Évtizedes műszaki adósságot törleszt az MKB
A magyar állam tavaly ősszel vette meg az MKB Bankot a Bayerische Landesbanktól, 55 millió euróért, amely előtte még végrehajtott egy 270 millió eurós tőkerendezést. Az új tulajdonos (tehát a magyar állam) már akkor bejelentette, hogy mindössze két év alatt újra nyereségessé szándékozik tenni a pénzintézetet. Az egyik legjelentősebb lépés az úgynevezett core banki rendszer lecserélése – a méretes informatikai projektről beszélt lapunknak a bank két vezetője.
Valószínűleg mindenki számára egyértelmű, hogy ma a bank fogalma a fiókok, ügyintézők, rengeteg szabályozás és pénz mellett többségében egy rendkívül összetett informatikai rendszert takar. A pénzintézetek szívének is nevezhető központi ("core") banki rendszerek (amiket egyes helyeken számlavezető rendszernek is hívnak, bár ez messze nem fedi a funkciók teljes skáláját) bevezetésük után általában hosszú ideig teljesítenek szolgálatot, különösen azzal összevetve, hogy manapság milyen iramban fejlődnek az informatikai megoldások szoftveres és hardveres téren egyaránt. Ez a core rendszer valósítja meg a folyószámla-kezelést, hitelezést (és automatikus hitelelbírálást), az értékpapír tranzakciókat, ügyféladatok kezelését, dokumentumkezelést – csak hogy a főbb funkciókat említsük.
A magyar állam által frissen (tavaly ősszel) megvásárolt MKB Bank épp egy ilyen core rendszer cseréjét tervezi megvalósítani, ezzel kapcsolatos terveikről a HWSW-nek meséltek először. Mivel a tulajdonosi jogokat gyakorló MNB határozott szándéka 2016-tól újra nyereségessé tenni az MKB működését, az ilyen szanálási esetekben megszokott racionalizálási (azaz általában költségcsökkentési) tevékenység mellett most egy nagyszabású fejlesztéssel egyben előre is „menekítenék” az intézményt - a műszaki tervek és az üzleti oldal elvárásai itt érnek össze.
Technológiai adósságrendezés
Budai-Tüske Gábortól, a bank IT és telekommunikációs igazgatójától megtudtuk, az MKB által jelenleg is használt Temenos core banki rendszer majdnem egy évtizede, 2006-ban jelent meg. Érdemes megjegyezni, hogy a rendszer funkciókészletét ennél is jóval korábban, az ezredforduló körül definiálták, érthető tehát, mekkora szakadék lehet működésében, tudásában az aktuális elvárásokhoz képest. A Gartner piackutató cég szerint egyébként a Temenos ma globálisan a legnépszerűbb beszállító a core banki rendszerek terén, azonban Magyarországon csak az MKB használja.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
A bevezetés óta persze nem állandó a telepített rendszer, folyamatos fejlesztéseket kap azóta is, az új üzleti igényeket számos külső modullal fedték le – így sikerült mára 35-40 modult és kisebb célrendszert rápakolni a Temenosra, és ezt az egészet kellett úgy integrálni, hogy egy pénzintézettől elvárt magas rendelkezésre állással lehessen üzemeltetni. Többnyire eme fragmentáltság eredménye a bankfiókokban (általánosan, nem csak az MKB-nál) tapasztalható hosszadalmas személyes ügyintézés is, az ott dolgozóknak ugyanis több felületen kell összeszedni/beírni a szükséges adatokat.
Az új, moduláris, de alapvetően egy istállóból (beszállítótól) kikerülő, magasan integrált core rendszer ezt az időigényt jelentősen csökkenteni fogja. A cél az, hogy egyazon informatikai háttér szolgálja ki a teljes ügyfélspektrumot – tette hozzá Hetényi Márk, a bank néhány hónapja kinevezett pénzügyi és operatív vezérigazgató-helyettese. A lehetséges beszállítók meghívása, a helyszíni demók elkezdése már megtörtént. Önmagában ez is időigényes procedúra, van úgy, hogy egy ilyen bemutató több munkanapot, akár egy hetet is felölel, amíg a ügyfél minden kérdésére kielégítő választ kap a potenciális szállítótól. A versenyzők kilétéről pontosabb információt nem kaptunk, de jó eséllyel nem lövünk mellé, ha azt írjuk, hogy a nagyokról (mint az Oracle, a Mysis, a már említett Temenos vagy az Infosys-féle Finacle) van szó.
