Szerző: Koi Tamás

2014. július 23. 15:27:00

Még mindig rossz bőrben van a távközlési ágazatunk

Továbbra sem teljesít fényesen a magyar telekommunikációs szektor uniós összehasonlításban. Brüsszel szerint ez elsősorban az adó- és szabályozási környezet számlájára írható, ugyanakkor idén több elmaradást is ledolgozhat az ország.

Nem fest jó képet a magyarországi telekommunikációs szektorról az Európai Bizottság ma publikált országjelentése, mely elsősorban azt igyekszik feltárni, hogy a 28 uniós tagállamban milyen ütemben valósulnak meg a Digitális Menetrend ("Digital Agenda") célkitűzései. Brüsszel szerint Magyarország lemaradása az uniós elváráshoz képest több kedvezőtlen tényező együtthatójának köszönhető, a jelentés megemlít ugyanakkor néhány pozitív változást, kezdeményezést is, valamint kitér egy folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásra is.

Siralmas mobilszélessáv-lefedettség

Az interneten is elérhető országjelentés alapján kijelenthető, hogy bár Magyarország több indikátort illetően nincs számottevő lemaradásban az uniós átlaghoz képest, a 30 Mbps-nél lassabb átviteli sebességet kínáló vezetékes hozzáférések penetrációja, illetve az LTE-szolgáltatások lefedettsége több mint 5 százalékponttal elmarad az átlagtól. Különösen aggasztónak tűnik a helyzet az LTE-szolgáltatások lefedettségét illetően, itt ugyanis csaknem 20 százalékponttal maradunk el az uniós átlagtól, miközben a mobil szélessáv penetráció hazánkban csupán 26,4 százalékos, szemben a 61,1 százalékos uniós átlaggal.

Az Európai Bizottság szerint ennek leginkább a szektor szereplőire kivetett, gyakorlatilag minden távközlési technológiát (vezetékest és vezeték nélkülit egyaránt) érintő extra adóterhek az okai. A jelentés külön kiemeli a 2012-ben megjelent közműadót, mint olyan tételt, ami a vezetékes beruházásokat jelentős mértékben visszafogja. Brüsszel emellett megemlíti, hogy a szektor magyarországi felzárkózásának a digitális átállás elhalasztása, valamint a frekvenciaértékesítési folyamat többszöri halasztása sem tett jót.


Adótorony állítása vidéken: ritkán látott jelenség

A jelentés kitér arra, hogy a digitális átállás eredetileg 2012-re tervezett határidejét a 2010-ben elfogadott új médiatörvényben lévő gumiszabállyal tudta kijátszani a kormányzat, ez lehetővé tette ugyanis, hogy akár 2014. december 31-ig húzódjon a folyamat. Bár a vonatkozó EU-s szabályozás értelmében a digitális átállás során felszabaduló frekvenciákat (digitális hozadéksáv) legkésőbb 2013. január 31-ig értékesíteni kellett volna, Magyarország derogációs eljárás keretén belül ez alól felmentést kapott.

ONLINE Scrum és gépi tanulás meetupjaink indulnak! Jelentkezik az ingyenes HWSW free!, immár online formátumban.

Végül a derogációs eljárásban megjelölt újabb határidőt sem sikerült tartania hazánknak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csak több hónapos halasztást követően, idén tavasszal lírta ki a frekvenciapályázatot, és noha a jelentkezési határidő több mint egy hónapja lejárt, a hatóság még nyilvántartásba sem vette a jelentkezőket. Az NMHH szerint ennek oka, hogy több pályázót is többszöri hiánypótlásra kellett felszólítani, mivel pályázatuk nem felelt meg az alaki érvényességi feltételeknek.

Márpedig a frekvenciaértékesítési folyamat lezárásáig az operátorok patthelyzetben vannak, a rendelkezésre álló mobilfrekvenciákkal ugyanis nem lehet számottevő mértékben növelni sem a mobil szélessávú szolgáltatások lefedettségét, sem azok sávszélességét. Utóbbi két tényező gyakorlatilag együtt hat, a lefedettség, ezáltal az előfizetőszám növelésével ugyanis a rendelkezésre álló korlátos átviteli kapacitás is többfelé oszlik.

Nemár, NMR!

Az országjelentés a fentiek mellett említést tesz még arról, hogy a Bizottság 2013-ban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a július elsején hatályba lépő, mobilparkolást szabályozó rendelet tartalma miatt. Ez a rendelet kimondja ugyanis, hogy hazánkban csak az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által üzemeltetett Nemzeti Mobilfizetési Rendszerhez csatlakozott szolgáltatók bonyolíthatnak le fizetési tranzakciókat olyan esetekben, ahol állami üzemeltetési szolgáltatások igénybe vételéért fizet az ügyfél. A két legfontosabb, legtöbb felhasználó által érintett terület a közterületi parkolás és az autópályadíj-fizetés, a Bizottság szerint mindkét esetben sérülhetett a szabad verseny elve azáltal, hogy a kormány állami kézben fogta össze az érintett területeken végzett fizetési tranzakciókat.

A jelentés mindemellett említést tesz arról, hogy a magyar szabályozási környezet több, 2012-ben hatályba lépő uniós direktívát is időben átvett, így például ettől az évtől kezdődően jelentősen leegyszerűsödött a számhordozási folyamat, illetve a távközlési szolgáltatások igénybe vételére vonatkozó szerződéses feltételek - hűségidő, szerződésbontás, szerződéshosszabbítás - is az előfizetők számára kedvezően módosultak (ahol erre egyáltalán szükség volt).

a címlapról