Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Chipgyártót vett az Intel

Voith Hunor, 2015. február 02. 16:46
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Intel az okostelefonok és tabletek forradalmáról lemaradt, a viselhető eszközökről és az Internet of Thingsről azonban egyáltalán nem akar. A vállalat a német, főleg hálózati chipeket tervező és gyártó, egykor az Infineonhoz tartozó Lanteqért egyelőre ismeretlen vételárat fizet.

Akvizícióval bővíti Internet of Things (IoT) és M2M kompetenciáját az Intel, a világ legnagyobb processzorgyártója a német Lantiqot vásárolja fel. Az üzletet hivatalosan ma jelentette be a két vállalat, a vételár egyelőre ismeretlen.

A Neubiberg székhelyű Lantiq korábban a szintén német Infineon vezetékes távközlési divíziója volt, egészen 2009-ig, amikor az anyacég a gazdagási válság alatti konszolidációs intézkedések keretében 243 millió euróért eladta a Golden Gate Capital (GGC) befektetési alapnak. A GGC-n keresztül egyébként az egyik legnagyobb befektető a Deutsche Telekom volt. A leválasztás után a Lantiq a világ egyik legjelentősebb fabless (saját gyártókapacitás nélküli) chiptervezője és -gyártója lett, termékei számos hálózati berendezésben megtalálhatóak. Alkalmazottainak száma jelenleg mintegy ezer fő.

Az IoT-ből már nem marad ki

Az Intel nagy szívfájdalma, hogy az okostelefonok és tabletek forradalmát lényegében átaludta, és ezzel szinte a teljes piacot átengedte a sokkal agilisabban reagáló ARM-nak, az annak architektúráit licencelő egyéb gyártóknak, hálózati chipek terén pedig a Qualcommnak. A Haswell genereáció túl kevés volt, túl későn, a Windows 10 pedig nem könnyít az Intel amúgy is gyenge helyzetén: a Microsoft néhány napja bejelentette, hogy csak a 8 hüvelykes képátlónál nagyobb kijelzővel szerelt tabletek lesznek képesek Win32-es alkalmazások futtatására. Ezzel az Intel egyetlen lényegi versenyelőnye is eltűnik a kisebb méretű windowsos tabletek szegmenségeben, az olcsóbb ARM-alapú eszközök viszont nagy lendületet kaphatnak.

A legnagyobb processzorgyártó ezért már a jövőre fókuszál, és sok erőforrást fektet a még csak szárnyait bontogató viselhető eszközök, illetve a szintén nagy fellendülés előtt álló, de a viselhető eszközök piacánál lényegesen érettebb IoT és M2M szegmensbe. A vállalat az idei CES-en mutatta be a Quark processzorcsalád legújabb tagját, a Curie-t: a 32 bites Quark SE processzor mellett 384 kB flash tárhelyet és 80 kB SRAM-ot tartalmaz, egy alacsony energiaigényű szenzorhubba pedig mindent belegyömöszöltek, amire szükség lehet (gyorsulásmérőt, giroszkópot, mintafelismerés-gyorsítót). Tavaly többek között a Dell és a Samsung társaságában részt vett az Open Interconnect Consortium megalapításában (érdekesség, hogy az Intel közben egy másik IoT konzorciumnak, az AllSeen Alliance-nek is tagja), decemberben saját IoT platformot is létre hozott.

A többiek is erre mennek

A nagy mobil- és tabletforradalom lecsengése után sokan az okos otthonokban, a viselhető eszközökben és az ezeket szükségszerűen kísérő IoT és M2M területekben látják a technológiai szektor következő nagy kitörési pontját. A mobilpiacon tavaly látványosan megzuhanó Samsung például egyre hangsúlyosabban nyit az okos otthoni berendezések irányába, a Google pedig kezdetnek a Nestet vásárolta fel. A Strategy Analytics szerint 2020-ra több mint 33 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, a Cisco ennél merészebb: becslése szerint akár 50 milliárdot is elérheti az egymáshoz kapcsolódó gépek száma 2020-ra.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.