Uber: mennyit ér egy taxis app?
Az ötéves cég működése körül egyre több a kérdés, de az biztos, a befektetők hatalmas lehetőséget látnak benne. Az eddigi befektetési körök alapján a taxizást megreformáló Uber már most négyszer annyit ér, mint az Egyesült Államok teljes taxis piaca - nagy kérdés, nem fújtak-e buborékot a befektetők?
November közepe óta Budapesten is lehet uberezni hagyományos taxizás helyett. A 2009-ben alapított vállalat először 2011 végén tette ki a lábát az Egyesült Államokból, egyenesen Párizsba, az azóta eltelt idő alatt pedig elképesztő sebességgel terjeszkedett jelenleg 53 ország több mint 200 nagyvárosában vehető igénybe a szolgáltatás. Az Uber növekedését az okostelefonos alkalmazás nyújtotta kényelem és az alacsonyabb fuvardíjak mellett leginkább a szabályozási környezet hiányosságai tették és teszik lehetővé.
"Mi nem vagyunk taxitársaság"
A cég saját állítása szerint csak közvetítőként szerepel az utas és a sofőr között, nem taxitársaságként (hazai műnyelven: fuvarszerverző) működik, a sofőrök pedig nem állnak vele munkaviszonyban, nem alkalmazottai a cégnek. Az üzleti modell lényegét tekintve ők csak összehozzák az utazni vágyót és azt, aki egy kis mellékesért elvinné őt, mint magánszemély, a saját autójában. Az Uber így számos olyan költségtől kíméli meg magát, ami egy hagyományos taxitársaságot terhel, a személyszállítást mindenhol szigorúan szabályozó törvényekről nem is beszélve.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
Az agresszív terjeszkedési politika mindenhol kemény ellenállást váltott ki a taxitársaságokból és taxisokból, akik az eddigi jelek alapján joggal féltik megélhetésüket. Több országban (például Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Indiában) már korlátozták az Uber működését, és egy novemberi közlemény szerint a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is mindent megtesz majd, hogy a fiatal vállalatot a hagyományos piaci korlátok közé szorítsa.
A mindennapos jogi csatározások, taxistüntetések, egyes Uber-sofőrök miatt kipattant ügyek vagy az aggályos adatkezelési gyakorlat nem tántorítják el a befektetőket, akik két kézzel öntik a pénzt a startupba. A kezdeti években még csak néhány tízmillió dollár tőke érkezett (2011 végéig 50 milliót vontak be különböző alapoktól), az első igazán nagy tőkeinjekció 2013-ban történt, amikor 361 millióval hízott az Uber bankszámlája. Ebből 258 milliót a Google Ventures állt, a befektetés a céget akkor 3,4 milliárd dollárra értékelte.
Ez a Google ilyen szintű érdeklődése adta azt a lökést, amitől 2014-ben igazán elszaladt a ló a befektetőkkel. Nem csoda, hiszen (legalábbis a befektetők képzeletében) nem volt nehéz összekombinálni az Uber üzleti modelljét a Google önvezető autó projektjével, térképészeti tudásával és óriási felhasználói adatbázisaival. Idén aztán elkezdődött az igazi nehézbombázás: júniusban 1,2 milliárd dollár állt a házhoz, ezzel 18,2 milliárdra srófolva a cég piaci értékét, majd decemberben további 1,2 milliárdot adtak a befektetők. Az új (és éppen aktuális) piaci érték? 40 milliárd dollár.
Az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy a technológia szektorban csak úgy röpködnek a milliárdok, ha felvásárlásokról van szó. Az Ubert azonban a nagybefektetők már most többre tartják, mint Anglia (14 milliárd dollár) és az Egyesült Államok (11 milliárd dollár) teljes, összesített taxis piacát. Arra számítanak, hogy az új üzleti modell, a költséghatékonyság, a rugalmasság, az olcsó fuvardíjak akkora törést okoznak a piacon, hogy mire a régi iskola és a jogi döntéshozók észbe kapnak, az Uber domináns szereplővé tudja kinőni magát egy berozsdásodott, lassú reagálású környezetben. Abban is hisznek, amiben sokan még mindig nem: hogy egy technológiai újítás, ha egyszerre növeli a fogyasztók kényelmét és csökkenti a kiadásaikat, pillanatok alatt át tudja alakítani a berögzült fogyasztói szokásokat. Az ilyen piaci hatások a legerősebbek, ezeket meglovagolva lehet a legkönnyebben felborítani a fennálló status quót, ezáltal gyorsan nyerő helyzetbe hozni egy új vállalatot.
Az Uber technológiai újítása viszonylag egyszerűen megfogalmazható: a cég gyakorlatilag elsőként ébredt rá, hogy ma már minden potenciális utas kezében ott az okostelefon, mobilnettel, GPS-koordinátákkal. Ennek alapján viszonylag egyszerű felépíteni egy olyan platformot, amely az utasok oldalán jelentkező keresletet és a sofőrök nyújtotta kínálatot összehozza. Ezt az Uber költségvetésének töredékéből dolgozó hazai cégek is meg tudták oldani. Ettől a ponttól fogva az Uber sikeréhez már csak a jó "execution", vagyis a stratégia ütemes, okos döntésekkel fűszerezett végrehajtása kell, a jelen állás szerint pedig ezt is sikerült a cégnek eltalálnia. Az elképesztő mennyiségű bevont kockázati tőke birtokában pedig az Uber terjeszkedése nem korlátozódik az organikus növekedésre, a cég anélkül törhet be újabb és újabb piacokra, hogy a korábbiak termőre fordulását meg kellene várnia.
Bőven van még előre?
Több befektető és elemző szerint még mindig csak a történet elején járunk. Bill Maris, a Google Ventures vezetője nyáron azt mondta, az Uber értéke akár a 200 milliárd dollárt is meghaladhatja. A cég mostani lendülete öngerjesztő folyamatba csaphat át, annyi felhasználót megnyerve magának, ami mellett a konkurens hasonló szolgáltatások (például Lyft) egyszerűen nem nyújthatnak jó alternatívát a sofőröknek. Ha pedig megvan a kritikus tömeg, elkezdődhet a szolgáltatási portfólió kiszélesítése, például árufuvarozással. Ez a világ legnagyobbjai közé emelné a vállalatot. Ha a befektetők számításai bejönnek, az Uber az lehet a taxistársaságok számára, ami az iPhone volt a Nokiának.