Ma startol az első Ubuntu okostelefon
A korlátozott számban árusított okostelefon eleinte csak Európában lesz kapható, és villámárusítás keretén belül lehet rá lecsapni a BQ.com áruházában. Nehéz szülés volt.
Az első Ubuntu-alapú okostelefon eleinte csak szűk kör kiváltsága lesz. Bár az eszköz szélesebb tömeghez próbál majd eljutni a későbbiekben, eleinte csak komoly korlátozások mellett lehet hozzájutni. Az online-only alapon árusított eszközt "flash sales", azaz villámárusítások alkalmával lehet megvásárolni korlátozott számban február 9-től. Az események pontos időpontját és a hozzátartozó URL-t a gyártó BQ és az Ubuntu Twitter, valamint Facebook accountjain fogják közzétenni, ezzel is ösztönözve az érdeklődőket a social media felületek aktív nyomon követésére. Arról még nincs információ, hogy mikor lesz az első amerikai értékesítés, és hogy mennyi lesz pontosan az árult mennyiség.
Az első Ubuntu okostelefon nem egy vadiúj eszköz lesz, hanem a spanyol BQ által gyártott, eddig Androiddal működő Aquaris E4.5 okostelefonból készül Ubuntu Phone rendszerrel szerelt kiadás. A cég ezzel a választással a középkategóriát célozta meg, a telefon 169 eurós (kb. 190 USD) áron lesz kapható. A készülék eleinte csak fekete színben érkezik, és egy 4,5 hüvelykes IPS-kijelzővel fog rendelkezni, qHD, vagyis 960 x 540 pixel felbontással. Benne egy 1,3 GHz-en futó négymagos, Cortex-A7-es magokat használó MediaTek chip fog dolgozni. Ezen kívül 1 GB RAM lesz benne található, és az alapesetben 8 GB-os belső tárolót microSD-vel lehet bővíteni. A telefon dual-SIM kialakítással jön, de nem fogja támogatni a 4G LTE csatlakozást. A hátsó kamera 8 megapixeles lesz Largan lencsékkel és dual-LED vakuval, az előlapi kamera pedig 5 megapixel felbontású felvételeket készít. Az Aquaris E4.5 Ubuntu verziója tehát nem egy kiemelkedő teljesítményű, és nem is túl olcsó telefon lesz, ami leginkább szolgáltatásaival és operációs rendszerével szeretne kitűnni.
Scopes és a szolgáltatások a középpontban
Új operációs rendszerrel belépni az okostelefon piacára nem egyszerű feladat, főként mert nagy fejtörést okoz a fejlesztők számára, hogyan fejlesszenek alkalmazásokat az új felületre. Az Ubuntu esetében két futtatókörnyezet áll a fejlesztők rendelkezésére, a rendszer képes lesz futtatni HTML5-ben írt alkalmazásokat is a natív Qt appok mellett. Az Ubuntu-okostelefonra közel 1000 alkalmazás lesz elérhető, többek közt olyan nagy nevek is már az indulás óta natív appként, mint a Facebook, a Twitter, eBay, az Amazon és a Yelp, a Time Out, valamint lesz Spotify és Dropbox is, igaz, külső feljesztésű alkalmazások formájában. A hiányzók listáján van viszont a nagyon népszerű üzenetküldő szolgáltatás, a Whatsapp és számtalan más szolgáltatás kliensappja is.
