Üresen áll az Intel új arizonai gyára
2011-ben kezdte el építeni új félvezetőgyárát arizonai campusán az Intel. Az üzem felépült, de üresen áll, mivel a vállalat amúgy is rendelkezik kihasználatlan kapacitással.
Az Intel hatalmas új gyárat épített az arizonai Chandlerben, a Fab 42 azonban üresen áll, a félvezetők előállításához használatos berendezésekkel nem szerelték fel, és egyelőre nem is fogják. A cég szóvivője szerint belátható időn belül semmit sem termel a Fab 42, helyette a többi arizonai gyárat állítják át 22 nanométerről 14 nanométeres csíkszélességre.
Üresen áll a gyár
2011-ben jelentette be az Intel, hogy mintegy 5 milliárd dollár beruházásával új félvezetőgyárat épít Chandlerben (AZ). Az akkori tervek szerint egy olyan üzem épült volna fel, ahol 14 nanométeres eljárás segítségével készülnek a processzorok, mégpedig 450 milliméter átmérőjű szilíciumszeletek megmunkálásával. Hogy mennyire fontos volt a cég számára az üzem, azt jól mutatja, hogy még a 2012-es újraválasztására készülő Barack Obama amerikai elnököt is oda tudta csábítani "haknizni" a vállalat - Obama az amerikai ipar és az amerikai gyártás fontosságáról beszélt és arra biztatta a helyi kormányzatot, támogassa adókedvezményekkel a beruházást.
A gyár végül el is készült, azonban az üzemcsarnokból hiányoznak a chipgyártáshoz szükséges berendezések, ennek megfelelően a termelés sem indult be az eredetileg tervezett időpontban, 2013 végén. Az Arizona Republicnak a cég szóvivője, Chuck Mulloy megerősítette, a Fab 42 egyelőre üresen áll, a csarnok ugyan szerkezetkész, a fűtés és légkondicionáló rendszerek és működőképesek, chipgyártó berendezéseket azonban eddig nem telepítettek és a közeljövőben nem is fognak. A szóvivő szerint ugyanis a tőkehatékonyság jobb, ha a már működő gyárakat alakítják át 14 nanométeres lapkák előállítására.
A félvezetőgyártás költségei egyre nőnek a technológia fejlődésével, az ezredforduló környékén egy csúcstechnológiájú chipgyár építését még 1,5-2 milliárd dollárból ki lehetett hozni, mára, ahogy az Intel példáján is látszik, 5 milliárd dolláros beruházást igényel egy korszerű üzem. Iparági becslések szerint egy új félvezetőgyár költségeinek kétharmadát teszik ki a chipgyártó berendezések, a fennmaradó egyharmad pedig az épület és a szükséges infrastruktúra kiépítését fedezi. Amennyiben ez igaz, az Intel nagyjából 1,7 milliárd dollárt költhetett el eddig a Fab 42 felépítésére, egyelőre feleslegesen - bár a cég igyekszik hangsúlyozni, a jövőben ez kényelmes lehetőséget biztosít a kapacitás további növelésére.
A PC-piac visszaesése az Intelnek is fáj
A vállalat a helyi kormányzattól 3,3 millió dolláros adókedvezményt kapott cserébe azért, mert 1000 új munkahelyet hozott létre 2011 óta. A felvett dolgozók természetesen nem a Fab 42-ben dolgoznak, hanem az arizonai campus másik gyáraiban. Az Intelnek közel 12 ezer dolgozója van ezzel Chandlerben, A cég 1979-ben hozta létre chandleri campusát, az első gyár pedig 1996-ban épüt fel itt. Az arizonai komplexum a vállalat második legnagyobb chipgyártó létesítménye az egész világon és az évek során több tízmilliárd dollárt költött el gyárak építésére, illetve a meglevőek korszerűsítésére.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Kérdés, erre mikor lesz majd szükség. Az Intelt erősen sújtja a PC-piac visszaesése, 2012-ben az eladások 6,4 százalékkal, 2013-ban pedig 10 százalékkal csökkentek. A kevesebb eladott PC pedig kevesebb eladott Intel processzort is jelent természetesen - a vállalat pedig minden erőfeszítése ellenére képtelen volt érdemi részesedést szerezni az okostelefonok és a tabletek szegmensében, amelyek óriási növekedést produkálnak. Így összességében az Intel gyártókapacitásának jó része kihasználatlan - nem véletlen, hogy a vállalat belépett a szerződéses gyártók közé is, ezzel próbálva lekötni fölös kapacitását.
Eredetileg 13 milliárd dolláros tőkeberuházási büdzsét irányzott elő az Intel 2013-ra, ezt azonban először 12 milliárd dollárra, majd 11 milliárd dollárra csökkentette. Ezt csak részben okozta, hogy a vállalat a 14 nanométeres félvezetőgyártási eljáráshoz a vártnál több berendezést tudott újrahasznosítani, a fő indok a tervezettnél alacsonyabb kapacitáskihasználtság. Becslések szerint a vállalat üzemei jelenleg 80 százalék alatti kihasználtsággal üzemelnek, így egyelőre semmi nem indokolja egy új "megagyár" felépítését.