Szerző: Hlács Ferenc

2014. január 17. 11:22

Tizenöt új adatközpontot nyit az IBM

Az IBM idén is komoly összeget fordít cloud computing kapacitásának bővítésére, a tervek szerint 15 új adatközpontot hoz létre mintegy 1,2 milliárd dollárból. A vállalat a létesítményekkel nyilvános és privát felhőszolgáltatásokat biztosít majd, amelyek a tavaly felvásárolt SoftLayer architektúrájára és szoftverére épülnek.

Ahogy újabb és újabb IT-szolgáltatások költöznek a felhőbe, egyre több nagyvállalat enged a trend térnyerésének és áll elő saját cloud computing megoldásával - elég a Microsoftra, vagy az Amazon Web Servicesre gondolni. Ezt az IBM sem látja máshogy, a vállalat ezért idén 1,2 milliárd dollárt fektet cloudinfrastruktúrájának bővítésébe, amelyből összesen 15 új adatközpontot hoz létre több országban.

Teljes gőzzel a cloud computing felé

A terjeszkedéssel a vállalat több mint duplájára növeli a SoftLayer tavalyi, 2 milliárd dollár értékű felvásárlásával szerzett cloud-kapacitását, amely 13 központot jelentett, a vállalat pedig további 12 saját létesítménnyel rendelkezik. A tervek szerint a közeljövőben az összes adatközpontot összevonják, hogy a cég ügyfelei számára biztosítsanak nyilvános, és privát felhőszolgáltatásokat. A Nucleus Research elemzőcég szerint annak dacára, hogy az IBM nem verte olyan nagy dobra cloud technológiára alapuló terveit mint a már említett Amazon vagy a Microsoft, a cég korántsem tétlenkedett a területen, a terjeszkedés és a cloudra fektetett nagyobb hangsúly pedig logikus lépés a vállalattól.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Bár az IBM soha nem siette el a bejelentéseket, már jó ideje működtet felhőszolgáltatásokat nyújtó adatközpontokat, és mára cloud szolgáltatása is szilárd talajon áll. Wettemann szerint ahogy a vállalat szolgáltatócégből szoftvercéggé változott, most lassan cloud céggé alakul át. Az IBM még 2007-ben több mint 15 a területtel foglalkozó vállalatot vásárolt fel, csaknem 7 milliárd dollár értékben. A SoftLayer múlt augusztusi megvásárlása kulcsszerepet játszik a mostani terjeszkedésben is: egyszerű skálázhatósága miatt ugyanis a cég architektúrája, és szoftvere képezi majd az egyesített IBM cloud alapját.

Mexikótól Kínáig

A SoftLayer technológiájára építve az IBM globális infrastruktúraszolgáltatást is nyújt majd, több száz platform- és szoftverszolgáltatása mellett. A globális felhőből továbbá a cég Watson szuperszámítógépére vonatkozó tervei is profitálhatnak, amelyek szerint annak számítási kapacitását bocsátaná áruba. A vállalat először Washingtonban, Londonban, Hongkongban, Torontóban, Mexico Cityben, Dallasban, valamint több indiai és japán városban nyitja meg adatközpontjait, a februári Pulse konferencián pedig valószínűleg további helyszíneket is elárul. A terjeszkedést 2015-ben is folytatja, várhatóan a Közel-Kelet és Afrika térségében. A washingtoni és dallasi létesítményeket a cég kifejezetten kormányzati feladatok ellátására szánja, amellyel valószínűleg az Amazonnal próbál versenyre kelni, amely 600 millió dolláros üzletet kötött a CIA kiszolgálására. Utóbbi megállapodást az IBM tavaly meg is támadta, ám októberben végül visszakozott.

Az IBM becslései szerint a cloudszolgáltatások globális piaca 2020-ra évi 200 milliárd dollárra növekszik, 2015-ben pedig 7 milliárd dollárt remél az üzletágtól a cég. Bár többen jócskán megelőzték a területen, az IBM szerint a nagyvállalatok kiszolgálásában szerzett tapasztalatával versenyképes lesz majd - különösen ami a helyi piacoknak és az adott országos szabályozásoknak való megfelelést illeti. Ennek megfelelően a vállalat egy partnerprogramot is működtet, amelynek keretében egyes helyi kis és közepes IT-vállalatok saját igényeiknek megfelelően alakíthatják cloudszolgáltatását.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról