Nevetségesen kevés adót fizet a Google Európában

A nemzetközi adószabályok réseinek maximális kihasználásával mindössze 27,7 millió euró társasági adót fizetett be a Google Ireland Limited, a keresőóriás európai tevékenységét végző leányvállalata - jelenti az Irish Times. Mindez annak ellenére, hogy a cég tavaly 17 milliárd eurós forgalmat ért el, ami másfél milliárdos növekedés a 2012-es 15,5 milliárdhoz képest. Ennek ellenére a bejelentett profit mindössze 189 millió euró lett, a bevétel legnagyobb részét, 11,7 milliárd eurót "adminisztratív kiadások" címen számolta el a Google.

Az ír lap szerint ez nagyrészt olyan jogdíjakat takar, amelyeket a Google cégbirodalom más, például Bermudán bejegyzett tagjaihoz csatornáz ki a ír leányvállalat. A Google Ireland Limited (Ars Technica által megszerzett) teljes beszámolója itt érhető el. Amennyiben ezt a kiadást profitként számolta volna el a cég az amúgy rendkívül alacsony, 12,5 százalékos társasági adókulccsal rendelkező országban, az mintegy 1,5 milliárd dolláros adóbefizetési kötelezettséget hozott volna, potenciálisan ennyit spórolhatott meg a keresőóriás.

^{(forrás: Google Ireland Ltd.)}

A Google tavaly 60 milliárd dollár bevételről számolt be pénzügyi jelentésében, 12,9 milliárd adózás előtti eredménnyel. Ez lényegesen magasabb, mint a 2012-es 10,7 milliárdos adat, a cég által fizetett társasági adó ennek ellenére több, mint 300 millió dollárral, 2,6 milliárdról 2,3 milliárd dollárra esett. A jelentés szerint a cég által fizetett effektív globális adókulcs drámai mértékben zuhan, a 2011-es 21% ésa 2012-es 19,4% után 2013-ban már csak 15,7 százaléknyi adót fizetett a vállalat, jelentős részben az adóoptimalizációs technikák szélesebb körű használata nyomán. A csökkenést a Google eufemisztikusan úgy indokolja, hogy "arányaiban magasabb profit keletkezett az alacsonyabb társasági adóval rendelkező országokban". Az adókulcsot egyébként az amerikai kutatás-fejlesztés után elszámolt adójóváírás is tovább csökkentette.

^{(forrás: Google éves pénzügyi jelentés)}

Kiskapu, kiskapu és kiskapu

Ahogy arról már korábban részletesen beszámoltunk, az amerikai tech-cégek körében széles körben elterjedt gyakorlat a szellemi tulajdonnal való trükközés. Az anyacég egy alacsony társasági adókulccsal rendelkező országban (például Bermudán) hoz létre leányvállalatot és ebbe szervezi ki a szellemi tulajdonát, amelyet a többi leányvállalat innen "licencel" - minden évben szinte annyiért, amennyi a keletkezett profit. A gyakorlat kulcsa, hogy az ír adózási rendszerben nincs transzfer-díj, vagyis a cégbirodalom elemei között a profit utaztatása adómentes (a Double Irish néven is ismert gyakorlat ennél jóval bonyolultabb és több lépcsős, a részletekről például lásd a Wikipedia-szócikket).

Ezzel a más országokban keletkezett nyereség átkerül az alacsony társasági adókulccsal rendelkező országba, miközben ennek érdemi ellentételezése a két cég között nincs. Különböző egyéb praktikákkal megfűszerezve ez a gyakorlat elképesztően hatékony, amit a cégek rendkívül alacsony effektív adókulcsa is visszaigazol. Az Apple például tavalyi, nem Amerikában keletkezett profitja után nevetséges, 3,7 százalékos társasági adót fizetett be.

^{Egyszerűsítve így néz ki a teljes adóoptimalizáció.}

Legális, de... legális

Ahogy korábban már leszögeztük: a problémával kapcsolatban lehet szidni a tech-cégeket, de nem nagyon érdemes. Ezek tőzsdén jegyzett vállalatok, a befektetők pedig (joggal) várják el, hogy pontosan annyi adót fizessenek, amennyit feltétlen kell, annál egy centtel sem többet. Az adózás nem jótékonysági kérdés, amennyiben a cégek a törvény szavának megfelelően (és esetünkben az adóhatóság explicit jóváhagyásával) működnek, a kiskapuk használata nem csak jogos, hanem elvárható is. Ennek megfelelően hosszútávú megoldás csak a terület újraszabályozása, az európai adózási rendszer alapos átalakítása lehet, a nagyszámú érintett ország (és azok igen eltérő érdekei) miatt ez egy nagyon hosszú folyamatnak ígérkezik.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A változásra utaló első jelek azonban már láthatóak. Az Európai Unió vizsgálatot indított Írország és néhány másik tagállam ellen, amelyben azt mérik fel, hogy az adott országok adóügyi hivatala nem nyújtott-e megengedhetetlen megkülönböztetést az érintett cégeknek. Az ír adóhatóság ugyanis tud a profit licencdíj és jogdíj formájában történő átcsatornázásáról, a gyakorlatra pedig explicit áldását adta egy hivatalos állásfoglalásban - vagyis a folyamat az ír kormány tudtával és beleegyezésével zajlik.

Az óceán túlpartján is egyre erősebb a politikai akarat arra, hogy a nemzetközi adórendszer kiskapui bezáródjanak. Barack Obama amerikai elnök múlt heti tévéinterjújában kelt ki az "adóinverzió" gyakorlata ellen, amely lehetővé teszi, hogy amerikai vállalatok papíron áthelyezzék székhelyüket alacsonyabb adókulccsal rendelkező országokba - például Írországba. Ez jellemzően felvásárlással valósul meg, papíron egy kis európai cég vásárolja meg a nagy amerikait, ezzel az új cég (legalábbis hivatalosan) európai lesz. Amerikából a rendkívül magas társasági adó miatt menekülnek a vállalatok, a 35 százalékos adókulcs a fejlett országok között itt a legmagasabb.