Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Pólót és bögrét árulhatnak a zenekarok Spotify-on

Dojcsák Dániel, 2014. január 21. 12:32
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Egészen idáig arról panaszkodtak egyes előadók, hogy a Spotify túl kevés jogdíjat fizet nekik a hallgatások után, most ezen a fájdalmon enyhíthet egy új fejlesztés. A svéd zenei szolgáltató felületén ezentúl a zenekarok promotálhatják és árusíthatják is portékáikat.

Pólók, poszterek, bögrék és márkázott emléktárgyak kerülhetnek be a Spotify oldalán megvehető termékek közé, amiket közvetlenül az előadó profiloldaláról válogathat ki magának a zenehallgató. A lehetőség valójában a Spotify és a Topspin Media közti együttműködés, aminek során a Topspin testre szabható, kifejezetten zenészek számára tervezett webshopjából lehet beágyazni elemeket a Spotify felületére. Az előadóknak regisztrálniuk kell a Topspin felületén, össze kell kötni a fiókot a Spotify előadói fiókkal, ezt követően pedig szabadon választott három terméket lehet listázni az online zenei oldal előadói profiloldalain. A felhasználók az előadó profilját nézegetve, ha megtalálják a kedvencükkel díszített pólót, akkor egy kattintással az előadói webboltban találhatják magukat és rendelhetnek is.

Három szám, két reklám, egy bögre

A Topspin egyébként azon felül, hogy tárgyak értékesítését intézi a zenekaroknak, képes akár digitális fájlokat is listázni, de a regisztrált vásárlókból hírlevél- és marketing-adatbázist is épít, sőt, akár koncertjegyeket is árul, bár ehhez már fizetős csomagot kell vásárolni. Az előfizetés a csomagtól függően 10 és 100 dollár között lehet havonta, viszont a fent említett, a Spotify-on keresztüli egyszerű eladásokból sem a Spotify, sem a Topspin nem kér jutalékot. Az ajánlat egyelőre az USA-ban, Egyesült Királyságban, Írországban, Ausztráliában, Új-Zélandon, a skandináv országokban és Izlandon elérhető a hallgatók számára, attól függetlenül, hogy az előadó milyen nemzetiségű.

A zenekarok egy része folyamatosan aggódik a túl alacsony hallgatásonkénti jogdíjak miatt, kevesli a streamingből származó bevételeket, és talán nem veszi komolyan a már most sok tízmilliós előfizetői piacot, bár a Spotify csak 2013-ban félmilliárd dollár jogdíjat fizetett ki világszerte. Korábbi nyilatkozataiban a cég jelezte, hogy nem egyszerű zenelejátszó szeretne lenni, hanem  zenei platform, amihez az ilyen eszközök is hozzátartoznak. Az üzenete ennek az újításnak, hogy a zenész amellett, hogy a hallgatások után is kap jogdíjat, a bevételeinek további részét a rajongók számára értékesített tárgyakból, előadásokból és letölthető tartalmakból tudja beszedni.

Eközben a szolgáltató igyekszik a modern zenehallgatókat is kényeztetni, ami nehéz, figyelembe véve, hogy a kínálat már mindenhol bőséges, a hangminőség megfelelő és az ajánlómotorok is egészen tűrhetően működnek. A Spotify mérnökei viszont azt eszelték ki, hogy a mobil szenzorain keresztül megpróbálják megérteni, hogy a felhasználó milyen élethelyzetben van és annak megfelelő zenét játszik. Nyugodtabb, relaxálós zenét, ha fekszik, ritmusosabbat, ha sétál, vagy kerékpározik és akár a szívritmust is belevéve a számításba, az adott tempónak megfelelő lüktetésű számokat futáshoz is. Minél több adatot tud figyelembe venni az algoritmus, annál relevánsabb lehet az automatikusan kínált zene.

A szenzoros érzékelés persze ezen túl is mehet, hiszen a szelekcióba belekalkulálható a hőmérséklet, az időjárás, de akár a körülbelüli lokáció is. A kliens ajánlatai között egyébként már most is látjuk ezeket a mesterséges listákat, amiket a Spotify reggelre, munkához, kocogáshoz, bicajozáshoz vagy alváshoz ajánl, de egyelőre mindenkinek magának kell kiválasztania, hogy éppen melyik élethelyzet aktuális. Egyes kritikák szerint a mai on-demand szolgáltatások visszatérnek a lineáris korszak jellegzetességeihez, hiszen a döntést, hogy mit fogyasztunk, csak látszólag mi hozzuk meg, valójában tálcán kapjuk a tartalmak többségét a Netflixen, YouTube-on és a Spotify-on is.

Formálódó üzleti modellek

Eközben elindult a Dr. Dre neve által fémjelzett Beats Music és ahogy az várható volt, ez egyben azt is jelenti, hogy a MOG megszűnik. A Beats Music az ingyenességet teljesen kiveszi a rendszerből, kizárólag fizetős fiókokkal lehet zenét hallgatni, ezzel garantálva a zenészek számára a magasabb jogdíjakat. A felhasználók viszont nem biztos, hogy nyerőnek tartják ezt az ötletet, ha választani kell, hogy drágán, olcsón vagy ingyen hallgassanak zenét, akkor elég sokan inkább vállalnak hirdetéseket, de nem fizetnek. Pontosan ez jelenti a Spotify sikerét is, ugyanis a felhasználók preferenciájuknak megfelelően választhatnak, hogy havidíjat fizetnek vagy inkább elviselnek óránként 3 perc reklámot. Érdemes egy pillantást vetni a hírhedt Kim Dotcom éppen a héten bemutatott zenei szolgáltatására, a Baboomra is, ami ugyan komolytalannak tűnik, de az üzleti modellje az, hogy a zenészek adják ingyen a zenét streamingre, de a letöltések és az egyéb termékek eladása után, a kiadó kiiktatása mellett keressenek sokat.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.