Szerző: Koi Tamás

2013. október 4. 12:37

Drágán megfizethetünk a korlátlan díjcsomagokért

Tegnap a Vodafone és a Telenor is bejelentette új, részben vagy teljes egészében korlátlan beszédforgalmat biztosító díjcsomagjait. Az új csomagok ugyan összességében olcsóbbá teszik a telefonálást, a tarifákban foglalt adatforgalom mennyisége azonban továbbra sem nő, ami hosszú távon hátrányos lehet az előfizetőknek.

Tegnap ismét fontos momentumhoz ért a magyar mobiltelefónia történelme: a Vodafone megújította RED tarifacsaládját, a Telenor pedig bejelentette első olyan tarifáit, melyek a RED-hez hasonlóan korlátlan beszélgetést és SMS-ezést tesznek lehetővé hálózaton belül, vagy belföldi hálózatokba. A korlátlan csomagok megjelenése és egyre olcsóbbá válása első látásra kedvező trendet vetíthet elő, ám ezek a konstrukciók mind az előfizetők, mind a szolgáltatók számára rejthetnek olyan elemeket, melyek hosszabb távon kedvezőtlen hatásokat generálhatnak.

Korlátlanság korlátok közt

Az európai mobilszolgáltatóknál megjelenő, korlátlan beszéd- és szöveges üzenet tartalommal ellátott tarifák tavaly indultak hódító útjukra, Magyarországon is éppen egy éve érhető el ilyen, úgynevezett flatrate díjcsomag. Az első szolgáltató, mely megpróbálkozott az új tarifaszerkezet honosításával a csoport nemzetközi stratégiája alapján a Vodafone volt, mely éppen egy éve indította útjára RED márkanevű tarifáit, két változatban is. Ezt a termékcsaládot alakította át tegnap a szolgáltató, részben egy olcsóbb korlátlan csomag bevezetésével, részben a legdrágább RED Super tarifa eltörlésével.

A Vodafone hónapokig egyedül tudta tesztelni a piac fogadókészségét a flatrate tarifák esetében, végül idén március végén a Magyar Telekom is bevezette a portfóliójába a Next díjcsomagokat, melyek a RED árszintjéhez képest valamelyes feljebb lettek pozicionálva. A sorhoz utolsóként csatlakozott a Telenor Magyarország is, mely a Vodafone-nal egy napon leplezte le új, korlátlan beszélgetést és SMS-eket tartalmazó tarifáit, melyeket a piros emblémás operátorhoz kísértetiesen hasonló feltételekkel és áron biztosít.

Hívásvégződtetési díj

A hívásvégződtetési díj az az önköltségi árszint, amit a hívó fél szolgáltatójának kell fizetnie a hívott fél szolgáltatójának (ha a kettő nem egyezik) egy percnyi telefonbeszélgetés esetén.

A korlátlan díjcsomagok gyors tejedése azonban komoly érvágás lehet a szolgáltatóknak, különösen ha azok közben egyre olcsóbbá is válnak. Ennek oka, hogy a mobilszolgáltatóknak még most is meg kell fizetniük egymás felé a végződtetési díjakat, jóllehet a hírközlés-szabályozás szándékai szerint ezek a költségek a következő években minimalizálódhatnak, illetve teljesen eltűnhetnek.

A hívásvégződtetési díj idén január óta percenként nettó 7,06 forint, jövő januártól pedig várhatóan 4,6 forintra csökken, vagyis ekkora önköltségi árral mindenképpen kell számolnia a mobilszolgáltatónak abban az esetben is, ha a perceket "ingyen" adja - feltételezve, hogy az ügyfele hálózaton kívüli irányba kezdeményez hívást. A hívásvégződtetés ráadásul elvileg annál jobban terhel egy szolgáltatót, minél kisebb az ügyfélköre, hiszen az előfizetői nagy valószínűséggel nagyobb arányban bonyolítanak hálózaton kívülre irányuló hívásokat. Alighanem ez lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy a Vodafone tegnap közölte, december 31-ig garantálja csak a RED Basic elérhetőségét a jelenlegi feltételekkel.

Összemért képességek

A mobilszolgáltatók számára szintén komoly veszélyt rejt a korlátlan tarifák kapcsán, hogy ezek a díjcsomagok a korábbi tarifákhoz képest lényegesen egyszerűbbé, áttekinthetőbbé, illetve rendkívül könnyen összehasonlíthatóvá válnak. A belföldi piacon ez gyakorlatilag tálcán kínálja a versenytársaknak a gyors reakció lehetőségét (lásd a Telenor tegnapi bejelentését), nemzetközi kitekintésben pedig kitűnő lehetőséget ad arra, hogy a magyarországi piaci környezetet összehasonlítsuk a nemzetközi helyzettel.