A bank képviselői beszélgetünk alatt azt is kiemelték, hogy a core rendszer cseréje nem csak műszaki feladat, abban szerves része van az üzleti oldalnak is. Az új rendszer ugyanis az üzleti folyamatoknak egyfajta leíró nyelve lesz, a cserével együtt így e folyamatok újradefiniálására (business process engineering) is lehetőség, szükség van.
Akár szolgáltatásként is
Arra a kérdésünkre, hogy a fejlesztés kapcsán felmerült-e az SaaS (szoftver-mint-szolgáltatás) modell, Hetényi Márk elmondta, hogy ez a lehetőség sem kizárt, hiszen Magyarországon az MKB egyedüli úttörőként már belekóstolt a felhő előnyeibe – levelezését közel két éve Office 365-ön bonyolítja a bank. Ez ugyanakkor egy core rendszer esetében nagyon kényes kérdés, és nem csak az ilyen esetekben leggyakoribb ellenérvként felhozott adatvédelmi vonatkozások miatt, hanem a banki termékek érdekes piaca miatt is.
A pénzügyi szolgáltatások piaca ugyanis a gyógyszer- és az autóipar mellett az egyik legszabályozottabb szektor, viszont itt nem lehet szabadalmaztatni, levédetni egy „terméket”. Ha egy új banki szolgáltatás vagy termék népszerűnek bizonyul, azt bevezetése után gyakorlatilag azonnal le tudja másolni minden konkurens. Emiatt a kiszolgálói háttér lehet az egyik legfontosabb stratégiai előny, ezért ezt kiszervezni csak úgy lehet (és érdemes), ha a kulcsfontosságú know-how cégen belül marad, de a rengeteg erőforrást felemésztő üzemeltetés terhe lekerül a szervezet válláról.
Amikor a rendszert kiszolgáló hardveres infrastruktúra cseréje került szóba, Budai-Tüske Gábor szerint itt is felmerül az „as-a-service” modell, de a core rendszernél az IaaS nem a hagyományos értelemben vett felhős infrastruktúra-szolgáltatást jelenti, hanem inkább pénzügyi konstrukciót. Egy core rendszernél a bank SLA-val (service level agreement) körbebástyázott megoldást keres, de ha teheti, ma már nem szívesen fektet tíz vagy akár százmilliókat gyorsan elavuló „vasba”. Ezért az IaaS ebben az értelemben inkább bérlést vagy lízinget jelent – a beszállító kihozza a kívánt, például Oracle / IBM / HP / EMC eszközöket, és az üzemeltetést on-premise, a bank adatközpontjában végzi, szolgáltatásként.
A MKB a fejlesztéssel azt is szeretné elérni, hogy a "digitális fiók" koncepcióját meg tudja valósítani. Ehhez elsősorban egy nagy ugrás, a személyes ügyintézés nélküli számlanyitás lehetőségének biztosítása szükséges, de a bank vezetője szerint amúgy is szeretnék „az adminisztratív humán beavatkozást minél alacsonyabbra” szorítani. A bank megközelítésében a személyes kapcsolat idejét így nem az adminisztratív jellegű tevékenységek emésztenék fel, hanem tanácsadás, problémamegoldás, ezért a digitális koncepció a mostani fiókhálózat fenntartása mellett valósul meg.
Hetényi Márk szerint a fejlesztési projekt egyben fontos jelzés a piac felé is, mert a magyar bankszektorban az infrastrukturális költségvetés most már hosszú évek óta állapotmegőrző, fenntartó módban üzemel. Érdemes azt is látni, hogy egyrészt a magyar bankszektor jelentős részében mára megérett egy alapos újragondolásra az informatikai háttér, hogy egy ilyen volumenű modernizálás számos területen azonnali megtérülést, akár számottevő bevétel-növekedést is eredményezhet.