Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Komoly security line-up az idei SYSADMINDAY-en: FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig!

Uber: mennyit ér egy taxis app?

Voith Hunor, 2015. január 08. 09:55
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az ötéves cég működése körül egyre több a kérdés, de az biztos, a befektetők hatalmas lehetőséget látnak benne. Az eddigi befektetési körök alapján a taxizást megreformáló Uber már most négyszer annyit ér, mint az Egyesült Államok teljes taxis piaca - nagy kérdés, nem fújtak-e buborékot a befektetők?

November közepe óta Budapesten is lehet uberezni hagyományos taxizás helyett. A 2009-ben alapított vállalat először 2011 végén tette ki a lábát az Egyesült Államokból, egyenesen Párizsba, az azóta eltelt idő alatt pedig elképesztő sebességgel terjeszkedett jelenleg 53 ország több mint 200 nagyvárosában vehető igénybe a szolgáltatás. Az Uber növekedését az okostelefonos alkalmazás nyújtotta kényelem és az alacsonyabb fuvardíjak mellett leginkább a szabályozási környezet hiányosságai tették és teszik lehetővé.

"Mi nem vagyunk taxitársaság"

A cég saját állítása szerint csak közvetítőként szerepel az utas és a sofőr között, nem taxitársaságként (hazai műnyelven: fuvarszerverző) működik, a sofőrök pedig nem állnak vele munkaviszonyban, nem alkalmazottai a cégnek. Az üzleti modell lényegét tekintve ők csak összehozzák az utazni vágyót és azt, aki egy kis mellékesért elvinné őt, mint magánszemély, a saját autójában. Az Uber így számos olyan költségtől kíméli meg magát, ami egy hagyományos taxitársaságot terhel, a személyszállítást mindenhol szigorúan szabályozó törvényekről nem is beszélve.

Az agresszív terjeszkedési politika mindenhol kemény ellenállást váltott ki a taxitársaságokból és taxisokból, akik az eddigi jelek alapján joggal féltik megélhetésüket. Több országban (például Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Indiában) már korlátozták az Uber működését, és egy novemberi közlemény szerint a magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is mindent megtesz majd, hogy a fiatal vállalatot a hagyományos piaci korlátok közé szorítsa.

A mindennapos jogi csatározások, taxistüntetések, egyes Uber-sofőrök miatt kipattant ügyek vagy az aggályos adatkezelési gyakorlat nem tántorítják el a befektetőket, akik két kézzel öntik a pénzt a startupba. A kezdeti években még csak néhány tízmillió dollár tőke érkezett (2011 végéig 50 milliót vontak be különböző alapoktól), az első igazán nagy tőkeinjekció 2013-ban történt, amikor 361 millióval hízott az Uber bankszámlája. Ebből 258 milliót a Google Ventures állt, a befektetés a céget akkor 3,4 milliárd dollárra értékelte.

Ez a Google ilyen szintű érdeklődése adta azt a lökést, amitől 2014-ben igazán elszaladt a ló a befektetőkkel. Nem csoda, hiszen (legalábbis a befektetők képzeletében) nem volt nehéz összekombinálni az Uber üzleti modelljét a Google önvezető autó projektjével, térképészeti tudásával és óriási felhasználói adatbázisaival. Idén aztán elkezdődött az igazi nehézbombázás: júniusban 1,2 milliárd dollár állt a házhoz, ezzel 18,2 milliárdra srófolva a cég piaci értékét, majd decemberben további 1,2 milliárdot adtak a befektetők. Az új (és éppen aktuális) piaci érték? 40 milliárd dollár.

Az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy a technológia szektorban csak úgy röpködnek a milliárdok, ha felvásárlásokról van szó. Az Ubert azonban a nagybefektetők már most többre tartják, mint Anglia (14 milliárd dollár) és az Egyesült Államok (11 milliárd dollár) teljes, összesített taxis piacát. Arra számítanak, hogy az új üzleti modell, a költséghatékonyság, a rugalmasság, az olcsó fuvardíjak akkora törést okoznak a piacon, hogy mire a régi iskola és a jogi döntéshozók észbe kapnak, az Uber domináns szereplővé tudja kinőni magát egy berozsdásodott, lassú reagálású környezetben. Abban is hisznek, amiben sokan még mindig nem: hogy egy technológiai újítás, ha egyszerre növeli a fogyasztók kényelmét és csökkenti a kiadásaikat, pillanatok alatt át tudja alakítani a berögzült fogyasztói szokásokat. Az ilyen piaci hatások a legerősebbek, ezeket meglovagolva lehet a legkönnyebben felborítani a fennálló status quót, ezáltal gyorsan nyerő helyzetbe hozni egy új vállalatot.

Az Uber technológiai újítása viszonylag egyszerűen megfogalmazható: a cég gyakorlatilag elsőként ébredt rá, hogy ma már minden potenciális utas kezében ott az okostelefon, mobilnettel, GPS-koordinátákkal. Ennek alapján viszonylag egyszerű felépíteni egy olyan platformot, amely az utasok oldalán jelentkező keresletet és a sofőrök nyújtotta kínálatot összehozza. Ezt az Uber költségvetésének töredékéből dolgozó hazai cégek is meg tudták oldani. Ettől a ponttól fogva az Uber sikeréhez már csak a jó "execution", vagyis a stratégia ütemes, okos döntésekkel fűszerezett végrehajtása kell, a jelen állás szerint pedig ezt is sikerült a cégnek eltalálnia. Az elképesztő mennyiségű bevont kockázati tőke birtokában pedig az Uber terjeszkedése nem korlátozódik az organikus növekedésre, a cég anélkül törhet be újabb és újabb piacokra, hogy a korábbiak termőre fordulását meg kellene várnia.

Bőven van még előre?

Több befektető és elemző szerint még mindig csak a történet elején járunk. Bill Maris, a Google Ventures vezetője nyáron azt mondta, az Uber értéke akár a 200 milliárd dollárt is meghaladhatja. A cég mostani lendülete öngerjesztő folyamatba csaphat át, annyi felhasználót megnyerve magának, ami mellett a konkurens hasonló szolgáltatások (például Lyft) egyszerűen nem nyújthatnak jó alternatívát a sofőröknek. Ha pedig megvan a kritikus tömeg, elkezdődhet a szolgáltatási portfólió kiszélesítése, például árufuvarozással. Ez a világ legnagyobbjai közé emelné a vállalatot. Ha a befektetők számításai bejönnek, az Uber az lehet a taxistársaságok számára, ami az iPhone volt a Nokiának.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
FPS játékok hackelésétől a hálózati szemfényvesztésen át a COM-Object Hijackingig: Veres-Szentkirályi András (Silent Signal), Balázs Zoli (MRG Effitas), Marosi-Bauer Attila (Hacktivity) és sokan mások. A standupot Felméri tolja.