A flatrate tarifák az EU-s és nemzetközi piacokon többnyire két fontos tényezőben különböznek egymástól. Ezek egyike a fogyasztói ár, a másik pedig a díjcsomagokban foglalt adat mennyisége. Bár a szolgáltatók előszeretettel reklámozzák elsődleges fegyvertényként a korlátlan beszédperceket és SMS-eket ezen tarifáknál, az adatforgalmi keret az okostelefonok rohamos terjedése kapcsán egyre hangsúlyosabb szerepet kap - e tekintetben azonban nem feltétlenül és nem mindenhol tapasztalhatók kedvező trendek a flatrate tarifák bevezetésekor.


Forrás: Rewheel

A finn Rewheel friss, a korlátlan tarifák ár/adatmennyiség arányát vizsgáló elemzése egyebek mellett arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy az ilyen tarifák esetében a benne foglalt adatmennyiségnek a jövőben jóval hangsúlyosabb szerep juthat. A cég korábban dolgozott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, valamint részt vett a negyedik magyarországi mobilszolgáltató piacra lépését előkészítő tanulmány megírásában, nevük pedig már az Európai Bizottság számára sem ismeretlen - a nyáron Joaquin Almunia versenyjogi biztos is idézte a kétfős kutató- és tanácsadócég megállapításait.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

A Rewheel új felmérése szerint az új tarifák esetében arányaiban számolva az okostelefon-használat Magyarországon kimagaslóan drága, ráadásul a mától érvényes változások kedvezőtlen trendvonalat mutatnak: "A mobilinternet a digitális gazdaság, a tudásalapú társadalom üzemanyaga, energiahordozója. A tegnap bejelentett csomagok figyelembevételével Magyarországon átlagosan 14 eurót kell fizetni egységnyi gigabájt-fogyasztás után a korlátlan perceket és SMS-eket tartalmazó okostelefon-tarifákon" - nyilatkozta a HWSW-nek Zarándy Pál, a Rewheel partnere. "Ebben a tekintetben az EU-n belül Magyarországon a legdrágább az okostelefon-használat. Nagy-Britanniában 1, Szlovéniában 0,8, Dániában 0,6 Eurót kérnek a szolgáltatók átlagosan egy többlet gigabájért."

Lemaradóban

Zarándy hozzátette, míg Magyarországon mindössze 3 GB-ot tartalmaz a legnagyobb csomag (miután a Vodafone tegnap visszavonta a 4 GB-os csomagját), addig a legtöbb EU tagállamban bőven 5-10 GB feletti okostelefonos csomagokat is lehet kapni, ráadásul a tethering korlátozása nélkül. A tarifaváltozások után Magyarország az egyetlen EU tagállam, ahol nem lehet 3 GB-nál magasabb adattartalmú, korlátlan percet és SMS-t tartalmazó tarifára előfizetni (az adatforgalmi keretet különböző opciókkal lehet tovább bővíteni). "Egyértelműen kirajzolódik a trend, hogy azokban az országokban, ahol drágák a GB-ok az okostelefonon, ott lemard a mobilinternetes előfizetések lakossági elterjedtsége. Magyarország már egy ideje az utolsó helyen áll e tekintetben az egész EU-ban, és a tegnap bejelentett tarifaváltozások további lemaradást vetítenek előre" - mondta el lapunknak a szakember.

A hírközlési hatóság által a szolgáltatók önbevallása alapján biztosított adatok szerint Magyarországon hiába nő hónapról hónapra jelentősen az aktív mobilnet-előfizetők száma, az egy főre jutó átlagos adatforgalom kis mértékben csökken. Az NMHH legfrissebb statisztikája szerint idén augusztusban egy előfizető átlagosan 0,9 GB adatot forgalmazott (az előfizetők körébe az okostelefon-tulajdonosok és más mobilnet-eszközöket használók egyaránt beletartoznak), míg egy évvel korábban ugyanez az érték 1,09 GB volt. A mobilszolgáltatók álláspontja szerint ez a jelenség elsősorban annak tudható be, hogy az új előfizetők adatforgalmi igénye jóval kisebb, mint a mobilnetes szolgáltatásokra legelőször lecsapó ügyfeleké, jóllehet ennek némileg ellentmond, hogy ez a jelenség más országokban nem tűnik ennyire nyilvánvalónak.

A Telenor Magyarország múlt héten a Népszapadságnak adott nyilatkozatában a magyar piaci környezetet és a nagy adatforgalmi keretet biztosító flatrate csomagokat kínáló skandináv országokat összehasonlítva kiemelte, Svédországban és Dániában a nagy adatforgalom mellett a mobilneten keresztül igénybe vehető, igénybe vett értéknövelt szolgáltatások aránya is jóval magasabb a magyarnál. Az ügyfelek éppen ezért nem a hozzáférésért, hanem az elérhető tartalmakért (zenék, filmek, játékok stb) fizetnek elsősorban, ennek megfelelően az egy előfizetőre jutó árbevétel is többszöröse a hazainak.

A magyar piac ezzel szemben szinte teljesen készülékorientált, vagyis az előfizetők a készülékek választéka és ára alapján döntenek, kisebb az átlagos költések aránya, valamint nagyobb a kártyás előfizetések bázisa.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról