Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Magyar fejlesztésű szoftverrel spórolnak a légitársaságok

Bodnár Ádám, 2014. november 03. 10:29
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Lufthansa Systems NetLine termékcsaládjának Load nevű, „Weight and Balance” szoftverét teljes egészében a budapesti központban fejlesztik. A szoftver az optimális súlyelosztás kiszámításában segít, növelve a hasznos terhelést és csökkentve a fogyasztást.

A Lufthansa Systems a Lufthansa légitársaság informatikai fejlesztéseit és üzemeltetését végző tevékenységéből jött létre 1995-ben. A cégnek mára a világ mintegy 300 légitársasága az ügyfele, alkalmazottainak száma meghaladja a 3000 főt – közülük több mint 600-an dolgoznak a budapesti központban, zömmel üzemeltetéssel, kisebb részben fejlesztésekkel foglalkozva.

A leányvállalattal egyébként érdekes kapcsolatot ápol az anyacég, a Lufthansa megbízásait ugyanúgy tenderen kell elnyernie a Lufthansa Systemsnek mint más cégeknek, semmilyen pozitív elbánásban nem részesül. A Lufthansa mint légitársaság így a "házi" szállítót és a külső partnereket folyamatosan versenyeztetve próbálja alacsonyan tartani az árakat és magasan a beszerzett IT-megoldások minőségét.

Spórolni, spórolni, spórolni!

A repülőgépek üzemeltetésének változó költségei között az egyik legnagyobb az üzemanyagé, a nagy légitársaságok már pár tized százalékos megtakarítással is évente millió dolláros nagyságrendű költséget spórolnak. A Load nevű "Weight and Balance" alkalmazás abban segít nekik, hogy az optimális terheléselosztás révén a repülőgép a lehető legközelebb legyen az egyensúlyi ponthoz, ebben az állapotban fogyasztja ugyanis a legkevesebb üzemanyagot. Hogy ennek megtalálása mennyire fontos és kényes, azt jól mutatja, hogy sok esetben a repülőgépekbe extra üzemanyagot is szoktak tankolni, amelyre az adott út során nem lesz szükség, de a tömege javítja az egyensúlyt és ezáltal csökkenti a fogyasztást.

A légitársaságok között igen éles verseny van az utasokért, amelynek köszönhetően a légiközlekedés mára egyáltalán nem úri huncutság, hanem széles tömegek számára hozzáférhető szolgáltatás. Azt viszont már valószínűleg kevesebben tudják, hogy az utasok és a poggyászaik mellett a menetrend szerinti járatok a fennmaradó kapacitás erejéig sokszor szállítanak postát is, vagy olyan csomagokat, amelyeknek hamar el kell jutniuk a rendeltetési helyükre – ezekből a légitársaságok komoly bevételhez jutnak. A Load felhasználói könnyen ki tudják számítani, mennyi szabad kapacitásuk van egy-egy járaton extra csomag vagy posta gazdaságos szállítása számára.

A szoftver egyik "bemenete" a check-in pultból érkező utaslista – a légitársaságok nem mérhetnek le minden utast beszállás előtt, ezért átlagos testtömeggel számolnak, egy férfit 80 kilogrammos, egy nő pedig 65 kilogrammos átlagban (az amerikai légitársaságok ennél nagyobb testtömeggel kalkulálnak). A szoftver emellett számol az utasok által feladott poggyászokkal, a repülőgép saját tömegével és az adott útra szükséges üzemanyagéval (természetesen az előírt biztonsági tartalékot figyelembe véve). Kiindulási alapként a szoftver a historikus adatokat is tartalmazza az adott járatra vonatkozóan, így már az indulás előtt jóval rendelkezésre állnak hozzávetőleges adatok arról, mennyi extra rakományt vihet majd a gép.

Ha nem sikerül helyesen kiszámítani az egyensúlyt... (Korean Air MD-11F, Sydney, 2011)

A Load alkalmazást a légitársaságok load controllerei használják, ők azok a szakemberek, akik megtervezik a repülőgép rakodási rendjét. Ők határozzák meg a tehertérbe helyezett konténerek paramétereit és helyét is, a Load által generált adatok alapján hajtják végre a rakodást a rámpások, akik gondoskodnak arról, hogy a konténerek és egyéb terhek (sokféle áru nem szállítható konténerben) a számukra kijelölt helyre kerüljenek. A Load alkalmazás generálja még le azt a (load sheet) dokumentumot is, amelyet a kapitánynak magával kell vinnie az útra, ez tartalmazza a terhelés alapján a repülőgép trimmelési beállításait is.

A technológiai háttér

Javában készült backendre épül a Load, amelyhez Rest API-kon keresztül csatlakozik egy böngészőben futó, JavaScriptben írt kliens – utóbbi annyi kódot tartalmaz, hogy a szoftver vezető architectje már vastagkliensként hivatkozik rá. A Loadot a vásárló megveheti szoftverlicencként, ilyenkor az üzemeltetéséről magának kell gondoskodnia, de előfizethet rá szolgáltatásként, ebben az esetben a Lufthansa Systems Frankfurt mellett található "atombiztos" szervertermében fut.

Az alkalmazás "safety critical", vagyis a működése repülésbiztonsági szempontból kritikus. Számos szoftvert használnak a légiközlekedésben, de csak kevés van ezek között, amely ha rosszul működik (vagy rosszul használják), az a repülésbiztonságot veszélyezteti. Ezért a fejlesztés mellett a tesztelés is rendkívül fontos, nem véletlen, hogy a budapesti Lufthansa Systems központban a Load majdnem minden egyes fejlesztőjére jut egy tesztelő is.

A szoftver egyik első vásárlója a JAL japán légitársaság, amely egy szimulált járatokkal végrehajtott hosszas "user acceptance test" után közel két hónapig használta a Loadot párhuzamosan a korábbi rendszerével, de csak másodlagosan, az adatokat egybevetve az éles rendszerrel. Ezt követően hat hónapig (!) működött nála a Load élesben úgy, hogy közben végig készenlétben állt a korábbi rendszer a kurrens adatokkal feltöltve, így bármelyik másodpercben vissza lehetett volna rá állni. Csak egy majdnem nyolc hónapos időszak után vezette ki a felhasználó a korábbi rendszert, miután mindent rendben talált.

A hasonló funkcionalitású régi alkalmazás (Weight and Balance Classic) cseréjére azért volt szükség egyébként, mert még a 70-es években született, FORTRAN-ban készült és mind az üzemeltetéséhez, mind a továbbfejlesztéséhez, karbantartásához egyre nehezebb volt kompetens szakértőt találni. Ilyen, évtizedes technológiára épülő szoftverek egyébként szép számmal fordulnak elő a légiközlekedés számos területén, ezért modern légiközlekedési alkalmazásokra még jó ideig szükség lesz.

Extrém esetek

A Load olyan extrém eseteket is lekezel, mint a 2014. július 30-án Oszakából Oki-szigetre tartó 3X-233 járat, amely szumóbirkózókat szállított edzőtáborozni. A repülőgépen 29 termetes sportoló utazott, a járat tömege és egyensúlya így is az előírt határok között maradt, így biztonságosan landolt – igaz, a fedélzeti kiszolgálásra a sorok között nem sok helye volt az utaskísérőknek a fotók alapján.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.