Szabad szoftveres tudástárat gründolt a KIM
2012 őszén jött létre a kormányzati szabad szoftveres kompetenciaközpont, amelynek egyik célja a szabad és nyílt szoftverek kormányzati használatával kapcsolatos ismeretek rendszerezése. A szervezet most létrehozott egy online tudástárat, ahol oktatási anyagok, bevezetéssel kapcsolatos tapasztalatok, esettanulmányok találhatók meg.
Nagyjából egy éve alakult meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárság alatt egy E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ, amelynek célja a szabad és nyílt szoftverek használatának elterjesztése a közigazgatásban.
A fő cél azonban nem közvetlenül a költségek csökkentése, hanem a különböző rendszerek jobb együttműködése által a jobb közigazgatási szolgáltatások elérése. Mindazonáltal a kompetenciaközpont fenntartja azt az álláspontot, hogy a szabad szoftverek használata a hazai gazdaságot erősíti, mivel magyar szakemberek fogják ezeket a szoftvereket bevezetni, ők fogják hozzá az oktatási, támogatási, továbbfejlesztési szolgáltatásokat nyújtani. Ehhez próbál segítséget adni az a tudástár, amely a szabad szoftverek közigazgatási használatával és használhatóságával kapcsolatos ismereteket rendszerezi.
"A szabad szoftverek használatáról frissített, aktualizált információk összegyűjtése már önmagában nagy fegyvertény lenne, mert olyan tudás van felhalmozva az országban elszórva, amely nagyon rövid időn belül szinte bármilyen problémát meg tudna oldani. Ehhez az NFM-től megkapott tudástárat is leporoljuk, és amit tudunk belőle, azt hasznosítjuk" - mondta a HWSW-nek egy év eleji beszélgetés során Fekete Gábor, e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár.
Oktatási anyagok, esettanulmányok
A tudásbázis megalkotásakor a kompetenciaközpont igyekezett a lehető legtöbb publikus bevezetést megvizsgálni, hogy a hazai informatikai döntéshozók és szakemberek képet kaphassanak arról, hogy hol és milyen eredménnyel zajlottak, zajlanak ilyen projektek, melyekből tanulni lehet. A sikerek mellett azt is megvizsgálták, hogy ha valahol sikertelenül zárult egy szabad szoftveres projekt (például a német külügyminisztériumban), akkor ennek mi lehetett a hátterében.
A tudásbázis másik része azon témakörök alapos körüljárása, melyek az érintettek számára fontosak lehetnek. Néhány példa: Melyek a szabad szoftverek legfontosabb jellemzői? Milyen licencek léteznek? Ezek milyen védelmet nyújtanak a fejlesztőknek, és milyen lehetőségeket adnak a felhasználóknak? Milyen jellemzői vannak a szabad szoftvereknek biztonsági szempontból? Milyen gazdasági eredményeket, megtakarításokat vagy plusz költségeket okozhat egy szabad szoftver bevezetés vagy migráció? Megéri ilyen szoftvereket fejleszteni? A felhasználó jól jár-e a használatukkal?
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
"A közigazgatás számos helyen tudna jelentős költségmegtakarítást elérni a szabad szoftverek nagyobb arányú használatával. Ennek érdekében a szakmának mélyebben meg kell ismernie ezek jellemzőit. Talán az egyik leginkább fontos tulajdonságuk a szabad szoftvereknek, hogy a nyílt adattárolási formátumoknak köszönhetően lehetővé teszik, hogy a közigazgatás hatékonyabban tudja használni az adatvagyonát, valamint a nyílt szabványoknak köszönhetően növelhetik a közigazgatási informatikai rendszerek interoperabilitási képességét" - mondta Fekete Gábor, az e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkár.
A tudásbázisban helyet kaptak olyan régebbi hazai tanulmányok, melyek a szabad szoftverek felhasználhatóságával foglalkoznak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által életre hívott MNy2 projekt által összegyűjtött fontosabb anyagok és néhány, a központ által a kutatás során felhasznált, a téma szempontjából fontosnak vélt idegen nyelvű tanulmány és cikk is.