Szerző: Bodnár Ádám

2013. február 25. 09:49

Lennie kell állami szerepvállalásnak a szabad szoftverek területén

Újra napirendre került a szabad szoftverek elterjesztése az állami szférában - ennek támogatására jött létre tavaly a Szabad Szoftver Kompetencia Központ. Fekete Gáborral, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkárával és Erdei Csaba projektvezetővel beszélgettünk a célokról és lehetőségekről.

HWSW: Mikor és miért jött létre a Szabad Szoftver Kompetencia Központ?

Fekete Gábor: Egy 2011-es EKOP akcióterv módosítás intézkedett a kompetenciaközpont felállításáról, amelynek kedvezményezettje a KIM lett. Ekkor kezdtük el tervezni a projektet, ami jelenleg már a megvalósítási szakaszban tart.

Régebben is voltak próbálkozások a szabad szoftverek kormányzati szférában való elterjesztésére – költségvetési és praktikus okokból egyaránt –, de ezek ad hoc módon, elszórtan vagy esetlegesen valósultak meg. Pozitív eredménynek számít, hogy a bíróságok jelentős mértékben használnak nyílt forráskódú szoftvereket, de a bevezetéskor megszerzett tudás és a tapasztalat még nem terjedt el a közigazgatásban. A cél a birtokunkban lévő tudás rendszerezése. Nyugat-Európában komoly referenciák vannak e témában, például fenntartanak uniós intézményt az eredmények és a tudás összegyűjtésére és természetesen azok publikálására, figyelve a dokumentáció egységességére.

HWSW: A szabad szoftverek mögött álló közösségeket elég megbízhatónak tartja az állam?

Fekete Gábor: A szabad szoftverek kapcsán állandó a dilemma: önszerveződő közösségek állnak mögöttük, amelyek egyes területeket felkarolnak, dolgoznak rajta, aztán átalakulnak - jó példa erre az OpenOffice.org, amely mögül gyakorlatilag kivonult a közösség, mikor az Oracle megvette a Sunt. Szilárd alap kell ahhoz, hogy az állam biztonsággal válthasson szabad szoftverekre. Ezeket magyar nyelven szeretnénk bevezetni és használni, ezért az aktualizálásuk folyamatos feladat.

Erdei Csaba: A kompetenciaközpont szolgál olyan alappillérként, amely biztosítja az eljárások dokumentálását, képzéseket szervez, tapasztalatokat ad át, és gondoskodik arról, hogy a közigazgatásban használt szoftverekhez naprakészek és hozzáférhetők legyenek a nyelvi frissítések. A LibreOffice, a Firefox, az Ubuntu, a Zentyal és a GNOME magyarra fordítását a kompetenciaközpont munkatársai végzik – akik egyébként szabad szoftveres körökben ismert és elismert szakemberek –, néhányan ezek fejlesztésében is részt vesznek [pl. Mátó Péter, Kelemen Gábor, Német László, Zahemszky Gábor, Varga Csaba Sándor, Torma Hajnalka - a szerk] . Pilotprojekteket is indítottunk önkormányzatoknál és közigazgatási intézményeknél, ilyen például Újbuda, vagy az Országos Széchenyi Könyvtár.

Fekete Gábor: Az államnak folyamatos és stabil elektronikus szolgáltatásokat kell nyújtania, ezért kiemelt jelentőségű az elérhető tudás biztosítása egy szereplőn keresztül, felkészülve a hibák eszkalálására.

HWSW: Ez azt jelenti, hogy a kompetenciaközpont feladata lesz az állami szférában használt szabad szoftverek támogatása?

Erdei Csaba: Nem supportálunk semmit a szó szokásos, terméktámogatási, piaci értelmében, de lehet tőlünk kérdezni. A bevezetéseknél mérnöki, vagy oktatási segítséget is tudunk adni.

HWSW: A korábban elért eredményekből nem tudtak semmit felhasználni?

Fekete Gábor: A kompetenciaközpont jelentősége éppen az, hogy egyfajta folyamatosságot biztosít, hogy az eredmények ne vesszenek kárba. Lennie kell állami szerepvállalásnak ezen a területen, fenn kell tartani a kompetenciát, ez később meg fog térülni. A szabad szoftverek használatáról frissített, aktualizált információk összegyűjtése már önmagában nagy fegyvertény lenne, mert olyan tudás van felhalmozva az országban elszórva, amely nagyon rövid időn belül szinte bármilyen problémát meg tudna oldani. Ehhez az NFM-től megkapott tudástárat is leporoljuk, és amit tudunk belőle, azt hasznosítjuk.

Erdei Csaba: A kompetenciaközpont fel fog állítani egy keretrendszert, amely megmutatja, hogy az egyes területeken, például levelezésnél, milyen szabad szoftvereket érdemes használni. Lesz egy követelményrendszerünk, ami alapján el tudjuk dönteni, mely szoftvereket ajánljuk. Olyanokat, amelyeknek nagy és stabil a fejlesztői bázisa, fejlesztésükben cégek is érdekeltek – mert ez egyfajta garanciát jelent –, rendszeres időközönként frissülnek, vannak referenciáik, dokumentációjuk és lehetőleg magyar felületük. Témakörönként 2-3 szoftvert fogunk ajánlani. Ha ezek irányába indul el egy állami intézmény, akkor nagy valószínűséggel nem fog hibázni.

Fekete Gábor: Jelenleg az állami megrendelők elköltik a pénzüket, vásárolnak informatikai eszközöket, licenceket, és mivel nem akarnak nagyot tévedni, ezért egyszerűen megveszik azokat, amelyeket korábban is. Ezt nem fogják rajtuk számon kérni, nem lesz negatív visszhangja.

Erdei Csaba: Ott van például az Apache webszerver, ami nyílt forrású és piacvezető, pozícióját ráadásul csak másik nyílt forrású termékek veszélyeztetik, mégis van állami cég, amely IIS-en üzemelteti a weboldalát. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért?

Ez egy gyorsan fejlődő terület és sokszor nem lehet tudni, milyen irányba változik a technológia, ezért értékek mentén kell előre menni. Mik ezek az értékek? A nyílt szabványok, a nyílt formátumok, hogy a saját adataink a mi birtokunkban legyenek, és hogy az alkalmazások továbbfejlesztésekor ne legyünk kiszolgáltatva. Persze így is el lehet követni hibákat, de kisebb az esélye, és kisebbet lehet tévedni is.

HWSW: Vannak-e területek ahol különösen jól bevethetőnek tűnnek a szabad szoftverek és vannak-e olyanok, ahol megmaradhatnak a zártak?

Erdei Csaba: Zöldmezős beruházásban a szabad szoftverek szinte mindent tudnak. Meglevő vállalati környezetben viszont az együttműködési képesség fontos: milyen funkciókra van szükség, milyen szakalkalmazások vannak, amikkel együtt kell működni, de ez túlmutat a szabad szoftverek kérdésén, ezek a kérdések a zárt szoftverek esetében is felmerülnek.

Van néhány szabad szoftveres zászlóshajó, mint a LibreOffice vagy az Apache, de vannak olyan területek, ahol valószínűleg sose lesznek szabad szoftverek, például egy építésügyi szakhatósági szoftver mögé nem lehet nemzetközi fejlesztői közösséget állítani. Minden területet meg kell vizsgálni, biztos lesznek olyan intézmények, ahol kereskedelmi szoftvert fognak vásárolni, azonban az egyes szakterületek nagy részén el kell gondolkodni a szabad szoftverek használatán.

Fekete Gábor: Nem az a baj, hogy az intézmények kereskedelmi szoftvert használnak, hanem hogy mérlegelés nélkül teszik azt, nem néznek más alternatívát megszokásból, kényelemből. Most egy szemléletváltás küszöbén vagyunk, amire a válság ráerősít. Amíg az embernek van pénze, kifizeti a számlát, de amikor kevesebb a pénz, érdemes elgondolkodni, hogy ki lehet-e hozni belőle egy másik, szintén működő dolgot.

Az is probléma, hogy számos szakalkalmazásban az igazi adatgazda alig fér hozzá a saját adataihoz. Azt próbáljuk jogszabályokkal is garantálni, hogy az állam ne legyen kiszolgáltatva az általa megbízott és kifizetett cégeknek, ne kelljen minden évben hatalmas pénzeket fizetnie azért, hogy a saját adataihoz hozzáférhessen. Rengeteg ilyen eset van.

Elvárható, hogy a megrendelő ne tévessze szem elől saját érdekeit, megköveteljük a szerződésben a naprakész dokumentációt, változáskövetést, interfész-definíciót. Gyakran valósulnak meg nagy állami beruházások, ahol ezeket elmulasztják a szállítók, mert nem szoktak hozzá, hogy az állam ezt megköveteli. Mivel a szolgáltatások egyre jobban összefüggenek egymással, elképzelhető, hogy valami nem fog működni, mert valaki pusztán jó szándékból frissített, javított valamit, de ezt sehol nem dokumentálta. Az Ügyfélkapunál is volt ilyen eset.

HWSW: A hivatalos indoklás szerint nem a spórolás az első számú motiváció a szabad szoftverek használata mögött, hanem a szolgáltatóbb közigazgatás, ezt hogy támogatják jobban a szabad szoftverek?

Fekete Gábor: Ha a magyar közigazgatás lényegesen nagyobb volumenben használ majd szabad szoftvereket, akkor ezeknek a tervezését, fejlesztését, bevezetését, migrációját és üzemeltetését is  magyar cégek végezhetik. Így még akkor is lényegesen jobban jár majd az ország, ha ugyanannyiba kerülne egy-egy projekt, hisz a magyar cégek és munkavállalók itthon adóznak, így közvetve csökkentik az állami kiadásokat, ugyanakkor növelik a hazai minőségi informatikai munkahelyek számát. Fontos megjegyezni, hogy szabad szoftverek fejlesztése esetén nem kell újra és újra létrehozni alapvető építőelemeket, ez a fejlesztést is olcsóbbá fogja tenni.

A zárt szoftverekkel az a nehézség áll fenn, hogy néha úgy módosulnak, hogy nem tudjuk pontosan, mi történt a mélyben. Most, amikor egyre több szolgáltatás kapcsolódik össze nem mindegy, milyen formátumok, adatszerkezetek, eljárások működnek a háttérben. Kiemelt jelentőségű, hogy az államnak teljes kontrollja legyen az adatvagyona felett, és a szabad szoftverek ezt minden esetben biztosítják.

Erdei Csaba: A spórolásra visszatérve: sok tévhit kering a szabad szoftverekkel kapcsolatban. Tény, hogy a szabad szoftverek nagy része ingyenes, bárki letöltheti, használhatja őket. Akinek van kedve és ideje, az interneten mindent megtalál hozzájuk, de ha azonnal komoly szakértelemre, tapasztalatra van szükség, az itt is pénzbe kerül. A bevezetés nem ingyen van, oktatás, mérnöki segítség kell hozzá, de vannak járulékos előnyök. A felhasználónak nagyobb mozgástere van, nincs kitéve a fejlesztő kényének-kedvének. München például még mindig OpenOffice.org-ot használ, mert megfelel a céljainak, és ha vált, nem azért vált mert muszáj, mert kiesik alóla a gyártói támogatás, hanem mert ő úgy dönt, és azt ütemezetten tudja megtenni.

Másrészt azt gondoljuk, hogy amikor egy cég „beáll”, a szabad szoftverek üzemeltetése nem kerül többe, mint a kereskedelmi termékeké, mert a rendszergazdák és az ügyfélszolgálatosok már ki vannak képezve. Hosszú távon ugyanakkor a licencköltségek radikálisan csökkennek, így a későbbiekben már jelentkezik a megoldásból fakadó megtakarítás is.

HWSW: München kapcsán nagy volt a vita arról, hogy a megtérülési háttérszámítások megalapozottak voltak-e. A kompetenciaközpont nyilvánosságra fogja hozni a pilotok gazdaságossági számításait?

Erdei Csaba: Ezeknek a pilotoknak nem ez a célja, hanem a módszertan kidolgozása. Lehet, hogy nem ebben az évben, hanem később, de kialakulhat egy egységes módszertan, ami megmutatja a kereskedelmi és a szabad szoftverek költségeit hogyan lehet összehasonlítani. Nagyon érdekes kihívás lenne a kompetenciaközpont számára egy mindenki által elfogadható módszertan felállítása. De a mostani projekt kifutása ehhez kevés. München is csak évekkel az átállás után publikált számokat, mert akkorra látszott a megtakarítás mértéke.

HWSW: Mivel lennének elégedettek?

Fekete Gábor: Ha a kompetenciaközpont annyira megismertetné magát az állami szereplőkkel, hogy igénybe vennék a szolgáltatásait, és fenn tudna maradni. Egyre több helyen ismerik fel, hogy szükség van ilyen tudásra, és ezt érdemes finanszírozni, mert kifizetődik. De ne felejtsük el, a biztonságos használathoz szükség van a kompetencia központ nyújtotta háttérre.

Erdei Csaba: Az előzőek mellett öt sikeres pilot, az indikátoraink teljesülése és legalább egy nemzetközi sajtóhír valamelyikről.

a címlapról