Szerző: Koi Tamás

2013. augusztus 5. 11:37

Jöhet a mobilnet hatósági árszabályozása?

A hívásvégződtetési díjak, a hurokátengedés költségeivel kapcsolatos díjak és a roamingdíjak mellett könnyen elképzelhető, hogy a belföldi mobilnet-szolgáltatásokra kiterjedően is megismerkedhet rövidesen az iparág a hatósági árszabályozás intézményével.

A virtuális mobilszolgáltatói-piac fellendülését, illetve virágzását hozhatná, ha az Európai Unió tagállamain belül működő, helyi hírközlési hatóságoknak lehetőségük lenne a mobilnet-piacra vonatkozóan is nagykereskedelmi feltételeket szabniuk a szolgáltatóknak - vélik a piaci verseny élénkítése mellett kardoskodó szakértők. Az árszabályozás ezen formája sem a hatóságok, sem a (mobil)szolgáltatók számára nem teljesen ismeretlen terep, bár a hatósági beavatkozás a nagykereskedelmi konstrukciókba, illetve az árazásba nem mindenhol váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Radikálisabb vélemények szerint a hatósági árszabályozásra különösen azokon a piacokon van, vagy lenne szükség, ahol konszolidáció tapasztalható, vagyis a piaci szereplők száma akvizíciók, felvásárlások útján csökken.

Valamit valamiért

Ez történt az év elején a szomszédos Ausztriában, ahol a 3 márkanéven szolgáltató Hutchison Whampoa felvásárolta a mobilpiac harmadik legnagyobb szereplőjét, az Orange Ausztriát. Az ügyletre a hatóságok csak úgy adták áldásukat, ha a cég több olyan engedményt is tesz, mely a későbbiekben a piac élénkítését, valamint a verseny folyamatos fenntartását szavatolják. Ezek részeként a Hutchison 3G Austria Holdingsnak vállalnia kellett, hogy nagykereskedelmi konstrukcióban, 0,002 euró/MB, vagyis napi árfolyamon átszámítva körülbelül gigabájtonként 600 forintért kínál mobil adatszolgáltatást nagykereskedelmi konstrukcióban.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Ezt a szolgáltatást bármilyen, saját infrastruktúrával nem rendelkező mobilszolgáltató továbbértékesíthetné, vagyis a mobilpiacra több új virtuális mobilszolgáltató (MVNO) is beléphetne, lényegében ugyanazokkal a feltételekkel. Ezt a nagykereskedelmi értékesítési modellt egyébként az osztrák hírközlési hatóság az Európai Bizottsággal, illetve a Bizottság versenyjogi szervével együttműködve dolgozta ki.

Mindez könnyen előrevetítheti, hogy a konszolidációs törekvéseknek más országokban is hasonló feltételekkel engedne teret a Bizottság. A legutóbbi, éppen a legnagyobb európai mobilpiacok egyikét érintő ilyen akvizíció Németországban zajlik rövidesen: a holland KPN NV eladná E-Plus márkanéven szolgáltató divízióját a Telefónicának, ezzel a helyi piac legnagyobb mobilszolgáltatója jöhetne létre. Az akvizíció bejelentését követően versenypárti szakértők azonnal aggályukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a német piacon ezzel a verseny intenzitása jelentősen csökkenhet.

Stephan Zele, a telekommunikációs iparágra szakosodott Coleago Consulting tanácsadócég vezérigazgatója múlt heti blogposztjában a folyamat lehetséges hatásairól, valamint a hatóságok kezében lévő, a konszolidációnak ellentétesen ható szabályozói lehetőségekről írt. A szakember szerint a nagykereskedelmi modellek megjelenése az egyik útja lehet annak, hogy az infrastruktúra-szolgáltatók és a virtuális-szolgáltatók közt egészen új aspektusból, markánsan különbséget tehessenek a helyi hatóságok.

Belekódolt buktatók

Egy EU-szintű nagykereskedelmi adat-árszabályozásnak azonban több buktatója is lehet - vélik más piaci források. A HWSW-nek nyilatkozó névtelen források szerint a legfőbb problémát az jelenti, hogy az európai mobilpiac szolgáltatás-árszintje rendkívül töredezett, és vannak olyan országok, ahol egy arany középútként megállapított hatósági árszabályozás valójában drágulást hozhatna, míg máshol az árak csökkenését eredményezné.


Modemek és SIM-ek: csökkenhet az ár, de csökkenhet a beruházási kedv és a valós verseny is

A mobilszolgáltatók szempontjából az adatszolgáltatás hatósági árszabályozása a beruházási kedvre is negatív hatással lehet, hiszen egy olyan szabályozási rendszerrel, mint amilyent az osztrák hatóság léptetett életbe, valójában mindenkinek meg kéne nyitnia a hálózatát a versenytársak előtt, ez pedig összességében a beruházások értékét csökkenti. Fontos emellett, hogy az európai szabályozási gyakorlat eddig többnyire a vezetékes szolgáltatások tekintetében alkalmazott nagykereskedelmi hatósági árszabályozást, az azonban a mobillal ellentétben eredendően monopolisztikus piac.

A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árszabályozás egy másik területen ugyanakkor évek óta bevett gyakorlat az Európai Unióban. A roamingszolgáltatások esetén az Unió mind a percdíjak, mind az SMS, mind pedig az adatforgalom árát szabályozza - az adatforgalom esetében tavaly óta nem csak a nagykereskedelmi árak, hanem a kiskereskedelmi árszint is szabályozott. Az Európai Bizottság digitális portfólióért felelős biztosa, Neelie Kroes átfogó reformcsomagjában a roamingszabályozás további szigorítását tervezi, többek közt éppen egy új nagykereskedelmi modell, a komplex EU-s díjcsomag bevezetésével.

Egy tarifa mind felett

Ez áll a tervezetben

A kiszivárgott dokumentáció szerint az EU-s díjcsomagban 1 GB nagykereskedelmi ára 15 euró, vagyis körülbelül 4500 forint lenne, egy percnyi beszélgetés pedig 3 eurócentbe, azaz durván 9 forintba kerülne.

A reformcsomaggal kapcsolatos első részletek az elmúlt hetekben kerültek nyilvánosságra, és bár hangsúlyozottan csak tervezetről van szó, a benne foglaltak máris nagy port kavartak mind szabályozói, mind szolgáltatói berkekben. A dokumentum szerint például az egységes(ebb) európai piac érdekében az EU egy olyan tarifacsomag kialakítását tenné kötelezővé a szolgáltatók számára, mely a normál havi díjas tarifákhoz hasonló felépítéssel hang- SMS- és adatszolgáltatást egyaránt tartalmazna, az Európai Unió 28 tagországán belül teljesen egységes feltételekkel és áron. A tervek szerint ez a díjcsomag kvázi szabadáras lenne, ugyanakkor az EU céljai szerint a szolgáltatóknak törekedniük kell majd arra, hogy a csomaggal kiajánlott feltételek (vagyis a percdíjak és az adatforgalom díja) ne térjenek el számottevően a hasonló tartalmú belföldi díjcsomagoktól.

Szakértők szerint ugyanakkor legalábbis problémás, hogy a nagykereskedelmi árszinteket hol húzzák meg az EU-ban, a már fentebb említett okok miatt. Vagyis egy túl alacsonyan, vagy túl magasan megállapított nagykereskedelmi árszint teljesen felboríthatja a piaci viszonyokat azokban az országokban, ahol a belföldi szolgáltatás lényegesen drágább, vagy lényegesen olcsóbb a szabályozásban szereplő nagykereskedelmi árnál.

a címlapról