilyen a 3D-nyomtatott alkatrészek vagy a drónok alkalmazása. Hosszabb távon persze elképezlhető, hogy az elképesztően komplex és drága oktatószimulátorok egy része kiváltható lesz VR-szemüvegekkel, ide azonban még hosszú út vezet.

00:22
 

Virtual reality @ easyJet

Még több videó

A légitársaság ezek mellett az okostelefonokat is igyekszik minél jobban kihasználni, mint kommunikációs csatornát. Például Periscope-on keresztül, élőben adnak tájékoztatást bizonyos eseményekről, és bizonyos reptereken a Google Maps beltéri térképszolgáltatását használva segítik az utasok navigációját 3-5 méteres pontossággal. A cég mobilappját (iOS-es és androidos verziókat) 2011 vége óta 12,8 millió alkalommal töltötték le, az aktív felhasználói bázis méréseik szerint hatmillió körül van. Windows Phone (később Windows 10 Mobile) alkalmazást nem terveznek kiadni, mert a rendszer részesedése a használati statisztikáikban 2 százalék alatt van. Érdekes háttérinformáció, hogy a mobilos aktivitás 60 (!) százaléka iOS-es eszközökről érkezik, és csak 20 százalék Androidról – a fennmaradó 20 százalék a vállalat mobilos weboldalára fut be. Az Apple felülreprezetáltságát elsősorban az indokolja, hogy a rendszeresen repülők körében ez a platform jobban elterjedt.

A cég persze nem lőtte el az összes puskaporát az idei bemutatónapon. Szó esett vulkanikus hamufelhő-detektorról és a pilóták számára valós idejű szélirány- és erősség előrejelzőről is – ezekről várhatóan a jövő év első felében hallhatunk majd bővebben.

a címlapról