Szerző: Gálffy Csaba

2013. augusztus 7. 16:16

Karaktereket cserélnek fel a Xerox fénymásolók

Gyakorlatilag láthatatlanul, tüzetes átnézés nélkül észrevehetetlenül cserélnek fel számokat és betűket a Xerox egyes fénymásolói és multifunkciós eszközei. A problémáért egy túl agresszív képfeldolgozó algoritmus felelős, más gyártók is érintettek lehetnek.

Meglepő problémával jelentkezett egy Xerox-felhasználó: a fénymásoló véletlenszerűen felcserél másolás közben néhány karaktert, anélkül, hogy ennek bármilyen könnyen észrevehető nyoma lenne a másolaton. A David Kiesel által megfigyelt esetben egy Xerox Workcentre 7535 készített hibás másolatokat különböző dokumentumokról, köztük az ilyen hibákra érzékeny építészeti tervekről. A problémát sikerült több Xerox eszközök is reprodukálni, több WorkCentre modell és ColorQube is érintett, ráadásul a hibát szoftverfrissítés és a Xerox ügyfélszolgálata is képtelen volt első körben orvosolni.

Alig észrevehető adatmódosítás az első és harmadik sorban.

Némi tájékozódás után kiderült, hogy a digitális multifunkciós eszközökben (nem csak a Xerox által) használt JBIG2 tömörítési algoritmus a ludas, amely helytelen beállítások esetén képes "átírni" szöveget és adatokat. "Normál" érzékenység mellett ugyanis az érintett Xerox modellek tömörítése veszteségesre kapcsol, amellyel a feldolgozó algoritmus már hibákat vét és átírja a szöveget. Az említett eszközökön az alapértelmezett (és ajánlott) beállítás az eggyel magasabb, "higher" fokozat, amely nem veszteséges, a beállítások elnevezése azonban erre egyáltalán nem utal.

Multifunkciós mélylélektan

A JBIG2 tömörítési algoritmus a Xerox védekezése szerint iparági szabvány, annak működését a gyártó nem befolyásolta. A cég oldalán közzétett magyarázat szerint a JBIG2 alapértelmezett "higher" tömörítés és felbontás mellett "általában nem cseréli fel" a karaktereket, ez a jelenség azonban előfordulhat az alacsonyabb, "normal" minőség és felbontás használata esetén. A Xerox közleménye szerint az említett eszközöknél, ahol a minőség a webes interfészen állítható, meg is jelenik a karakterek felcserélésére vonatkozó figyelmeztetés.

A JBIG2 két mintakereső algoritmusa - forrás: Wikipédia

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A JBIG2 szabványt a Joint Bi.level Image Experts Group dolgozta ki, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 2000-ben fogadta el azt ISO/IEC 14492:2001 kóddal. A tömörítési eljárás kifejezetten kétszínű dokumentumokra specializált, különlegessége, hogy felismeri az ismétlődő mintázatokat (karaktereket) és azokat csak egyszer rögzíti (pattern matching and substitution és soft pattern matching), így nagyon apró fájlméretet tud előállítani szöveges dokumentumokból. Az algoritmus számára problémát jelent az alacsony, veszteségesen tömörített képek feldolgozása, ilyenkor előfordulhat a karakterek felcserélődése - ahogy ez esetben is történt. Ennek elkerülése érdekében még a legegyszerűbb multifunkciós eszközök is külön beállítással rendelkeznek kép és szöveg másolása vagy beolvasására, a komplexebb eszközök esetében pedig több lépcsőben állítható a tömörítés és a feldolgozó algoritmus.

Az átláthatatlanság a probléma

A másológépek széleskörben elterjedt irodai eszközöknek számítanak, e céleszközök belső működése azonban a legtöbb felhasználó számára teljesen homályban marad. A modern, digitális másolók azonban már nem ugyanúgy működnek, mint a legelső, analóg rendszerű gépek, annak ellenére, hogy kívülről a technológia változásának kevés nyoma van. E rendszerek beolvassák a forrásdokumentumot, majd ezt kinyomtatják - a klasszikus xerografikus folyamatról sok esetben szó sincs.

Figyelmeztetés Xerox Colorqube esetében - hány felhasználó látta ezt?

Pontosan e tényből fakad a gyártók felelőssége. A félrevezetően elnevezett beállítások (például hogy a "normal" nem az alapértelmezett, hanem a butított üzemmód) és a súlyos (egyes esetekben akár kritikus) adatvesztéssel járó másolás kormányzati és üzleti felhasználók számára rendkívül káros lehet, különösen, hogy az adatok módosításának tényére az égvilágon semmi nem hívja fel a figyelmet a végfelhasználó számára. A webes felület beállításait ugyanis a felhasználók jelentős része nem látja, nem módosítja, így a gyártói figyelmeztetés sem éri el a célját.

A veszély a többfelhasználós környezetben, bérelt vagy használtan vásárolt eszközök esetében áll fenn, ha az előző felhasználó módosította az alapbeállításokat, akkor erről az egyszeri fénymásoló általában nem is tud. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy amikor Kiesel felvette a kapcsolatot a Xerox ügyfélszolgáltatával, sem telefonon, sem helyszíni támogatással nem tudták megoldani az amúgy triviálisan elhárítható problémát.

A probléma központi eleme, hogy a fénymásolt dokumentumokat a legtöbb helyen az eredetivel közel azonosként fogadják el, közjegyzői hitelesítéssel pedig még ez a különbségtétel is megszűnik. A modern digitális fénymásolók és multifunkcionális gépek azonban nem minden beállítás mellett végeznek száz százalékban tökéletes másolást, ez a lehetőség azonban a felhasználók elsöprő többsége számára ismeretlen - sőt, elképzelhetetlen.

És a megoldás:

A hibamentes másolás érdekében érdemes a "normál" minőség beállítását messze elkerülni és helyette a higher vagy high beállítást használni - legalábbis a Xerox márkájú eszközök esetében. Arról egyelőre nincs információ, hogy más gyártóknál pontosan milyen esetekben aktiválódik a JBIG2 potenciálisan adatvesztéssel járó mechanizmusa, ezzel kapcsolatban érdemes az eszköz gyártójával felvenni a kapcsolatot.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról