Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Bukják a művészek az üreshordozó-jogdíjak negyedét

Dojcsák Dániel, 2013. október 09. 12:14
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Feleslegesen igyekeztek a művészek, jogtulajdonosok, egy friss törvény szerint a Nemzeti Kulturális Alap rendelkezik az Artisjus által beszedett üreshordozó-díjak 25 százalékáról. A zenészek szerint ezzel az állam a jogos fizetésüket sarcolja meg, az NKA szerint viszont a törvény ugyanúgy a művészi érdekeket szolgálja, csak igazságosabb módon osztja el az összeget.

A múlt héten meglepő hír ütötte fel a fejét, leginkább a zenészek által aláírt petíció formájában felbukkanva: a parlament október 7-én szavaz arról, hogy az Artisjus által kezelt jogdíjak egy része felett a jövőben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) rendelkezik majd. A petíciót aláíró 1-2 ezer zenész közül megszólalók szerint a legnagyobb probléma nem az, hogy az állam a jogdíjak egy részének felosztásával és a kifizetésekkel szeretne foglalkozni, hanem az, hogy mindezt nagyon hirtelen és minden előzetes egyeztetés nélkül zúdította az érintettekre.

A múlt héten felröppent hír után a hét elején valóban elfogadta a parlament a Navracsis Tibor közigazgatási- és igazságügyi miniszter által benyújtott javaslatot, ami az ismeretlen szerzők műveinek jogdíját hivatott rendezni az európai uniós jogharmonizáció keretében. Az eddigi gyakorlat szerint a befolyó jogdíjak összesen 10 százalékáról lemondtak a zenészek, amit az Artisjus, EJI, Filmjus saját tagjainak osztott vissza díjak, pályázatok és támogatások formájában. A jogíjak 7 százaléka kulturális, 3 százaléka pedig szociális alapon került kiosztásra. Az új törvény értelmében az említett 7 százalék felett az NKA rendelkezik.

Einstand

A törvény másik lényeges újdonsága, hogy a magáncélú másolásra alkalmas adathordozókra (pl. írható CD, DVD, médialejátszó, HDD, memóriakártya) kivetett üreshordozó-jogdíjak 25 százaléka is  a fenti alap részét képezi. Az Artisjus kommunikációja szerint a teljes jogdíjak 7 százalékos része körülbelül 500 millió forint, míg az üreshordozó-díjak 25 százaléka további 700 millió forint évente, így az NKA 1,2 milliárdos keretet szerzett a jogtulajdonosok kárára. Az összeget az NKA pályázati alapon fogja kiosztani, de arról egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen célok és szempontrendszerek alapján költi el a pénzt.

Az NKA alelnöke, L. Simon László blogbejegyzésében arról beszél, hogy az NKA-nak sokkal nagyobb társadalmi legitimitása van mint az Artisjusnak, illetve a két szervezetet a bevétel és a kezelési költség alapján is összehasonlítja. L. Simon szerint az NKA hatékonyabb és olcsóbb mint az Artisjus, így jobban szolgálja a művészek érdekeit. Az Artisjus szerint azonban a két szervezet tevékenysége nem összehasonlítható, hiszen az NKA mások által beszedett pénz pályáztatásával foglalkozik, miközben az Artisjus a saját tagjainak, illetve több más szervezet jogdíjainak a beszedését, felosztását és kifizetését is végzi. “Az Artisjus rendszerében több millió sornyi elhangzási adat egyedi beazonosítása történik hazai és nemzetközi adatbázisok alapján”. Az Artisjus nyilvántartja többek közt a tévés, rádiós játszásokat, a fizikai hordozós eladásokat, az üzletekben, szórakozóhelyeken történő felhasználást, illetve az elektronikus, online katalógusokban történő lejátszásokat is.

Az Artisjus tavaly 3,6 milliárd forint jogdíjat szedett be 590 millió forintos költséggel, ami azt jelenti, hogy 17,19 százalékos kezelési költségszintet teljesít. Ez a nyugat-európai átlagnak felel meg, a környező országokban több jogkezelő ennél rosszabb hatékonysággal dolgozik. Az Artisjus módszerének megfelelőségét az is bizonyítja, hogy az elmúlt hetekben a közép-európai régióban elsőként tudott megfelelni a technikai elvárásoknak és csatlakozni a legnagyobb európai jogkezelői szövetséghez, az Armoriához.

Az NKA ezzel szemben ugyan évente 10-11 milliárd forintot fizet ki 900 millió forintos működési költség mellett, ami 8-9 százalékos hatékonyság, de nem szabad elfelejteni, hogy az NKA egyszerű elektronikus pályázatkezelést végez, a kifizetésekhez az érintettek minden adatot önmaguk (saját költségen) szolgáltatnak. Az NKA közlése szerint a most bevont jogdíjakból szerzett összegeket a szervezet “a valódi értéket teremtő, valódi tehetségek” támogatására akarja fordítani, nem az “egyébként is magas jogdíjat kapókat, hanem a feltörekvő tehetségeket” szolgálni.

A zenészeket, tehát a jogdíjak tulajdonosait képviselő Artisjus szerint ezzel a megoldással viszont nem csak a magas jogdíjat eltevőket, de a közepes és kis bevételű szerzőktől és előadóktól is forrást von el az NKA, valamint a szűkös anyagi keretek között új hangfelvételeket létrehozó független magyar kiadókat is nehezebb helyzetbe hozza. A jogdíj nem adó, hanem magánpénz, amihez nem társadalmi legitimitás, hanem a jogtulajdonosoktól származó felhatalmazás szükséges. Az üreshordozó-jogdíjakat öt különböző szerzői-előadói-kiadói egyesület osztja fel maga között, amik az Artisjus mellett az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Mahasz.

Kulturális célok

Ezek a szervezetek saját tagságukon belül, saját döntéshozatali rendszerükben határozzák meg a felosztás és beszedés szabályait. Amennyiben a tulajdonosok saját pénzüknek felosztását hatékonytalannak találták volna, akkor ezt saját hatáskörben képesek lettek volna kezelni. Lehet ugyan kritizálni a rendszert, hogy torzít az előadók között valamilyen irányba, vagy éppen azzal kapcsolatban is lehet fenntartásokat megfogalmazni, hogy a közös jogkezelés miért kötelező, de ettől függetlenül a magánpénz nem válik közpénzzé, érvel az Artisjus.

A jogkezelők a jogdíjak 7 százalékát eddig is kulturális célú támogatásokra fordították, a törvény a jövőre azonban semmilyen garanciát nem tartalmaz arra, hogy ez a jövőben is a feltörekvő tehetségek támogatására szolgál és nem egy újabb Marslakók vagy Magyarország, Szeretlek típusú projektben ég majd el az éves keret nagy része. Az NKA szerint a zenészek felháborodása felesleges, a törvénymódosítás összhangban áll az uniós jog változásaival, Ausztriában például a hasonló jogdíjbevételek felét a kulturális intézmények között osztják szét. L. Simon László szerint a jövőben át kell át kell tekinteni a nem nevesíthető jogdíjbevételek egész elosztási rendszerét és az internettel kapcsolatos jogdíjkezelési problémákat is.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.