Az Ubuntu (a Windows Phone-hoz hasonlóan) az Android-iOS párostól gyökeresen eltérő UI-ban lát kitörési lehetőséget. Ezt az asztali felületről más ismert Scopes koncepciójával valósítja meg - ezek egymás alá-fölé helyezett, vizuálisan gazdag, személyre szabható panelek. Az okostelefonok általában rácsnézetben jelenítik meg az appokat, azaz a felhasználónak képernyőket kell húzgálnia, hogy megtalálja a kívánt alkalmazást. A scope-ok viszont integrálják az alkalmazásokat és szolgáltatásokat különböző kártyaszerű panelekre a tartalom típusának megfelelően. Például a felhasználók rendelkezésre áll a közösségi média panel, ami egybegyűjti az összes közösségi média felületet, így nem kell több, ikonokkal teli képernyőn átgörgetni. A Scope paradigma a fejlesztők tervei szerint összesíti, aggregálja a forrásokat is, például a tárolón található kedvenc MP3 fájlokat képesek lesznek vegyíteni a Youtube-os lejátszási listáinkon található dalokkal.
Átgondoltabb stratégia a bukás után
Az első Ubuntu Phone alapú okostelefon koncepciója már régen megfogant, ám a megvalósulásáig hosszú volt az út: a Canonical két éve már tett egy kísérletet arra, hogy Android-Ubuntu alapú hibrid eszközzel lépjen be a piacra, csúfos bukással. Az Ubuntu Edge modellt közösségi finanszírozással, egy indiegogo.com-on indított projekt keretében szerették volna megvalósítani, ám a szükségesnek ítélt 32 millió dollár helyett annak töredéke, mindössze 8.5 millió gyűlt össze.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Az Ubuntu Edge bukásának több oka is volt. Egyik, hogy a telített piacra egy középszerűnek számító, ám túlárazott eszközzel próbáltak betörni. A további okok abban keresendők, hogy az Ubuntu nem túl piacképes, a felhasználók körében még nem túl elterjedt rendszer, másrészt az Indiegogo is lemaradt az azóta látogatottabb és több sikeres kampánnyal rendelkező Kickstarterhez képest.
A legfontosabb indok azonban kétségkívül az, hogy az eszközt felsőkategóriás telefonnak pozícionálták, és az abszolút csúcsmodellek fölé lőtte be a Canonical az árat, amiért cserébe egy nem túl extrém specifikációt kínáltak a többi csúcskészülék jellemzőiből összeválogatva. A horribilis, 830 dolláros ár még az iPhone-nál, a Samsung csúcsmodelleknél is, a Lumiaknál és a HTC-knél is magasabb árcédulával rendelkezett, ezen még az olyan egyedi (és méregdrága) megoldások sem enyhítettek, mint a zafír borítású kijelző. Ezzel szemben egyetlen kiemelkedő különlegességének azt szánták, hogy Android mellett Ubuntut is futtat, és további perifériákkal akár asztali számítógéppé is lehetett volna alakítani.
A korai adaptálókban bíznak
A jelenlegi modellel már jóval átgondoltabb stratégiát követ a cég marketing terén is, elsősorban a szerényebb pénztárcájú early adoptereket megcélozva. Cristian Parrino, a Canonical alelnökének elmondása szerint azt a stratégiát követik, amit a telített piacra betörni kívánó, névtelen kínai márkák is sikeresen alkalmaznak. Ennek lényege, hogy a korai adaptálókra fókuszálnak ahelyett, hogy már első pillanattól kezdve a tömeggyártásra fókuszálnának. Ez a villámgyors flash salek-kel fog megvalósulni, amelyek korlátozott számban, csak egy szűk réteghez juttatják el a terméket. Így egyrészt könnyebben tudják követni a visszajelzéseket is, fel lehet mérni a terepet, és felerősíti az érdeklődést is a termék iránt.
A cég vélekedése szerint a tipikus early adopter vásárló az Ubuntu rajongói bázisából fog kikerülni, aki kíváncsi lesz arra, hogyan működik az eszköz és miként tud rá fejleszteni, emellett rendkívül csábító lesz számára gondolat, hogy azon kevesek egyike legyen, aki birtokolhat egy ilyen eszközt. Ha az Ubuntu-bázis jó véleménnyel lesz a termékről, akkor ez növeli a hitelességet, és második körben jöhet egy szélesebb célcsoport meghódítása is.