Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

EU kontra Google: per lehet a vége

Voith Hunor, 2015. április 03. 09:30
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Európai Bizottság közel fél évtizede igyekszik fogást találni a Google-ön, a vélt versenyellenes piaci magatartása kapcsán. Az ügyben az amerikai vállalat eddig háromszor próbált meg eljáráson kívül kiegyezni, az EB pedig mindháromszor nemet mondott – legutóbb tavaly ősszel egy, már több tisztviselő által is megfelelőnek ítélt ajánlatra. A The Wall Street Journal információi alapján úgy tűnik, az unió végül csak perre viszi az ügyet.

Jó munkához idő kell – tartja a mondás, amit az Európai Unió (EU) illetékes szervei nem nagyon igyekeznek cáfolni, ha az információtechnológiai vagy telekommunikációs szektort érintő, nagy horderejű kérdésekről van szó. Az Európai Bizottság (EB) még 2010 végén kezdett vizsgálatot a Google ellen konkurensei beadványára, mely szerint a keresőóriás úgy próbálta meg hátrányos helyzetbe hozni őket, hogy a találati listájába közvetlenül beemelte a tematikus keresőkből adatait, így a felhasználónak nem kellett átkattintania a versenytársak oldalaira. Ráadásul saját szolgáltatásait is igyekezett előtérbe helyezni az általános keresési találatok között, a tematikus keresők rovására.

A Google évek óta próbál megegyezni az EB-vel, melynek versenyügyi biztosa, Joaquin Almunia mandátumának lejárta előtt majdnem pontot tudott tenni az ügy végére az amerikai vállalat harmadik(!) kiegyezési ajánlatakor. A vizsgálatot kezdeményező cégeknek azonban az abban kínált engedmények és vállalások sem feleltek meg, így a bizottság végül ezt a csomagot is visszadobta.

A panaszosok már korábban kifejezték, hogy minden szereplőnek az lenne a legjobb, ha a Google önként fejezné be a versenykorlátozó gyakorlatot. A Google így megúszná a várhatóan vaskos bírságot, a versenytársak visszakapnák jogos pozícióikat, a felhasználók pedig élvezhetnék a versenyt. Ennek ellenére a megegyezés egyre távolibbnak tűnik, a Google önként vállalt korlátai nem elégítik ki a brüsszeli döntéshozókat és a panaszosokat, a pozíciók pedig az elmúlt fél évben sem közeledtek.

Ezért nagyon úgy fest, hogy az egyik fél által sem áhított perre mégis sor kerül. A The Wall Street Journal (WSJ) az ügyet jól ismerő belsős forrásokból úgy értesült, hogy az EB már elkezdte az eljárás előkészítését, és hozzájárulást kért a panaszt benyújtó cégektől az eddig titkosan kezelt adatok egy részének nyilvánosságra hozatalához. A lap által megkérdezett versenyjogi szakértők szerint a bizottság ezen lépése egyértelmű utalás arra, hogy az EB heteken belül formálisan is jogi útra terelheti a Google ellen folytatott versenyügyi vizsgálatot, az eddigi tárgyalásos megközelítést gyorsan hivatalos eljárás válthatja. A huzavona és döntésképtelenség addig is a Google malmára hajtja a vizet, ráadásul ha a vállalatot a Microsofthoz hasonlóan akár milliárdos nagyságrendű pénzbüntetéssel is sújtanák, az összeg nem a keresőóriás gyakorlata által megkárosított kisebb európai cégeket, hanem az EU kasszáját gazdagítaná.

Természetesen aktív peres eljárás mellett is bármikor sor kerülhet peren kívüli megállapodásra, azonban ennek eléréséhez az EB-nek az eddiginél jóval agresszívabb magatartást kell tanúsítania – és nem csak a Google-lel szemben, hanem a sértett felek irányába is. Ennek azonban az eddigiekből kiindulva nincs sok esélye, főleg, ha a posztjáról időközben már távozott Almunia azon nyilatkozatából indulunk ki, mely szerint a Google sokkal problémásabb, mint a redmondi vállalat volt, és azt az EB 16 (igen, tizenhat) éven keresztül vizsgálta. Az akár 4,6 milliárd eurós pénzbüntetés ugyan fájó lenne a keresőóriásnak, de a felmerült problémákat hosszabb távon csak a Google korlátok közé szorítása enyhítheti.

Amerikában nem lett per

A múlt héten derült ki, hogy az Egyesült Államokban a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) néhány éve végül per nélkül elengedte a Google-t az EU-ban is kifogásolt keresőpiaci gyakorlatának vizsgálatakor. A nemrég nyilvánosságra került információk szerint az FTC 2012-ben nem fogadta el a kormányhivatal néhány jogászának azon javaslatát, hogy perrel kényszerítsék a Google-t kevésbé erőszakos és fenyegető keresőpiaci magatartásra. Az FTC vezetői úgy ítélték meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok – bár azokból bőven volt – nem biztos, hogy elegendőnek bizonyulnának egy nagy horderejű jogi eljárásban. Ezért inkább vállalásokat kértek a Google-től, amiket a hivatal szerint a vállalat azóta be is tart.

A most kikerült részletek azonban új lökést adtak az európai vizsgálatnak, mert hiteltelenné teszik a keresőóriás korábbi állítását, miszerint az amerikai vizsgálat során az FTC semmilyen bizonyítékot nem talált a piaci erőfölénnyel való visszaélés vádjára.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.